Farkasné Mónika és Milán húszévi munkával hozta létre és fejleszti tovább az ország egyik legszebb birtokát
Az utóbbi egy év, sőt, az elmúlt 20 év legsötétebb napjaiban járunk Üllésen. Súlyos, borongós, összefüggő felhőpaplanokat terít a tájra a különben enyhe tél (csak a fotózás idején dereng fel némi napsütés), és ez, bizony, riportalanyainknak is a legnagyobb problémája most. A Farkas család ugyan az utóbbi évtizedekben elképesztő erőfeszítésekkel, bütykösre térdelt bőrrel, állhatatossággal, tanulni vágyással korszerű paprikatermesztő gazdaságot épített fel, de azért az időjárást még ők sem tudják figyelmen kívül hagyni.
A legsötétebb a legrosszabbkor
– A legrosszabbkor jön a sötét – fogad a borongós hangütéssel Milán és Mónika. Az ismerőseik körében szellemesen csak „Farkas Falkának” becézett nagycsalád felnőttjei négy gyermeket nevelnek amellett, hogy a 2000-ben alapított paprikatermesztő gazdaságukat építik, korszerűsítik. Riportunkra ugyanis akkor kerül sor, amikor éppen a legjövedelmezőbb időszakában van – helyesebben lenne az illatos, fehér-sárga, alapvető zöldségféle. – Örülünk, mert az utóbbi években kialakult egy markáns vásárlóréteg, akik meg tudják és meg is akarják fizetni a hazai termesztésű tv-paprikát ezekben a téli hónapokban is. Ilyenkor előfordul, hogy a boltban 1 000-1 200 forintot is fizetünk érte, ami nekünk is kiemelkedő jövedelmet jelent ebben a pár hónapban, mert aztán az év többi részében ennél sokkal alacsonyabb az ár. Igazuk van azoknak, akik ezt veszik: ezt nem heteken át utaztatják Észak-Afrikából vagy Európa távoli vidékeiről. Ez itt terem, ez friss, és ráadásul a hazai gazdaságot erősíti az, aki ezt vásárolja, nem az importot – vezet rögtön a helyi termesztés és lokálpatrióta fogyasztási összefüggések nemzetgazdasági összefüggéseibe Mónika. – Csakhogy ehhez fény is kellene. Ma már úgyszólván mindenben képesek vagyunk optimális körülményeket biztosítani. A páratartalmat és a hőmérsékletet számítógép ellenőrzi és szabályozza. Építettünk két napelemparkot is a zöldenergiás áramforrásért. A zárt üvegházi rendszerben nincs szükség vegyszeres növényvédelemre, a tápanyagot is ideális arányban kapja a növény. Zárt rendszerben használjuk a vizet is, a pazarlás elkerülése és a költséghatékonyság érdekében… De megfelelő fényt egyelőre csak a természet adhat – fűzi hozzá az eredetileg építész végzettségű Milán.
Megbecsülik a dolgozóikat, és folyamatosan fejlesztik a gazdaságot
Nélkülözhetetlen emberek
Farkas Milán rövid műszaki-technológiai összefoglalójából is kitűnik, milyen erőteljes fejlesztési-beruházási sorozaton van túl a kis Csongrád-Csanád megyei településen működő paprikagazdaság. Az a bizonyos mesterséges fény azért maradt ki a modernizációs programokból, mert annak a költsége csaknem egy zöldmezős alapról végrehajtott üvegházi létesítményépítés felével vetekedne. – Ma egy korszerű üvegház egyetlen hektárja 450-600 millió forintba kerül. Igaz, hogy ebben már „minden” benne van, de ezt kitermelni, a hitelt finanszírozni óriási kihívás, ebbe egy LED-es világítórendszer nem fér bele. Vannak fontosabb irányok – mutat a zöldségtermesztés hétköznapjai felé a gazdaságvezető.
Az egyik ilyen irány a korábbi években a kézimunkaerő-utánpótlás biztosítása, illetve annak kiváltása volt automatizált eljárásokra. – A zöldségtermesztés és benne a paprikatermesztés sok fontos művelete persze egyelőre nem robotizálható – fűzi hozzá rögtön Mónika, aki ezt a termesztéstechnológia vázlatával magyarázza.
Így terem
– November elején vége a szezonnak. Akkor van időnk arra, hogy eltávolítsuk, aprítsuk és zöldtrágyaként a kis erdőnkben hasznosítsuk a töveket. Utána kitakarítjuk az egész létesítményt, majd elkezdődik a palántázás folyamata, és végül, általában Mikuláskor megkezdődik a kiültetés. Ekkor a kis kőgyapottéglákon nevelt palántákat az üvegházi sorokra helyezzük, elhelyezzük a tápanyag- és vízutánpótlást biztosító injektorokat a gyökér közelében. Aztán hamarosan máris a kötözésnél, kacsozásnál, az első hajtások eltávolításánál tartunk, és ha volt kellő fény, akkor január végén, február elején már kezdjük is a szedést. Mindebből ma lehetetlen a lényeget gépekre bízni. Mi úgy alakítottuk ki a meglévő üvegházat, és úgy tervezzük a következőt is, hogy a szállítást kis vagonokkal meg tudjuk oldani az üvegház és a kamionfogadó kijárat között. De ez minden: a növényápolás ma is az emberre hárul – foglalja össze Mónika.
Örömkönnyeket érlel a megbecsülés
Csakhogy közismert, milyen nehéz megbízható, megfelelően szorgalmas és kitartó napszámosokhoz jutni manapság a kézimunka-igényes ágazatokban. – Nehéz, igen, de nekünk azért szerencsénk volt. Évek óta járnak hozzánk Erdélyből magyarok. Építettünk is nekik szállóhelyiségeket konyhával, kétágyas szobákkal, és olyan jövedelmet biztosítottunk, amiért nagyon megbecsülték a munkát – mondja Milán. Az utóbbi évek nagy fejlesztései óta Farkas-gazdaság egész évben biztosít munkalehetőséget a dolgozóinak. Azt tapasztalják, hogy most egy kicsit javult is a helyzet a korábbi, munkaerő-hiányos időkhöz képest: többen jelentkeznek, és már tartható a célkitűzésük, hogy lehetőleg környékbeli magyarokkal töltsék fel a munkahelyeket. A technológia és a méretek ismeretében szükség is lesz rájuk, különösen, hogy kilátásban van az újabb üvegház-beruházás. Hogy a megbecsülés az ő részükről sem maradt el, arra Mónika idéz megdöbbentő (bár mint rögtön hozzáteszi: a környéken nem példátlan) mozzanatot.
– A folyamatosan nálunk dolgozó, megbízható belföldi dolgozóinknak 13. havi fizetést is tudunk utalni, olyan jól együttműködtünk. Sírva jött is hozzám az egyik asszony, hogy csak tévedés történt-e, vagy tényleg igaz lehet, hogy ennyi pénzt kaptak karácsonykor…?!
Tízszer annyit termelnek
Nyáron, amikor a Magyarország Legszebb Birtoka (MLB) program zsűrije is meglátogatta (később pedig a Kertészet kategória nyertesévé választották) a Farkas-gazdaságot, láthatták, honnan jött létre ez a családi üvegháztermesztő üzem. Az egykor homokos pusztaságban Mónika és Milán a lakodalomban a zöldségkertész barátoktól kapott pénzekből indította el a vállalkozást. A kezdetben 1 000 négyzetméteres felületen, akkor még hidegfóliás termesztési rendszer – a bevétel visszaforgatásával, pályázati, Fiatalgazda-program és kedvezményeshitel-lehetőségekkel – mára 1,7 hektárosra nőtt. Volt idő, amikor még fejes saláta is helyet kapott a portfólióban, míg a ma tisztán paprikatermesztő gazdaság az egykori 50-60 tonnás évi terméssel szemben 280-300 tonnát állít elő. Egy négyzetméteren 3,5 tő fér meg, ami egy teljes szezonban akár 27 kilót is tud teremni, ám a jövedelmezőséghez már 20-21 kilós termés is elfogadható. A cél persze nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is. Mónika és Milán például azt szereti, ha a sor egyik végéről leszedett paprika ugyanolyan minőségű, mint a közepén vagy másik végén szüretelt. Így jó érzés átadni a felvásárlónak. – Ugyanakkor többek ők nekünk, mint felvásárlók. Ledó Ferenctől Nagypéter Sándorig a DélKerTÉSZ nagyon sokat segített a mórahalmi TÉSZ összeomlása után, és segít a mai napig. Szakmai, technológiai tanácsokkal ugyanúgy, mint a jó kereskedelmi együttműködéssel – mondja Milán.
Biológiai alapokon
És akkor jöjjön a kikerülhetetlen, örök kérdés, amit régóta és várhatóan még jó ideig minden fólia- és üvegházas zöldségtermesztő kénytelen lesz elszenvedni: vajon az intenzív termesztésű bogyó ízben, vitamintartalomban hogy állja a versenyt a szabadföldihez képest? – Én nem tudnám megkülönböztetni – mondja Milán, aki azzal érvel, hogy a tápanyagpótló injektorokkal itatott és nevelt növény ideális mennyiséget kap minden elemből. Sőt, mivel üvegházi körülmények között januártól nincs semmilyen vegyszeres növényvédelmi beavatkozás, ez a termény még egészségesebb is. – Ha szükség van rovar elleni védelemre, akkor holland import rovarokkal, azaz integrált biológiai növényvédelemmel oldjuk meg a problémát, vagyis innen szinte biológiai tisztaságú zöldség kerül ki.
– Egyébként pedig, sajnos, a hagyományos termesztésű paprika el fog tűnni. Vagy olyan extrém drága különlegesség lesz, amit tényleg csak kis réteg fog elérni és megfizetni – jósolja Mónika. Ő abból indul ki, hogy a klímaváltozás időjárását, a növényvédelmi kihívásokat és a piaci versenyt csak intenzív termesztési körülmények közt működő gazdaság fogja tudni kezelni.
A gyerekek viszik tovább a hagyományt
Bölcsebb támogatásirendszer kell
Hát, ezt szolgálja az a bizonyos újabb fejlesztés, ami egyrészt bővíti a kibocsátási kapacitásokat, másrészt korszerűbbé, így hatékonyabbá teszi a termesztést. – A legkorábban épült, 7 000 négyzetméteres fóliablokk helyén modern, 1 hektáros üvegházat építünk. Itt optimalizált, kevesebb áruszállítás lesz, a jelenleg is üzemben lévő termálkút kapacitását is maximálisan tudjuk majd kihasználni. Emellett a vízfelhasználás is hatékonyabb és olcsóbb lesz azzal, hogy függesztett csatornás termesztéssel – a víz visszaforgatása mellett – a fel nem használt műtrágya újra öntözésre alkalmassá válik. Ez állítólag harmadával csökkenti a vízfelhasználást, de ennél is fontosabb, hogy hosszabb termesztési szezonnal tudunk majd dolgozni – vázolja a tervet a Farkas házaspár. A nagy, összességében több száz milliós beruházás több pénzintézet érdeklődését is felkeltette, míg végül a család a régi jó kapcsolat alapján a Takarékbank mellett döntött.
Azt azonban nem felejtik el hozzátenni: sokkal könnyebb dolga volna a kertészeteknek, zöldségtermesztőknek, hogy ha hatékonyabb és bölcsebb agrártámogatási rendszer volna érvényben. – Abszurd, hogy elavult, gazdaságok ugyanakkora támogatást kapnak, mint a versenyképes, drága fejlesztéseket vállaló, igazán minőségi munkát végző gazdaságok. Ez egyfajta kontraszelekciót okoz: nem készteti jobb munkára a versenyképtelen gazdaságokat, a fejlődőket viszont nem tudja annyival támogatni, hogy könnyebben vágjanak bele korszerűsítő, méretnövelő fejlesztésekbe – fejti ki Milán.
Közösségben
A Farkas család hétköznapjaitól azért szerencsére sokszor távol esnek a zöldségágazat gondjai. A kora negyvenes éveit taposó házaspárnak ugyan mostanában nincs annyi ideje (és energiája) a helyi néptánccsapattal gyakorolni, de azért támogatják őket, és helyettük a gyerekeik viszik tovább a hagyományokat. Másban is aktívak az üllési közösség érdekében: a Farkas-gazdaság gyakorta hívja meg tanulságos, látványos bemutatónapokra a helyi fiatalságot.
Kohout Zoltán
Fotó: Horizont Média/archív
