Brutális kárt okoznak a növényi mérgek

Európában évente 3, az USA-ban durván 1,5 milliárd eurónyi veszteséget okoznak az állattartóknak a takarmányokba kerülő mikotoxinok (penészgombák által termelt anyagcsere-melléktermékek). A világszerte növekvő fertőzöttség mellett probléma az is, hogy egyszerre kell harcolni e toxinok, illetve az antibiotikum-rezisztencia ellen.

Nálunk is 70 százalék…!

A mikotoxinok jelentette fenyegetés egyik legszembeötlőbb ábráját mutatta be nemrég a magyar leányvállalatot is működtető osztrák Biomin – egy jéghegyet, amelynél a valós veszélynek csak egy töredék része látható azonnal. A felszín alatt az immunrendszer gyengülése, csökkenő takarmányfelvétel, romló szaporodásbiológiai eredmények, súlyvesztés és más komoly következmények bújnak meg. Mézes Miklós (MTA, SZIE) professzor szerint a takarmányt megfertőző gombáktól eredő mikotoxinok a különféle szervekben és/vagy szövetekben (vérben, májban, izomban, tojásban, stb.) felhalmozódnak. A különféle toxinfajták hatása ráadásul összeadódik, és komoly gazdasági kárt okoznak azzal, hogy negatívan hatnak az állat egészségének, teljesítőképességének, betegség-ellenálló képességének. Ma a világon a gabonák bő 90%-a már az aratás előtt fertőzött, és ma már a szója is kockázatos takarmánynövénynek számít. Magyarországon a vizsgált minták 70%-ában többféle mikotoxin van jelen.

Többfrontos harc

A mikotoxinok ellen egyébként Európában egyedül a Biominnak van regisztrált készítménye a mikotoxin-inaktiválásra. Ugyanakkor nemcsak e gombamérgek hatástalanítása jelent kihívást, hanem az antibiotikum-ellenállóság térhódítása. A kutatók most olyan takarmány-kiegészítők, készítmények előállításán dolgoznak, amelyek biológiai alapon erősítik meg a baromfi-, sertés- és szarvasmarha-állományok bél- és immunrendszerét.

Kép, szöveg: Kohout Zoltán