Burgonyatárházi gépek és berendezések

A burgonya szántóföldről történő betakarítása utáni felhasználás ~ 200 napot tesz ki, ezért az éves burgonya „szükséglet” nagyobb részének tárolásáról gondoskodni kell.

A burgonya tartós tárolása akár 8 hónapot is jelenthet, és a termény minőségét megőrző – nagy halmos v. tartályládás – tárolásra a megfelelően szigetelt, beépített (automatikus) szellőző-vezérlő-ellenőrző rendszerekkel, valamint a különböző (manipuláló, anyagmozgató, árukezelő) gépekkel, berendezésekkel is ellátott, nagy befogadóképességű tárházak, illetve azok „tárolóbokszai” a legalkalmasabbak.

Jelen összeállítás a burgonyatárházakban használt gépekkel/berendezésekkel foglalkozik, és nem terjed ki a tárházak – már beépített – szellőzéstechnikai részegységeire.

 

A „nyers áru” előkészítés folyamatának általános ismertetése

A burgonyatárházi gépek sokféle kivitelben és konstrukciós megoldásban állnak a felhasználók rendelkezésére.

Mindez abból adódik, hogy a burgonyabetakarító gépektől szállító járművekkel beérkező termény – a betakarítógép típusától, ill. kialakításától függetlenül – bizonyos mennyiségű föld-, rög- és növényi szennyeződést tartalmaz, amelyek eltávolításra szorulnak, illetve abból, hogy a termény a továbbiakban közvetlen értékesítésre, tovább feldolgozásra, vagy a tárolóba kerül.

Ennek megfelelően a nyers áru feldolgozása a felhasználási célnak és a tárolási módszernek a függvénye.

Amennyiben a termelő a burgonyát tárolás nélkül közvetlenül kívánja értékesíteni, úgy az előfeldolgozás valamennyi műveletét – szennyeződések eltávolítása, a méreten aluli gumók leválasztása, osztályozás, válogatás, mérlegelés, csomagolás, zsákolás, esetleg mosás, hámozás – el kell végezni a szántóföldről beérkező nyers árun.

Az így feldolgozott étkezési burgonya közvetlen, azonnali piaci értékesítésre – pl. zsákokban, zacskókban, stb. – elszállítható.

A gyakorlatban – a kiépített szellőztetési rendszerekkel is ellátott tárolókban – elsősorban nagy halmos (ömlesztett) módon vagy tartályládákban (konténerládákban) tárolják a burgonyát.

Ennek megfelelően betárolás előtt a burgonyát szennyeződés leválasztókon vezetik át, majd – a felhasználói igényektől függően – osztályozó gép(ek)en több frakcióra: (pl. 40-50 mm; 50-60 mm; > 60 mm) az étkezési méretosztály(ok)ra, és a vetőburgonya (pl. 28-35 mm, 35-55 mm) méretosztály(ok)ra bontják.

Ezeket külön-külön betárolási vonalakon a tárolótérbe (tárolóbokszba) szállítják.

 

A burgonya további osztályozását, válogatását már a kitárolás idején végzik el.

A hatásos szellőztetésnek, a tárolás legfontosabb munkafolyamatának alapfeltétele betárolás előtt a burgonya földszennyeződésektől való megtisztítása.

A gumókon és a gumók között maradó föld ugyanis a gumók közötti hézagokat kitölti, és a szellőztető ventilátorokkal szállított levegő útját elzárja.

Ez a jelenség általában gócokban szokott előfordulni, és a szellőzetlen burgonyában romlási gócokat hozhat létre, amelyek a tárolási veszteségeket jelentősen megnövelhetik.

Ugyancsak a tárolási veszteségek növekedésével lehet számolni, amennyiben a betárolás során, a gumók nagy esési magassága miatt azokon sérülések keletkeznek, ezért lényeges, hogy betároláskor a termény minél kevesebb berendezésen legyen „átvezetve”, és a gumók (átadási) esési magassága minimális legyen.

A burgonya viszonylag nagy nedvességtartalmú „élő” anyag, azt a betakarítás, terményszállítás, tárolás előkészítés és a betárolás során jelentős mértékű sérülés éri, amely a nem kielégítő tárolási körülmények között romlást, apadást, ennek megfelelően nagy veszteségeket okozhat.

A veszteségeket tovább növeli még a külső levegő tárolási ciklus alatti jelentős – pl. – 20 ^oC – + 20 ^oC –, összességében akár ~ 40 ^oC közötti hőingadozása és az alacsony páratartalom.

Ezek a veszteségek a tárolás során (akár) a 10-15 %-ot is elérhetik, és így az ágazat jövedelmezőségét jelentősen csökkenthetik.

 

 

Fogadógaratok és kiegészítő berendezéseik

A szántóföldről – a betakarítógépektől – szállító járművekkel beérkező burgonya tárolás-előkészítése a beszállított termény fogadásával kezdődik, amelyre a különböző teljesítményű beépített (stabil) vagy áttelepíthető (mobil) fogadógaratokat alkalmaznak.

A beépített fogadógaratok (a tárház tárolókapacitásának megfelelő méretben és helyszínen) a tárolók mellett, a tárházak külső részén, süllyesztve kerülnek kiépítésre.

E garatok – a betakarító- gépektől – a szállító járművekkel vagy járműszerelvényekkel beérkező ömlesztett termény befogadására, előtárolására, illetve a termény további feldolgozó, anyagtovábbító berendezéseire való juttatására szolgálnak. Ismérveik

• nagy (14-20 m) beépítési hosszúság és így nagy felvevő kapacitás (2-3 t/m²);
• jellemzően nagy áthaladási, átadási teljesítmény (10-80 t/h);
• jelentős (8-13 m) készletezési hosszúság;
• többségükben az ömlesztett burgonyának csak az oldalra billentős szállító járművekről történő termény átvételére alkalmasak.

A mobil fogadógaratok, amelyek a beépítetteknél (a stabil berendezéseknél) kisebb – 5-16 m³ – térfogatúak, a kiegészítő felszereltségükkel (a termény fogadásán kívül meglévő szennyeződéseltávolító, rögleválasztó, méret szerinti osztályozó-berendezéseik.

A mobil fogadógaratok esetében feltétlen említést érdemelnek a hozzájuk csatlakoztatható konténerláda-töltő berendezések, amelyek a burgonyát kis magasságból, kíméletesen juttatják a tartályládákba, és váltakozva 1-1 láda tölthető meg a berendezés két oldalán.

A mobil fogadógaratok feldolgozó kapacitása igen változó, az a kialakítástól és az elhelyezéstől függően 5-70 t/h, de akár 120 t/h is lehet.

 

Burgonya osztályozó gépek

A betároláskor az osztályozást akkor célszerű elvégezni, ha a termelőegység vetőburgonya szaporítására szakosodott gazdaság.

Ebben az esetben a betakarítógéptől szállító járművekkel beszállított burgonya a fogadógaraton és a rögleválasztó berendezésen keresztül kerül az osztályozógépre.

Az osztályozás itt két (alap) méret-frakcióra – a vető és az étkezési méretre – történik meg.

A két értékes frakció innen, különböző szállítószalagok segítségével a tárolótérbe juttatható.

A betakarítással (szinte) egyidejűleg végzendő osztályozás a sérülések szempontjából nem túl szerencsés megoldás.

A frissen betakarított burgonya sérülékenysége ugyanis nagyobb, amelyet még fokoz a betakarításkor uralkodó hűvösebb – 10-15 °C körüli – hőmérséklet.

Általában 10 °C alatt a gumó sérülékenység rohamosan növekszik, ezért betároláskor az osztályozást csak akkor célszerű elvégezni, ha erre a termelő gazdaságot szervezési (okok) szempontok kényszerítik.

Abban az esetben, ha a betároláskor az osztályozás elvégzésére nem kerül sor, akkor a kitárolás során kell a felhasználási igényeknek megfelelő osztályozást elvégezni.

Ez lehet vető- és étkezési burgonya méret, illetve ezeken belül az egyes – a felhasználói igényeknek megfelelő – frakciók előállítása.

Az osztályozógépek – nagy többsége – mechanikai elv szerint, a gumó keresztátmérője, tehát a gumóméret alapján dolgozik, és a berendezéseket minden esetben villamos motorokkal hajtják meg.

 

 

Az osztályozógépek működési elv szerinti felosztása

• osztályozás profilgörgők (diaboló hengersorok) segítségével: az osztályozás az egymást követő, tengelyekre felfűzött profilgörgők között kialakított résekkel történik meg. Ezeknél az osztályozóknál a nyílások (rések) közötti távolságokat a gyártáskor állítják be, illetve az mint beállítási érték kis határok között változtatható, és az osztályozás céljára átállítható;
• osztályozás haladó (forgó) láncrostával: a haladó (forgó) láncrostán négyzetes, esetleg sokszögletű nyílások találhatók meg, és a végtelenített lánc az át nem hulló burgonya-gumó továbbítása érdekében haladó mozgást végez. A láncrostán áthulló – kisebb méretű – gumókat keresztirányú szállítószalaggal juttatják a tovább feldolgozás helyére. A gépek a tárházi gépsorba illesztve, vagy önálló gépként is alkalmazhatók. A berendezések osztályozóláncai cserélhetők és ezáltal az osztályozási méretek több lépcsőben is változtathatóak;
• osztályozás lengő síkrostával: a lengő síkrostáknál – hasonlóan a gabonamagvak osztályozó-berendezéseihez – az enyhe lejtésű és hosszirányban lengő mozgást végző rosták nyílásain hullik át a méretnek megfelelő burgonyagumó. Ezeknél a berendezéseknél egymás fölött több (2-6 db) rosta van elhelyezve, így aránylag kis helyszükséglettel több méretfrakció előállítására nyílik lehetőség. A lengő síkrostás gépek rostái ponthegesztéssel, 4-5 mm átmérőjű huzalból készülnek. A különböző osztású, négyzet v. hatszög alakú rosták keretbe foglaltak. A lengő mozgást excenteres hajtással hozzák létre. A rosta méretén felüli gumók a rosta végén keresztirányban elhelyezett szállítószalagokra, majd a további műveletek elvégzésének helyeire kerülnek. A lengő síkrostás gépek nagy előnye a 3-4 vagy ennél is több frakció egyidejű, egyetlen géppel történő előállítása;
• osztályozás lengő-haladó mozgást végző láncrostával: a láncrosta haladó mozgásával a méreten felüli gumókat továbbítja, lengő mozgásával pedig a méretnek megfelelő burgonya gumók áthullását segíti elő;
• húros osztályozás: a húros osztályozás esetén növekvő távolságban, kis sebesség-különbséggel egymás mellett futó „gumizsinórok” (húrok) végzik el a különböző méretű gumók szétválasztását. Tekintettel arra, hogy a kis sebességkülönbségű zsinórok a gumókat forgatják is, így azok áthullása nem a legnagyobb keresztátmérő elérésekor, hanem előbb – egy kisebb értéknél –, tehát egy bizonyos gumóvastagságnál következik be. Az ilyen rendszerű osztályozó berendezéseket elsősorban a zöldségek, gyümölcsök osztályozására alakították ki, és a burgonya osztályozásában számuk nem mérvadó.

Az osztályozó-berendezések teljesítménye – kialakításuktól és a megkívánt frakcióméretektől függően – igen változó: 3-10 t/h, illetve 20-30 t/h is lehet, 2-6 méretfrakció előállításában.

 

Terményszállítás, anyagmozgatás a tárolókban, manipuláló terekben

Az osztályozott, méretfrakció(k)ra bontott, burgonyagumók szállítására – a terménynek a manipuláló vagy a tárolótérbe juttatására – különböző (sík- és vályús) szállítószalagok alkalmazhatók.

A termény mozgatására alkalmazott berendezések lehetnek vízszintesen szállító, emelhetően szállító, különböző szélességű és átadási magasságú szalagok.

A szalagok különféle (sík vagy vályús, bordázott, emelhető, mozgatható) típusait szinte valamennyi tárházi gépet gyártó cég ajánlja.

Ezek a mobil (áthelyezhető), 2-16 m hosszúságú, egybeépített vagy teleszkópos, 0-180°-ig is elfordítható gumihevederes szállító szalagok, síkban futó és vályús hevederekkel ellátottak is lehetnek.

A szögbe állítható teleszkópos szalagok igen jól alkalmazhatók az egyes tárolóterekben, kis helyigényűek, és mellettük – kézi munkaerővel – a burgonya válogatására is lehetőség nyílik.

Az egyes berendezések szögbeállítása kézi és gépi is lehet.

Szállítási teljesítményük általában 30-60 t/h közötti, de néhány típusnál a 100-120 t/h szállítási teljesítményt is elérheti.

 

Betároló szalagok, halomrakó berendezések

Általában teleszkópos és (állítható) 1,5-8,2 m rakodási magasságú kivitelben készülnek.

Lényeges, hogy a betárolószalagok – 0-90° (120°) közötti – oldalirányú (pásztázva terítő) mozgást végezve, egyenletesen terítsék el a terményt.

Ugyancsak lényeges, hogy halomba rakáskor a burgonya esési magassága minimális legyen, így a termény minél kisebb sérüléssel kerüljön betárolásra.

A berendezéseket villanymotorokkal hajtják meg, és többségük magajáró kivitelű.

A gépvázak négy keréken gördülnek, amelyek közül kettő kormányozható.

A betárolószalagok lapátos kivitelűek és külön-külön villanymotorral van meghajtva a szalag, a szalagemelő berendezés, valamint a gép mozgását biztosító járószerkezet.

Technológiai műveletek kitároláskor

A felmelegítést lassú ütemben, a burgonya halom hőmérsékleténél 1-2 ^oC-kal melegebb levegővel lehet elvégezni.

Ilyen szempontból a nagy halmos (garmadás) tárolással szemben előnyös a tartályládás (konténerládás) tárolás, mivel ilyenkor mindig csak a felhasználás – feldolgozás – igényétől függően csak egy bizonyos mennyiségű burgonya felmelegítésére kerül sor.

A kitárolás gépsorának első tagja a magajáró halombontó, ún. garmadafelszedő gép, amelynek munkaminősége döntő jelentőségű a burgonya sérülése szempontjából.

Az ilyen rendszerű gépeknek nagy előnye a mozgékonyság és a nagy (40-80 t/h) felszedési-szállítási teljesítmény.

Az étkezési célra termelt és tárolt burgonya kitárolása az előzőekben – a vetőburgonyánál – leírtaknak megfelelően a halombontó-kitároló géppel kezdődik meg.

A kitárolt (60 mm-nél nagyobb keresztátmérőjű) burgonyát sík vagy vályús, általában teleszkópos és elfordítható, szögbe állítható szállítószalagokkal az egybeépített (mobil) osztályozó-válogató berendezésekre juttatják.

Az osztályozást – igény szerint – általában két méretfrakcióra: 61-80 (85) mm, ill. > 81 (86) mm közötti keresztátmérőre végzik el, de ez sok esetben el is maradhat.

Az osztályozást válogatás követi, ahol (a szalagos, vagy görgős válogató-asztalokon) megtörténik a sérült/beteg, hibás gumók (és esetleges rögök, szárrészek) kiválogatása.

A megtisztított, immár piackész burgonya ezután a zsákolóberendezések előtároló tartályába, majd onnan zsákokba (necchálókba), illetve tartályládákba kerülve különböző anyagmozgató berendezésekkel juttatható a felhasználás helyére.

Az előzőekben felvázolt mobil berendezések természetesen lehetőséget nyújtanak a helyi tárolótér körülményeihez és a felhasználási igényekhez igazodó technológiai folyamatok összekapcsolódására is.

 

Kitárolás nagy halmos tárolás esetében

A burgonya 4-5 m magas, ún. nagy halmos (ömlesztett) tárolása esetén a halom bontására, a garmada felszedésére a villanymotorokkal meghajtott, magajáró kitároló-halombontó gépek használhatók.

Az egytengelyes futóművel rendelkező, kormányozható, előre- és hátrameneti mozgásra alkalmas járószerkezettel rendelkező gépek szalagos garmada-felszedő szerkezettel, billenthető, változtatható leadómagasságú teleszkópos szállítószalaggal rendelkeznek.

A gépek vezérlését – a felszedőszerkezet végénél kialakított kezelőülésből – külön gépkezelő végezheti el.

A felszedőszalaghoz, illetve a járószerkezethez csuklósan kapcsolódik a teleszkópos szállítószalag, amelynek hátsó része – üzem közben – görgős támasztólábakon a tároló tér betonpadozatára támaszkodik.

Ez – és természetesen a terményszállító szalag teleszkópos megoldása – lehetővé teszi a felszedő (orr) rész előre-hátra történő mozgatását, a törzscsuklós kivitel pedig akár 90 ^o-os oldalirányú kitérést (halomba hatolást) biztosít.

A mozgékony, gyors helyzetváltoztatásra képes különböző kitároló-halombontó gépek felszedési-, terményszállítási kapacitása 40-80 t/h közötti, felszedő-szalagjaik 350-650 mm szélességűek.

 

A burgonya manipulálása, osztályozás, válogatás

A burgonya osztályozásának gépei – elsősorban a működési elv vonatkozásában – az előzőekben érintőlegesen már ismertetésre kerültek.

Most azok az egybeépített, vagy összekapcsolható (mobil) osztályozó-válogató berendezések kerülnek bemutatásra, amelyek az egyes tárházak manipuláló-tereiben elhelyezve a burgonya feldolgozás előkészítésében eredményesen alkalmazhatók.

Az ilyen berendezések különböző (4-25 t/h) feldolgozási teljesítményű és (2-5) méretfrakcióra bontó változatait igen sok gyártó kínálja a burgonyakitárolás technológiájában.

A kerekeken gördülő, áthelyezhető berendezések általában három fő részegységből épülnek fel, amelyek a következők:

• lapátos elevátor (előtároló garattal) a burgonya átvételére és felemelésére;
• láncos, görgős, vagy rostás osztályozóegység (különböző cserélhető ¨-rácsokkal, illetve lengő síkrostákkal);
• szalagos, vagy görgős válogatóasztal (változtatható szalag-, illetve görgő sebességgel, terményleadó-, vagy zsákolóvéggel).

A kitárológéptől szállítószalagon érkező burgonya az elevátor előtároló garatjába hullik és a lapátos szalag – egy csúszdán keresztül – az osztályozóberendezésre juttatja a terményt.

A burgonya – megkívánt – méretfrakciókra bontása itt történik meg.

A rostá(ko)n áthulló, kisebb (keresztátmérőjű) méretű gumók válogatás után – szállítószalaggal – a további feldolgozás helyére szállíthatók.

A felső rostán fennmaradt nagyobb méretű gumók szintén a válogató berendezésre kerülnek.

A válogatóasztalon haladó anyagból a sérült, beteg és fertőzött gumók kézi munkaerővel távolíthatók el.

A válogatóasztal végén kialakított terményleadó csúszda (vagy zsákolófej) lehetőséget biztosít a burgonyagumók további feldolgozás-előkészítési helyre juttatására (pl. zsákoló, csomagoló berendezés, konténerláda, stb.).

 

A mobil osztályozó- és válogató-berendezések előnyei

• jó munkaminőség, pontos méretre osztályozás
• könnyen áttelepíthetők: a manipuláló tér „legkedvezőbb” helyére telepítve a kitárolási vonal hosszúsága jelentősen lecsökkenthető
• kis (6-10 m²-es) helyigény
• a válogató- és az osztályozó-berendezések külön-külön, vagy a technológiai vonalba beépítve is üzemeltethetők
• egyszerű felépítésükhöz képest kedvező feldolgozókapacitás
• viszonylag csekély villamosenergia-felhasználás

A mobil, egybeépített (komplett) osztályozó + válogató berendezések feldolgozási teljesítménye 4-8 t/h, a láncos osztályozóké: 9-25 t/h, míg a lengőrostás osztályozóké 14-25 t/h közötti.

A görgős válogatókkal – kialakításuktól (szélességi méretüktől) függően – 3-10 t/h, a szalagos válogatókkal 6-8 t/h feldolgozási teljesítmények elérésére nyílik lehetőség.

 

Árukezelés, előfeldolgozás, kiszerelés

A manipulálás (osztályozás + válogatás) után a kitárolt termény – a felhasználástól függően – ömlesztett állapotban, vagy kisebb mennyiségekben kiszerelve kerülhet a felhasználás helyére.

A vetőburgonyát 5-10-20-25-30-50 kg-os zsákos kiszerelésben, vagy – elsősorban saját vetőgumó szaporítás esetén – ömlesztve használják fel.

Az étkezési burgonya kiszerelt állapotban 1-2-(2,5)-5-10-(12,5)-20-25 kg-os egységekben kerül forgalomba.

Az általában elterjedt csomagoló anyag: necchálós zsák, Raschel (rasel) zsák, PE-fólia, de a papírzacskós, necchálós zacskós csomagoló anyagokat is alkalmazzák.

Az étkezési és a vetőburgonya általánosan elterjedt csomagoló gépei a félautomata és az automata mérlegelő-zsákoló berendezések.

Ezeket a berendezéseket – különböző csomagoló anyagok alkalmazásával – sok cég gyártja és kínálja a felhasználók részére.

Ezen berendezések között az egyszerűbb kivitelű félautomata zsákolók mellett, amelyek csomagolási teljesítménye – a csomagolt egységek tömegétől függően – 3-15 zsák (zacskó) percenként, a korszerű kivitelű számítógéppel vezérelt, kombinált mérlegelőrendszerrel ellátott automata zsákológépek 20-45 db csomagot is képesek készíteni percenként, ami akár 30 t/h csomagolási teljesítményt biztosít.

Az automata mérlegelő-zsákoló berendezésekhez különböző kiegészítő egységek (pl. necchálózáró; pneumatikus hálózáró, fóliázó; automata címkéző, nyomtató, feliratozó; zsákelvarró, stb.) is tartozhatnak, így a kiszerelt áru közvetlenül kereskedelmi forgalomba hozható.

 

Egyéb tárházi gépek, berendezések

Az eddigiekben tárgyalt anyagrészekben elsősorban a kisebb (< ~ 6000 t) tárolókapacitású tárházakban használt mobil gépek és berendezések kerültek bemutatásra.

A nagyobb tárolókban már kiépített (stabil) be- és kitároló gépsorok, szállító pályák, komplett osztályozó rendszerek találhatók meg, amelyek nagyobb kapacitásuk révén a betárolás idejét jelentősen lerövidítik, és kitároláskor – a felhasználás igényétől függően – a kitárolórendszer kapacitását maximálisan kihasználják.

Az egyéb tárházi gépek és berendezések közül kiemelendők, az egyre inkább elterjedőben lévő tartályládás (konténerládás) tároláshoz kapcsolódó terménykezelő (ládatöltő/-ürítő) berendezések, amelyek különböző kivitelekben állnak a felhasználók rendelkezésére.

A tartályládák megtöltésére szolgáló berendezéseket betároláskor a fogadógaratok terményleadó szalagjának végéhez csatlakoztatják, míg kitároláskor azok az osztályozó+válogató berendezésekhez kapcsolhatók.

 

Az automatikus ládatöltők lehetővé teszik, hogy a burgonya minimális esési magassággal és így szinte sérülés nélkül töltse meg a konténerládákat.

Ezeknél a berendezéseknél kétoldali feltöltésre van lehetőség: oldalanként automatikus érzékelők érzékelik a ládák telítődését, és annak megfelelően mozgatják terményleadó szalagjaikat, vagy hidraulikusan emelik/süllyesztik a tartályládákat.

Több más kivitelnél a feltöltőszalag két végén függőlegesen elhelyezett töltődés érzékelővel ellátott, elektrohidraulikusan vezérelt – lapátos elevátorok végzik a termény tartályládába juttatását.

Ismertek olyan kivitelek is, amikor egy lapátos emelőszalaggal juttatják a ládákba a burgonyát, és a termény sérülését a szalagvégre szerelt eséscsökkentővel akadályozzák meg.

A ládatöltő berendezések egy része a BIG-BAG zsákok feltöltését is lehetővé teszi, ami különösen vetőburgonya esetében előnyös.

A tartályládák ürítése – pl. szállítószalagra, vagy készletező bunkerba – mechanikus, elektrohidraulikus, vagy kombinált módon különböző ládaürítő (ládafordító) berendezésekkel végezhető el.

Mint valamennyi anyagmozgatási műveletnél az elsődleges cél itt is a burgonya sérülésének elkerülése, minőségének megóvása.

Ezért ezen berendezések kialakítása olyan, hogy ürítéskor – a ládák átfordításakor – a burgonya esési magassága minimális legyen.

A tartályládák mozgatásához, az áruszállításhoz a különböző targoncák használhatók.

 

Gépválaszték és műszaki jellemzők

A sokféle technológiai műveletből adódóan a tárházi gépek és berendezések palettája is igen széles skálát ölel fel.

 

Dr. Fűzy József

 

Megjegyzés: Forrás: Internet és gyártmányismertetők

* A kiszolgálás (tartályláda cserélési ciklusának) függvényében

** A kiszerelés (zsákolás) tömegének függvényében

*** Rövidítések: Nh: necchálós tömlő/zacskó/zsák

PE: polietilén fólia zacskó/zsák

Rzs: Raschel zsák