Elkezdődött az őszi mezőgazdasági kultúrák betakarítása az északi féltekén, egyelőre biztató eredményekkel. Az időjárás alakulása a gabonapiacokon továbbra is szélsőséges áringadozásokat eredményez, ezek mellett azonban némi konszolidáció is körvonalazódik.
Kukorica
Ritka jelenség a chicagói tőzsde (CBOT) határidős kukoricajegyzései esetén az úgynevezett limittel történő elmozdulás: a tőzsdei szabályzat által rögzített, napon belüli megengedett maximális áremelkedést vagy -csökkenést elérve a kereskedést felfüggesztik. Az idei évben a decemberi lejáraton már háromszor állt le a kereskedés a limit elérése miatt, amire nem volt példa az elmúlt 8 évben. Többek között ez is mutatja mennyire „idegesek” a piacok, így különösen nehéz megjósolni az árak középtávú alakulását, hiszen az éles napi elmozdulások az esetlegesen kialakuló irányokat rendre eltérítik.
Amennyiben a főbb kukoricatermesztő országokat vesszük górcső alá, általánosságban kedvező képet kaphatunk a kukoricavetések jelenlegi állapotáról. Az Egyesült Államokban, bár a vetésterület a június végi adatok alapján elmarad a piaci várakozásoktól, az előző évvel összehasonlítva idén nagyobb területen található kukorica. A hideg, majd száraz időjárás az elmúlt hetekben csapadékosra fordult, így a talajok feltöltöttsége sokat javult. Franciaországban szintén elegendő mennyiségű csapadék hullott: a július eleji állapotjelentés alapján 89 százaléka a teljes vetésterületnek jó-kiváló állapotban van. A fekete-tengeri régió hasonlóan jó általános képet mutat, az ukrán, román és orosz termelők is bizakodók az idei terméssel kapcsolatban.
A kukoricaárak alakulására az időjárási tényezők mellett továbbra is hatnak a világpiaci események: a nyersanyagok, alapanyagok és energiahordozók árainak trendszerű emelkedése, ezzel párhuzamosan a globálisan „felpörgő” infláció, a kifeszített kereslet és a korlátos szállítási kapacitások, a COVID esetleges újabb hullámának egyelőre kiszámíthatatlan mértéke és hatása. Összességében, bár kedvezőbb irányba fordultak az idei kukoricaterméssel kapcsolatos várakozások, a piacon jelentős bizonytalanság tapasztalható, így továbbra is számíthatunk erőteljes irányváltásokra akár rövid, akár középtávon.
Magyarországon sajnos nem számolhatunk be az időjárás kedvező alakulásáról. Úgy tűnik, Európában kialakult egy száraz sziget a Kárpát-medencében: július első dekádjára már a harmadik hőhullámon vagyunk túl, jelentős stresszt okozva az előző évekhez képest elmaradt fejlettségű állományoknak. Az induló virágzási periódus kritikus lehet a várható termés szempontjából, így az előttünk álló időszakban különösen lényeges, hogyan alakul az időjárás, ezen belül is a hőségnapok száma és a várható csapadék mennyisége.
A belföldi kukoricapiac aktivitása a fenti okok miatt kifejezetten alacsony, új kukoricában az eladók egyelőre várnak, míg a vevők a nemzetközi árakból kalkulált exportszinteken áraznak. A tavalyi termésben hasonlóan alacsony forgalom mellett az állattenyésztők részéről tapasztalható némi érdeklődés a piacon, mely az új kalászos termés érkeztével folyamatosan csökken; a feldolgozók jellemzően nem keresnek érdemi ókukorica-mennyiségeket.
Búza
Folyik a betakarítás a legnagyobb búzatermesztő országokban, és úgy tűnik, az idei termés mennyisége, a várakozásoknak megfelelően, felülmúlja az előző évit. A minőség egyelőre még kérdéses, különösen a francia termés kapcsán erős a bizonytalanság, miután Nyugat-Európában a betakarítást megelőző hetekben jelentős mennyiségű csapadék érkezett.
A fekete-tengeri régióból érkező információk alapján mind a mennyiség, mind a minőség jól alakul, bár még korai messzemenő következtetéseket levonni az első eredményekből; az jól látszik, hogy a búza kereslet-kínálati viszonyai továbbra is kiegyensúlyozotton alakulnak az idei termésévben.
A kedvező kilátásoknak megfelelően az árak csökkenő trendben mozognak mindkét irányadó nemzetközi tőzsdén (CBOT, MATIF). Az európai jegyzések szeptember és december hónapokra 200 EUR szint alá estek, hasonló árakat legutóbb április elején láthattunk. Az alacsonyabb árakkal párhuzamosan az orosz exportvámok is tovább csökkentek, ami lényeges elem, hiszen az orosz búza versenyképessége az elkövetkező időszakban a nagy importőrök tenderein való eredményes részvétel miatt különösen fontos lesz.
A korai búzákba már „belevágtak” Magyarországon is; az eredmények biztatóak, bár az árpa idei kiváló termésátlagától több régióban elmaradnak. A minőségi paraméterek egyelőre jónak tűnnek, ebben kockázatot a betakarításkor esetlegesen érkező csapadék jelenthet.
A csökkenő árak következményeként a búza piaca is visszafogottabb, a magasabb árak reményében többen választják a búzák betárolását és későbbi értékesítését.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató