Csillagfürt – egy ígéretes növény

A ma és a holnap mezőgazdaságának komoly kihívást jelent a Föld folyamatosan növekvő népességének minőségi élelmiszerrel való ellátása. A helyzetet nehezíti, hogy az agráriumnak folyamatosan csökkenő földterület mellett kell jó eredmény produkálnia. Az állati termékek iránt jelentős igénynövekedés figyelhető meg a világban. Ennek szerves velejárója – természetesen – a takarmányszükséglet növekedése.

Kulcsszó a magas fehérjetartalom és az önellátás

Az állattenyésztési ágazat által támasztott magas kereslet miatt az Európai Unió továbbra is jelentős hiányt szenved növényi fehérjékben, ezért harmadik országokból származó takarmányimportra szorul. Ez a helyzet sajnálatos módon csak igen csekély mértékben javult annak ellenére, hogy az elmúlt több mint 15 évben rengeteg szándéknyilatkozat és kezdeményezés hangzott el e kérdéssel kapcsolatosan. Az EU jelenlegi helyzete, amelyre a növényi fehérjék (főként szója) Dél-Amerikából származó importja nyomja rá a bélyegét, fenntarthatatlan. Alapvető fontosságú, hogy csökkentsük az EU nagymértékű függőségét a főként takarmányozásra használt fehérjenövények behozatalától. A szójatermesztő régiók környezeti hatásán túlmenően a jelenlegi helyzet jelentős kockázatokat hordoz különösen az uniós állattenyésztő ágazat számára, tekintettel arra, hogy a nemzetközi piacokon jelentősen megnőtt az árak változékonysága. Ezért a hazai szójatermesztés erősítése mellett egyre inkább az érdeklődés fókuszába kerülnek az itthon jól termeszthető egyéb, magas fehérjetartalommal bíró takarmánynövények, mint például a csillagfürt.

A csillagfürt népszerűségének okai

A csillagfürt a talajjal szemben meglehetősen igénytelen növény, szinte minden mészszegény talajon megterem, magja jó biológiai értékkel rendelkező fehérjéket tartalmaz 34-42%-ban. A gyökerén élő baktériumok tevékenységének köszönhetően, a nitrogéngyűjtő-képessége alapján első helyen áll a hüvelyesnövények között.

A növény föld feletti részei – a zöldnövény és a mag – sokoldalúan felhasználhatók, elsősorban nagy biológiai értékű, fehérjedús takarmányként. Mélyre hatoló gyökérzetével a talaj mélyebb rétegeiben lévő tápanyagokat is a felszínre hozza, nagy mennyiségű gyökér- és tarlómaradványaival a talajok tápanyag- és szervesanyag-tartalmát gazdagítja. A vetésforgóba jól beilleszthető, megfelel előveteménynek, és másodnövényként is termeszthető. Termesztéstechnológiája jól gépesíthető, külön speciális gépekre nincs szükség a termesztéséhez.

A csillagfürtfajokat nemcsak talajt javító zöldtrágyanövényekként, hanem az édes csillagfürtfajtákat értékes takarmánynövényként is számon tartják. Az édes csillagfürtfajok egyébként éppen úgy felhasználhatók zöldtrágyázásra, mint a keserű csillagfürtök

 A termesztés főbb jellemzői

Hazánkban elsősorban a sárga- és a fehérvirágú csillagfürt termesztése a leggyakoribb. Ezért az alábbiakban az ezekre vonatkozó termesztési információkat tekintjük át röviden (forrásunk a legkiválóbb hazai szakkönyv, a Dr. Radics László által jegyzett Alternatív növények termesztése II.).

A csillagfürtfajok csak a mészben szegény, savanyú talajokon, homoktalajokon (4,5–6,5 pH) termeszthetők eredményesen. A talajok mésztartalmára legérzékenyebb a sárga, majd sorrendben a keskenylevelű és a fehérvirágú. A sárgavirágú talajigénye a legkisebb; még a savanyú futóhomoktalajokon is termeszthető, csak magtermesztésre igényel jobb talajt. A csillagfürtök az előveteményekre nem igényesek, még önmaguk után is vethetők. A vetésforgóban gyakran két gabona közé kerülnek. A fővetésű csillagfürt igen jó előveteménye az őszi kalászosoknak. A csillagfürt fajok melegigényes növények, de a tavaszi fagyokat könnyen elviselik, ha már elérték a 4-6 lombleveles állapotot. Általában a csapadékosabb klímát kedvelik. A sárgavirágú szárazságtűrőbb, mint a fehérvirágú csillagfürt.

Ahogy a legtöbb növénynél, így itt is a vetés a legfontosabb művelet, hiszen többek között ennek minősége alapozza meg a jó termést. A korai vetésre főleg a fehérvirágú csillagfürt igényes, mivel hosszabb tenyészideje miatt korábban vetve hamarabb beérik. Tekintettel arra, hogy a haszonnövény fehérvirágú változata a legelterjedtebb itthon, így az alábbiakban közölt adatok is rá vonatkoznak. A hazai, mezőgazdasági gépkereskedők kínálatában számos olyan vetőgép szerepel, amely alkalmas a csillagfürt vetésére.

Más pillangósnövényekhez hasonlóan csillagfürt is képes a Rhizobiales baktériumrend tagjaival gyökéren keresztül szimbiotikus kapcsolatot létesíteni. Ennek eredménye a növény gyökere és a baktérium által közösen létrehozott gümő. Ez a képződmény a légköri nitrogén megkötésére alkalmas, s így segít a növényt teljesen ellátni nitrogénnel. „Cserébe” a növénytől szerves anyagot kap. A szimbióta baktériumot a vetőmag oltásával biztosítjuk. Az oltás a csillagfürt össz termesztési költségéhez képest elhanyagolható, viszont ezt a befektetést a növény jelentős termés növekedéssel hálálja meg.

A fehérvirágú csillagfürt optimális vetésideje a március 20. és április 5. közötti időszakra esik. Valójában az előbb említett időintervallum nincs kőbe vésve. A meghatározó tényező a felmelegedés üteme. Tekintettel a globális felmelegedés nálunk is érezhető hatására, sajnos lassan a „klasszikusnak” számító (vetési) dátumokat újra kell gondolnunk. Mindenképpen érdemes figyelmet fordítani a vetési idő optimális meghatározására, mert ez jelentős hatással van a terméseredményünkre. Ha kifutunk a korábban említett időintervallumból, akkor a maghozam tekintetében jelentős csökkenéssel számolhatunk. A vetés idejének megválasztásában azt is figyelembe kell venni, hogy mi a célunk a növénnyel. Például abban az esetben, ha zöldtrágyanövényben gondolkodunk, akkor akár heteket is érdemes tolni (pozitív irányban) a vetés időpontján. Ez azt fogja eredményezni, hogy a csírázás magasabb hőmérsékleten és hosszabb nappalok alatt megy végbe, a növények vegetatívabbakká válnak. Persze az sem elhanyagolható tényező, hogy zöldtömeg tekintetében is nagyobb mennyiséget tudunk felmutatni, mintha a vetés 2-3 héttel korábban végeztük volna el. Lényegesen nagyobb, mint korai vetésben.

Abban az esetben, ha másodvetésként gondolkodunk a csillagfürtben, akkor a vetés legoptimálisabb időintervalluma a nyár közepére, nagyságrendileg július első dekádjára esik. Mint bármilyen más termelőtevékenységnél, itt is szükséges a gazdának előkalkulációt végeznie. A termesztési előkalkuláció egyik fontos adata a vetőmagmennyiség ismerete. A fehérvirágú csillagfürt ezermagtömege 280-330 gramm. A szükséges vetőmag mennyisége attól függ, hogy mi a növénytermesztés célja. Ennek megfelelően a szakirodalom a vetőmagszükségletet a következő módon határozza meg: magtermesztésre 120-130 kg/ha, zöldhozamra pedig 160-180 kg/ha. A csillagfürt különösen érzékeny arra, hogy milyen vetésmélységet alkalmazunk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 2-3 cm közötti vetésmélység tekinthető a legoptimálisabbnak. A növény megfelelő fejlődése érdekében a sortávolságot 24-36 cm között érdemes meghatározni.

Hiába a jó vetőmag, a jól megválasztott vetési paraméterek, ha nem fordítunk kellő gondot a növényápolásra. Tekintettel arra, hogy a csillagfürt egy sűrűsoros vetésű növény, így a mechanikai gyomirtást nehéz megvalósítani. Ezért különösen felértékelődik a vetés előtti talaj előkészítés szerepe. Eredményes magtermesztéshez elkerülhetetlen a vegyszeres gyomirtás. Ennek elvégzése két hullámban (vetés előtt és kelés után) javasolt. A vegyszeres kezelés előtt figyelembe kell venni azt, hogy csillagfürtök herbicidérzékenysége eltérő. Ezért csak az adott fajra engedélyezett herbicidek használhatók.

Betakarítás

A betakarítás során derül ki, hogy a korábbiakban milyen minőségű munkát végeztünk, és az, hogy „mit hozott” a szezon. A betakarítás idejét és módját a termesztési cél határozza meg. Zöldtakarmányozásra, silózásra a virágzás elején lehet betakarítani. Amennyiben a termesztés végcélja a zöldtrágya előállítása, akkor a növényt a hüvelykötés végén kell leszántani. Olyan esetekben, amikor tarlóvetésű a zöldtrágya, akkor késő ősszel, vagy – futóhomokon – tavasszal is leszántható. A csillagfürtfajok magtermése fajonként és fajtánként változó; a legtöbb a fehérvirágú édes csillagfürté. A csillagfürt érési időszaka augusztus közepétől szeptember közepéig tart. A növény akkor áll készen a betakarításra, ha a szára már elérte a megfelelő szilárdságot, a hüvely pedig nem törik, nem pereg. A betakarítás során nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy minél kevesebb mag sérüljön meg, mert a sérült magvak elvesztik csírázóképességüket. Abban az esetben, ha az állományban nagyobb fokú gyomosodás figyelhető meg, akkor lombtalanításra van szükség kell. A magtermesztési célú csillagfürt betakarítása kombájnnal történik, egy menetben. A betakarított mag nedvességtartalma jelentős eltérést mutathat a különböző betakarítási időszakokban. Az augusztusban érett és betakarított csillagfürt 14-16%-os nedvességtartalma 4-5 %-kal alacsonyabb a szeptemberi éréshez/aratáshoz viszonyítva. Ha van rá mód, akkor a betakarított magot a legjobb vékony rétegben, kiterítve szárítani. Ha erre nincs mód, akkor alkalmazható a mesterséges szárítás is. A termény optimális tárolásához minimum a 14% nedvességtartalmat kell elérni.

Az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a csillagfürtök zöldtrágyázási célú vetése. Az ok az, hogy kevés magtermésük mellett nagy a zöldtrágyázásra vetett csillagfürtök vetőmagszükséglete. Ezért szántóföldi viszonyok között még másodvetésben is drágának bizonyul a zöldtrágyázás.

Csillagfürt – emberi fogyasztásra

Habár – ahogy a fentiekből is kiderült – a csillagfürt elsősorban állati takarmányozásra használt növény, az éves termés kb. 4-5%-a emberi fogyasztásra kerül. Ez európai szinten nem is olyan kis mennyiség, hiszen kontinensünkön évente mintegy 15 ezer tonna, csillagfürtből készült élelmiszer kerül forgalomba, és adalékanyagként mint egy 500 tonna élelmiszer tartalmaz csillagfürtöt. Fentieket azért tartottuk fontosnak megemlíteni, hogy a gazdálkodók ne csak az állati takarmány tekintetében gondolkozzanak ebben a növényben.

Czékus Mihály