fbpx

Csillagos ötös: Lajoskomáromban 1500 hektáron bizonyít a Phylazonit tarlóbontója

Írta: Kalmár Nárcisz - 2018 szeptember 11.

A lajoskomáromi agrárcégcsoport összesen 8000 hektáron tevékenykedik. Háromezer hektár saját tulajdon, 2000 hektáron végzünk bérmunkát, aminek a szellemi tevékenységét is mi tervezzük meg, illetve 3000 hektáron részleges bérmunkát vállalunk. Így 8000 hektárra helyezünk ki inputanyagot, a megtermett terményt vissza is vásároljuk, feldolgozzuk, szárítjuk és akár tároljuk is, ahogyan az ügyfél kéri. Lényegében helyi integrátorként működünk.  Munkánk volumenét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 14 nagyteljesítményű kombájnnal aratunk, 2 szárítóteleppel rendelkezünk, egyik 50 tonna/órás a másik 25, és van 75 ezer tonna tároló helyük mutatta be a cégcsoportot Csepregi Attila, a valaha egyik leghíresebb téesz, mostanság Lajoskomáromi Győzelem Kft. és a Dunántúli-5Határ Kft. tulajdonosa, aki elmondta, mi volt az a bizonyos „plusz”, ami miatt a Phylazonit Tarlóbontót idéntől több ezer hektáron használja.

Milyen növényeket termelnek?

– A szokásos szántóföldi kultúrák – kukorica, őszi árpa, búza, ipari napraforgó – mellett mi vagyunk hazánkban a Mogyi Kft. legnagyobb étkezési napraforgó-termelői. Idén 1020 hektáron csinálunk étkezési napraforgót, emellett cukorrépát is termelünk, és kukoricavetőmag-előállítással is foglalkozunk.

Milyen problémára kerestek megoldást, amikor is rátaláltak a Phylazonit termékeire?

– Gazdálkodásunk során jó ideig a kukoricát favorizáltuk, de mióta a fenyércirokkal egyre jobban küzdünk, inkább az étkezési napraforgóra koncentrálunk, melyet a jövőben 1500 hektáron tervezünk termelni. Az általánosságban a javasolt 4-5 éves vetésváltást szeretnénk 2-3 évre leszorítani, tulajdonképpen itt kapcsolódott be a Phylazonit Tarlóbontó szerepe, mely az egyik legjobb eszköz arra, hogy a talajainkat minél jobban megtisztítsuk a fertőzött szármaradványoktól, hiszen csak így tudjuk majd növelni az étkezési napraforgónk termőterületét.

Már anno a 90-es években megismerkedtünk a talajbaktériumokkal. Volt, hogy használtuk, de bonyolult volt a kiszórása, nem voltunk precízek a kijuttatásban. Egyszóval olyan macerásnak tűnt az egész, így 2-3 év után leálltunk vele. Persze azért ott motoszkált a fejemben, hogy a több évtizedes roncsolás, amit a talajtaposással fűszerezve a nehéztárcsákkal elkövettünk, bizony nagyon tönkretette földjeinket, így idővel ismét visszatértünk a baktériumtrágyákhoz, melyeket azóta is rendszeresen használunk.

Csináltunk különböző kísérleteket, ahol a technológiai háttérre nagy gondot fordítottunk. Az egyik tesztelés során 50 hektár kukoricát bevetettük úgy, hogy a vetőgép tartályából a Phylazonit talajbaktériumot odamenetben kijuttattuk, vissza viszont nem. Idővel szerettünk volna sorközművelő kultivátorral végigmenni a területen, mikor is szólt a gépkezelő, hogy valami nem stimmel, mert néhol el tud menni vele, néhol azonban nem. Kimentem a területre. Ahol kijuttattuk a Phylazonitot, ott egyértelműen látható volt a gyönyörű egyöntetű kelés.

Meggyőzték a látottak…

– Mondhatjuk így is, de igazán 2016-ban ületem le komolyabban tárgyalni Kovács Zsolttal, az Agrova Kft. területi képviselőjével, aki felvázolta a kft. koncepcióját. Bevallom, ez volt az a pont, amikor letettem a voksom mellettük. Nagyon szimpatikus volt, hogy ők nemcsak a termékeket akarják eladni, hanem egy komplex szolgáltatást kínálnak, gépekkel. Ha meghatározott éven keresztűl egy bizonyos mennyiséget vásárolunk a Phylazonit termékekből, akkor egy – az Axiál Kft által forgalmazott Horsh munkagép (nálunk a Horsch Tigerre esett a választás) finanszírozásával nyújt segítséget az Agrova Kft. Így többek között a gépvásárlás bonyodalmaival sem kell foglalkozni, viszont egy precíz technikai hátterünk lesz, mely a talajbaktériumok kijuttatását maximálisan támogatja. Bevallom, nem sokat gondolkodtam az ajánlatukon.

A Phylazonit termékcsalád talajbaktérium-készítményeinek kijuttatása sarkalatos pontja a hatékony működésnek. Felvázolná gazdálkodásában a Phylazonit tarlóbontó kijuttatásának gépes hátterét és az alkalmazott technológiát?

–  Jelenleg kettő darab  Horsch Tiger MT kultivátorral rendelkezünk. Az egyik, a 4 méteres már régebb óta a tulajdonomban van, a másik, 5 méterest kaptuk a tarlóbontóhoz. Mindkét gép Phyller kijuttatóval és Temposenzorral felszerelt. Idén fogjuk először a teljes területünkön a maximális precízséggel kijuttatni a tarlóbontót, így még pontosabb eredményeket várunk.

A technológia során az étkezési napraforgó után egy henger következik, ami összezúzza a szárat, arra rászórjuk a komplex műtrágyát, ezen menne végig a Tiger, ami kijuttatja majd a Phylazonit Tarlóbontót, ezután egy lezáró henger következne, ez eligazgatná a területet, hogy a baktérium minél kevésbé érintkezzen napfénnyel, erre jön a gabonavetőgép, és még egy lezáróhenger. Így gondolom komplettnek a technológiát.

Annak érdekében, hogy a Phylazonit talajbaktérium-készítmények a területen még egyenletesebben legyenek kijuttatva, a Temposensor nagy segítségünkre lesz. Tavaly még nélküle kellett dolgoznunk, és nem volt egyszerű tartani a sebességet… Az eszköz érzékeli a traktor sebességét, illetve a forgóknál a munkagép kiemelését, és ehhez igazítottan szabályozza a termék adagolását, ami a hatékonyság egyik fontos pillére. Innentől a pontos kiszórás, nem lesz kérdés! Azt várom, hogy sebességhez igazítva egyenletes kijuttatást és egyenletes hatást tudjak elérni, vagyis 1000 hektáron 10 ezer liter baktérium fogyjon. A Temposensorral minden bizonnyal költséghatékonyabban, precízebben és nagyobb teljesítménnyel tudunk majd dolgozni!

Mi a véleménye a Phylazonit termékeket forgalmazó Agrova Kft.-ről?

– A laborhátterük, hozzáállásuk és szakértelmük vitathatatlan, és ez az értékesítési koncepció, amibe én is belevágtam, sok gazdálkodó számára megkönnyíti a munkát, és eredményesebbé teszi a gazdálkodást.

Kalmár Nárcisz