Nem elhanyagolható emellett az sem, hogy ennek révén az így keletkező melléktermékek elhelyezése vagy megsemmisítése nem okoz környezeti terhelést. Ez utóbbi napjainkban különösen azért fontos szempont, mivel a takarmány alapanyagok, ezen belül a fehérje-hordozók ára folyamatosan és előre nem kiszámítható mértékben nő.
Utalni kell arra is, hogy az állati eredetű melléktermékek felhasználása, egyes tejipari melléktermékek és vérkészítmények kivételével, az Európai Parlament döntése értelmében, a tagországok nagy részének tiltakozása, valamint az EFSA és az Európai Bizottság pozitív szakvéleménye és határozata ellenére továbbra sem engedélyezett gazdasági állatok takarmányozásában.
DDGS
A bioetanol gyártás során az elmúlt évtizedben olyan új technológiákat vezettek be, amelyek melléktermékei eltérőek a hagyományos üzemekben előállított melléktermékhez képest.
Ezek a technológiai változtatások, amellett, hogy növelték az etanol kihozatalt, a melléktermékek, így a DDGS, táplálóanyag tartalmát, valamint azok emészthetőségét is kedvező mértékben és irányban befolyásolták, így annak egyre nagyobb mennyisége használható fel a takarmányozásban, ezzel jelentős mennyiségű kukorica és emellett szójadara kiváltását téve lehetővé.
A legnagyobb mennyiségben (300 kg/tonna feldolgozott kukorica) keletkező melléktermék a DDGS (hivatalos magyar elnevezéssel: szeszipari száraz gabonamag az oldható anyagokkal).
A DDGS-t számos állatfaj, ezek közül a baromfi takarmányozásában is sikerrel alkalmazzák, átlagos kiváltási egyenértéke szójadara esetében 0,40–0,45, míg a gabona magvakkal összevetve 0,49–0,69. A DDGS táplálóanyag tartalmát (1. táblázat) befolyásolja a fermentációhoz felhasznált gabona és a feldolgozási technológia is.
A hazánkban leginkább alkalmazott kukorica alapú bioetanol gyártás esetében a kukoricaszem az energiát elsősorban keményítő, kisebb részben pedig olaj formájában tartalmazza, amely a baromfi számára ideális energiaforrás.
Nyersfehérje tartalma ugyan jelentős, de annak biológiai értéke baromfi esetében csak közepes, mivel lizinben és triptofánban szegény.
Zsírsav összetétele viszont kedvező, mivel jelentős mennyiségben (kb. 50%) tartalmaz az esszenciális zsírsavak közé tartozó linolsavat, amely baromfinál a bőr és toll képződéséhez is szükséges.
Nyersrost tartalma baromfi esetében korlátozhatja a bekeverési mennyiséget, amely azonban enzim kiegészítéssel (xilanáz+glükanáz) hatékonyan megoldható.
A DDGS emellett tartalmaz még az erjesztéshez felhasznált élesztőből származó B-vitaminokat is, amelynek baromfi esetében jelentősége van.
Az ásványi anyagok közül kiemelendő, hogy jelentős mennyiségű (0,4-0,8 %), a baromfi számára is hozzáférhető, nem-fitin foszfort tartalmaz.
Emiatt DDGS alkalmazása során a baromfi-takarmányozásban kalcium kiegészítés is indokolt az optimális Ca/P arány megtartása érdekében.
1. táblázat A különböző eredetű DDGS táplálóanyag tartalma
|
Az egyes baromfi fajoknál nagyon eltérő (5-25%) mennyiséget javasolnak.
Ezen belül brojlercsirkékkel aggálymentesen etethető akár 18% mennyiségben, tojótyúkoknál sem rontotta a termelési paramétereket 15-16% mennyiségben alkalmazva.
Mennyisége leginkább a pulyka hizlalás során növelhető a takarmányban, akár 25%-ra is, természetesen csak megfelelő aminosav kiegészítés mellett.
Saját vizsgálatunk brojlercsirkékkel
Brojlercsirkékkel végzett saját vizsgálatunk során a takarmányba 10, 15, illetve 20% mennyiségben kevertünk DDGS-t, a takarmány alapanyagok közül ennek arányában csökkentve a kukorica, az extrahált szójadara, illetve a búza mennyiségét.
A DDGS lizinben hiányos fehérje tartalma miatt a takarmányok hozzáadott lizin tartalmát is arányosan növeltük.
Eredményeink alapján (2. táblázat) a DDGS bekeverésének hatására nem romlottak a termelési paraméterek, így elmondható, hogy brojlercsirkék takarmányában a DDGS biztonsággal alkalmazható még akár 20% mértékben is, természetesen aminosav kiegészítés mellett.
2. táblázat Eltérő mennyiségű DDGS bekeverésének hatása brojlercsirkék termelési paramétereire
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Összefoglalva megállapítható, hogy a bioetanol gyártás legnagyobb mennyiségben keletkező mellékterméke, a DDGS, hatékonyan felhasználható a baromfi takarmányozásában, alkalmazásával jelentős mennyiségű import fehérje hordozó, valamint kukorica váltható ki, de csak abban az esetben, ha azok alkalmazása során tekintetbe veszik a mennyiségi korlátokat.
A receptúra készítés során nem kerülhető el az egyes gyártási tételekből származó melléktermékek táplálóanyag tartalmának pontos ismerete sem, mivel csak ilyen módon biztosítható a folyamatos és egyenletes táplálóanyag ellátás.
Végül, de nem utolsó sorban a felsorolt termékek alkalmazása esetén azok aktuális bekerülési költsége is limitáló tényező lehet.
![januar_van_kerje_gyorsan_tenyeszkoca_tamogatasat_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/07/januar_van_kerje_gyorsan_tenyeszkoca_tamogatasat_001-375x250.jpg)
