DDGS, perspektíva a fehérjepótlásban

Világszerte foglalkoztatja a kutatókat, takarmánygyártókat és természetesen a tenyésztőket a rendkívül költséges fehérjehordozók lehetséges kiváltása, de legalább is arányuk csökkentése. A rendezvény idén is az etanol gyártás társtermékként keletkező száraz kukoricatörköly (DDGS) vásárlóira fókuszált azzal a céllal, hogy ne csak egyszerű társterméket lássanak benne, hanem szélesebb felhasználási tapasztalatokat is tudjanak egyeztetni a gyártók és a felhasználók.

Amióta köztudottá vált, hogy a bioetanol vagy a biodízel előállítás során keletkező társtermékkel a gazdasági állatok takarmányozási lehetőségei is bővíthetőek, fellélegezhetnek a halliszt és szója ártól egyenes arányban függő felhasználók

A DDGS Forumon sikertörténeteket, azaz elsősorban nem kutatási, hanem felhasználási kísérleti eredmények prezentációit is hallhattuk.

A több mint 30.000 hektárnyi területen gazdálkodó, évi 300.000 tonna takarmányt előállító magyar Bonafarm csoport tapasztalatait Dr. Fábián János (Bonafarm Bábolna Takarmány Kft.) mutatta be. A cégcsoport termelését jól illusztrálja az évi 50.000 vágósertés, 2.500 Holstein tejelő szarvasmarha, 12-13 millió tojás és 2,5 millió naposcsibe. Tehát érdekelt a takarmányozás optimalizálásában. A DDGS felhasználási kísérleteket egy 450 fős sertéstelepen állították be, folyamatosan kontrolálva a súlygyarapodást 41 kilogrammos súlytól a 121 kg eléréséig, 10 majd 18%-os DDGS tartalmú takarmányetetés mellett. A vizsgálat végén megállapítható, hogy a növekedési és befejezési szakaszban etetve a növekedési arányt nem rontotta, a költségeket viszont egyértelműen csökkentette a takarmányhoz kevert DDGS.

Tejelő szarvasmarha tenyésztésben végzett kísérleti eredményeket hallhattunk Dr. Andrzej Zachweija (Life Science University of Wroclaw, Lengyelország) előadásában, aki a DDGS magas fehérje tartalma mellett már a társtermék lehetséges hátrányira is felhívta a figyelmünket. Az egyetem vizsgálatai alapján ugyanis a szarvasmarha takarmányozásában akár 25%-os arányt is kivitelezhetőnek tartanak a magas fehérjetartalom, a foszfor és kéntartalom miatt, azonban ezek arányának összetétele egyelőre változó. A takarmányozásban pedig a hatékonyság egyik biztosítéka a kiszámítható összetétel. Ez még előttünk álló feladat.

Ausztria legnagyobb brojlertelepén is a DDGS felhasználását vizsgálták. Lugitsch-ban, a 40.000 brojlert előállító farmon az állatok növekedésében, súlygyarapodásában eltérések nem lettek, ezt ismétléses kísérletekkel az összes zsírképzési fázisban igazolták.

Brojler kísérleteket végzett a DuPont is, az eredményeket az európai és afrikai technikai igazgató, Anne-Marie Debicki-Garnier mutatta be. A vizsgálatokkal arra keresték a választ, hogy a baromfitakarmányozásban meddig lehet emelni a DDGS-arányt. A vizsgálatok még folynak, az mindenképpen elmondható, hogy rugalmasan lehet gondolkodni a felhasználásban, de az enzimösszetételt folyamatosan ellenőrizni kell. Tény viszont, hogy 10 kilokalóriánként 1 euro költségcsökkenést lehet elérni anélkül, hogy minőségi vagy mennyiségi kompromisszumot kellene kötni a tenyésztésben.

A gyártói oldalt képviselte a hazai Pannónia Ethanol. A dunaföldvári üzemben 2012-ben kezdődött a gyártás, jelenleg 600.000 t kukoricát dolgoznak fel évente, amit 1.000.000 tonnára kívánnak emelni a közeljövőben. Az etanol mellett itt állítanak elő Európában egyedüliként amerikai típusú száraz kukoricatörkölyt, „Pannonia Gold” néven. A szárazkidarálásos bioetanolgyártás a kukoricának csak a keményítőtartamát hasznosítja, amely a kukoricamag mintegy 70%-át teszi ki. A maradék tápanyagok – protein, zsírok, ásványi anyagok és vitaminok – nagy koncentrációban maradnak vissza a törkölyben, ami a gazdasági állatok takarmányozásában száraz és nedves takarmányként egyaránt felhasználható. A szárított gabonatörköly alkalmas szarvasmarha, sertés, baromfi és hal takarmányozására. A takarmány gazdaságos, és részben pótolja az állati takarmányban lévő kukoricát, szójadarát és dikalcium-foszfátot.

A receptúra készítés során nem kerülhető el az egyes gyártási tételekből származó melléktermékek táplálóanyag tartalmának pontos ismerete, mivel csak ilyen módon biztosítható a folyamatos és egyenletes táplálóanyag ellátás. Feladat tehát még van, a Forum résztvevői addig is tovább bővíthették ismereteiket egy nem mellékes melléktermék kapcsán.