Jelentősen nőtt a mezőgazdasági társas vállalkozások devizahitel-állománya az MNB szerint, de nagy a növekedés forintban is. A legtöbb hitelt a szántóföldi és az állattartó gazdaságok, illetve a zöldség-gyümölcsfeldolgozók vették fel. Az egyéni gazdaságokhoz képest nagy eltérés van a hitelek lejárati idejében.
Jóval meghaladja a tavalyit a hitelállomány
Az egész nemzetgazdaság hitelállományának növekedésénél is gyorsabban nőtt a mezőgazdasági cégek hitelállománya az idei első félévben a tavalyihoz képest. A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 425, az élelmiszeripari cégeké 516 milliárd forint volt. E kettő közös, durván 941 milliárdos állománya 50,4 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit (890,9 milliárd forint), miután az agrárcégeknél 11, az élelmiszeriparban 1,6 százalékkal növekedett a hitelállomány. Érdekesség, hogy a társas vállalkozások hitelállománya az egyéni gazdaságokéhoz képest nagyobb ütemben (6,6 százalékkal) növekedett, így az agráriumban tevékenykedő gazdasági szervezetek a hitelállomány szűk 72 százalékát tudhatták magukénak.
AM kontra MNB: még több a devizahitel
Az agrárcégek devizahiteleinek állománya a forinthitelekénél nagyobb mértékben nőtt (előbbi 14,3, utóbbi pedig 10,4 százalékkal), s ezzel a devizahitelek részesedése 14,5-ről csaknem 15 százalékra nőtt. Az Agrárminisztérium számai (az MNB-étől eltérő statisztikai metódusok miatt) ettől mennyiségében és trendjében is eltérnek: az AM szerint az agrárcégek hitelállományán belül csökkent a devizaalapú hitelek aránya (13,6-ról 12,7 százalékra; 2020. június 30-án).
Máshogy alakult mindez az élelmiszeripari cégek esetében. Ott az 516 milliárd forintos hitelmennyiségen belül a forintalapú állomány nőtt legnagyobb mértékben: 6,6 milliárd forinttal 303 milliárdra. A devizahitelek állománya szintén emelkedett, 1,7 milliárddal 213 milliárdra – vagyis egy év alatt a forinthitelek aránya kismértékben emelkedett (58,4-ről 58,7 százalékra).
Az agrárcégek bátrabban adósodnak
A mezőgazdasági cégek hosszú lejáratú (éven túli) hitelállománya 16 százalékkal 316 milliárd forintra nőtt, miközben a rövid lejáratú hitelek (éven belüli) mennyisége érdemben nem változott. Így a hosszú lejáratú hitelek részesedése az agrárcégek hitelállományából 4,4 százalékponttal 74,3 százalékra nőtt a szóban forgó időszakban. Ugyanekkor az élelmiszeripari cégeknél is az éven túli hitelek állománya nőtt tovább, 10 milliárd forinttal 355 milliárd forintra. Az éven belüli hitelek mennyisége a hosszú lejáratú hitelekével ellentétben csökkent, szűk 2 milliárddal 161 milliárdra mérséklődött. A hosszú lejáratú hitelek részesedése ezzel a teljes hitelállományból csaknem 69 százalékra emelkedett, míg a rövid lejáratúaké 31 százalékra esett vissza.
Nem a nagyok állnak sorba a legtöbb hitelért
Durván 10 százalékkal nőtt az agrárcégek új hiteleinek összege (53,5 milliárd), és a legnagyobb része (43 százalék) a szántóföldi növénytermesztő illetve az az állattenyésztési ágazathoz került (42 százalék). A kertészeti ágazat részesedése nem éri el a 4 százalékot. A legtöbb hitel egyébként továbbra sem a nagy, hanem a kis- és középvállalkozásokhoz kerül: az társas céges agrár-hitelállomány csaknem 88 százaléka (361 milliárd) mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz köthető.
Ugyanez az élelmiszeripari cégek körében úgy alakult, hogy a 2020. második negyedévi új hitelek értéke 48,3 milliárd forintot tett ki, ami szűk 4 milliárdos csökkenés. Az új hitelek bő negyede a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás szakágazathoz került, az egyéb élelmiszeripari szakágba bő 17, a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazatba 12, míg a haszonállateledel-gyártásba 11 százalék.
