Dilemma repcevetés előtt

Hogyan és meddig maradhat a vetésforgóban?

A hatóanyag-kivonások és a klímaváltozás nem kedvez a repcének. A gazdálkodók sokáig tűrnek, ha a romló termelési feltételeket a hozamok vagy az árak kompenzálni tudják. Az alábbiakban mindkettőről szó lesz. Nagyjából az is sejthető, mi történik, ha egyik ponton sem javul a helyzet.

A repcét korábban a legrosszabb földekre vetettük, és csak azért tartottuk a vetésforgóban, mert előnyös hatása volt a talajra és a következő veteményre, a búzára. Békés megyében egy évtizeden át ragaszkodtak hozzá, bár csak másfél tonnás termést adott. Aztán a termelése nagyon gyorsan felfutott – köszönhetően a biodízelipar szárnyalásának –, és megtanultuk a növény technológiáját is. Mára elmondható, hogy országos átlagban hozzuk a 3 tonnás termést, miközben legalább 300 ezer hektárt lefed ez a négyévente önmaga után vethető kultúra. A termőterülete azonban nem folyamatosan nőtt, hanem hullámozva. Mivel a biodízel alapanyagáról van szó, a kőolaj árát érdemes együtt szemlélni a repce ára és termőterülete mellett. Az óriási árcsúcs a pénzügyi világválság idejére esett. A hatalmas zuhanás pedig a koronavírus következménye. 2012-ben a repce ára, elszakadva a kőolajétól, nagy ívet futott be: ekkor a mostanihoz hasonló aszály tombolt Európában. 2015-től viszont egy közepesen magas árszinten stabilizálódott a piac. Mi időközben megtanultuk a repce technológiáját, és rájöttünk, hogy az ország esőáztatta, jó talajú térségeiben gond nélkül megterem 3-4 tonnát, így pénzes növénnyé vált. Nem volt szükségünk árkiugrásokra a sikerhez, csak egy stabil piaci környezetre, és pár év alatt közel 350 ezer hektárra tornáztuk fel a növény termőterületét.

Van-e okunk félteni a repcét?

Ez a harmadik év zsinórban, amikor a repce számára kedvezőtlen az időjárás a vetés idején, de ezt eddig leginkább a németek és franciák érezték, mi csak tavaly szeptemberben vártunk heteket a kelesztő esőre. A klímaváltozás még mindig nem a legfontosabb tényező, ami a repcevetésikedvre hat.

A repce jövőjét veszélyeztető faktorok:

Ipari kereslet: A repce elsősorban ipari növény, a biodízel alapanyaga. Elterjedését az segítette, hogy Európa sokáig környezetbarát, megújuló energiaforrásként tekintett rá. A növény dicsfénye azonban alaposan megkopott, amikor 2015-ben kiderült, hogy a dízelüzemű járművek csak csalással képesek tartani a károsanyag-kibocsátási határértékeket. Azóta érezhetően ellenséges a hangulat a dízellel szemben. A mostani olajárzuhanás ugyan egyszeri jelenségnek tekinthető, de ha nem történik valami ipari-technológiai fordulat, a dízel iránt trendszerűen csökkenni fog a kereslet.

Növényvédő szer: Sem neonikotinoiddal csávázni, sem klórpirifosszal kezelni nem lehet a repceállományt. Az alternatív megoldások részint drágábbak, részint más hatásspektrumúak, mint a korábban engedélyezett hatóanyagok voltak. A folyamatos szerkivonás a gombaölő készítményeket is érinti. Végeredményben leszűkült szerpaletta mellett kell emelni a kezelések számát, ami egyenes út a károkozók rezisztenciájához. Hamarosan a repce deszikkálására sem lesz mód, ami további károkhoz vezet ebben az egyébként egyenetlenül érő, kipergésre hajlamos kultúrában.

Klíma: 2018 óta rendkívül szárazra fordult Nyugat-Európa időjárása. A repcetermés zömét adó Németország még soha nem tapasztalt ilyen mértékű károkat a termelésben. Hazánkban tavaly ősszel szembesültünk vele, hogy a repcevetések vontatottan vagy nem kelnek ki a szárazság miatt. A klimatikus változások gyorsabban zajlanak, mint az aszálytűrésre nemesítés. Hosszabb távon nem kizárt, hogy kelesztő öntözésre lesz szükség ebben a kultúrában.

Jövedelmezőség: Az egyéb ráfordításokat nem tárgyalva is emelkednek a termelési költségek, miközben az árak stagnálnak, hosszabb távon pedig a csökkenésükre van kilátás. Ameddig a hozamokkal kompenzálni tudjuk a költségnövekedést, nincs baj. Ennek köszönhető, hogy a repce a jó talajok és a jó csapadék-ellátottságú régiók növénye lett. Pusztán kedvező elővetemény-hatása miatt már nem vetik az ország keleti felében.

Ugyan mi, ha nem repce?

Ha egy hónappal ezelőtt kérdez, azt mondom, abbahagyom a repcét. A júniusi esőkkel azonban sokat javult a magok fajsúlya, már csak az áruk kérdéses. Most úgy látom, jövőre is lesz repcénk, de a mostaninál lényegesen kevesebb, és ezt érzékelem a velünk kapcsolatban álló gazdaságokban is” – mondja Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, akit közvetlenül a repce aratása előtt értünk el. Ebben a Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságban idén 140 hektárt vágnak. Az időjárás viszontagságaihoz hozzá van szokva a termelés, ha öt évből egy-kettő rosszabb, az még belefér. A hatóanyagok eltűnése azonban folyamatos és egyre fokozódó nyomást jelent. Az, hogy a kalászosokban is betiltották a rovarölő csávázószereket, inkább csak érthetetlen, hiszen ezeket nem is látogatják a beporzók. A repcében viszont élet-halál kérdése, hogy maradnak-e eszközök a növény védelmére. „Egyre nehezebb repcét termelni, és nem hiszem, hogy az árak ezt kompenzálni tudják. Már 320-350 ezer forintot emészt fel egyhektárnyi repce megtermelése” – mondja Bóna Szabolcs. Ezt 110 ezer forintos tonnánkénti ár mellett minimum 3 tonnás, 105 ezer forintos árnál minimum 3,2 tonnás termés tudja ellensúlyozni, de akkor a termelő még semmit nem keresett az egész évi munkájával. Magyarán 3,5 tonna alatt gazdaságilag nem kifizetődő a termelése, ezt csak a kiváló elővetemény-hatása feledteti.

Míg a nyugati országrészben a repce, addig a keletiben a napraforgó a meghatározó olajnövény. Ennek nemcsak az eltérő csapadékmennyiség az oka, hanem a birtokszerkezet és a vadállomány is. Apró táblákban, a nyulaknak kitéve már csak óriási kárral lehet napraforgót termeszteni, márpedig a nyugati országrész területei nagyon szabdaltak. Itt nem alternatíva a repce napraforgóra cserélése.

„Azt látom, hogy sokan már most felhagytak a repcével, és kukorica-kalászos vetésforgóra álltak át. Ennek persze a gombatoxinok szempontjából van káros hatása, hiszen mindkét gabonaféle a fuzárium gazdája. Hosszabb távon azt várom, hogy csak a legprofibbak fognak magas költségszinttel repcét termelni” – vélekedik a szakember.

A másik út a vegyes gazdaságok számára észszerű: őszi takarmányborsót vetnek az állatok fehérjeigényeinek kielégítésére, ez korán lekerül, és tápanyagban gazdag, laza talajt hagy maga után. Rögtön utána elvethető egy siló- vagy szemescirok is, a takarmányozás keményítőigényének biztosítására. Így kiiktatható a repce a forgóból. „Sokan idegenkednek a takarmányborsótól, még az állattenyésztők között is, pedig sikeresebben termeszthető az országban, mint a szója, nem beszélve a tenyészidőszakából fakadó előnyeiről” – magyaráz Bóna Szabolcs. Ez az alternatíva az állattenyésztéssel nem foglalkozó, kisebb gazdaságok számára sajnos nem opció.

Lehet-e tovább emelni a hozamot?

Még Bóna Szabolcs sem szívesen hagyja el a repcét, hiszen a kalászosoknak jó előveteménye, márpedig ebben a mélyalmos tartást preferáló állattartó gazdaságban szükség van a hosszú szárú, nagy tömegű szalmára is. A technológiáján azonban módosítana: Már kísérleteztem a repce szemenként vetésével és kapálásával. Ehhez a hagyományos 45 centis sortáv is megfelelne. A gépparkom még nincs meg hozzá, de látok benne fantáziát.”

Az ország átellenes végében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Guti Rudolf és fiai is abban gondolkodnak, hogy kapásnövényt csinálnak a repcéből. Az AKG-támogatást élvező, biogyümölcsöket is termelő tarpai gazdaságban idén 45 hektárt foglalt el a repce. Meglepő módon napraforgó is szerepel a vetésforgójukban. A két fehérpenészre érzékeny növény háromévente kerül ugyanabba a táblába, a Sclerotinia-nyomást ötévenként kétszer egy gombaevő gomba (Trichoderma) földbe keverésével csökkentik. „76,2 centis sortávot tervezek, hogy könnyebben hozzáférhessek a növényekhez a folyékony műtrágyával, és sorközművelésre is lehetőség legyen. Idén ugyanis olyasmit láttam, amit eddig soha: az özönvízszerű esőzés hatalmas mennyiségű kamilla csírázását indította el a mélyből. Lehetetlen volt a kétszikűtől megvédeni a repcét.”

A folyékony műtrágyától pedig az állomány gyorsabb, egyöntetűbb fejlődését reméli a gazdálkodó, aminek a magok érésekor lesz nagy jelentősége. Hamarabb és kisebb pergési veszteséggel lehet majd végezni az aratást, ha nem lesz deszikkáló szer.


A kép forrása: theglobeandmail.com

„Eddig, ha mindent jól csináltunk, 6-8 kezeléssel 3,5-4,3 tonnás átlagtermést értünk el, és belefértünk a 260 ezer forintos költségszintbe. Jó pénzt hozott a növény. Idén viszont már a vetés után majdnem kitárcsáztam a gyenge kelés miatt, és május végén is csak 2 tonnásnak látszott, aztán jött a kamilla… Én úgy érzem, a repcének meg vannak számlálva az évei. Agyonpermetezve sem tudjuk megvédeni. Biogazdaként ezt lelkileg is nehezen viselem. Nálam egy évet kapott a repce, hogy kapás sortávon bizonyítson. 20 hektárt szánok a kísérletre.”

A repce terméspotenciálja már ősszel eldől. Ha a gazdaság ügyel a vízmegőrzésre, és a repcének elegendő ideje és lehetősége van erős gyökérzetet fejleszteni, azzal máris fél sikert ér el. Minden eszközt be kell vetni, amivel a gyökeresedést és a gyökérvastagságot növeljük, mert ez létfontosságú a hazai klímán (foszfor, gyökeresedést stimuláló csávázás, regulátor hatású gombaölők). Ugyanilyen fontos lehet hőstressz esetén minden olyan készítmény, amelyikkel az anyagcserét támogatjuk, legyenek ezek növényi hormonok (algakivonat), fehérjék (aminosavas lombtrágya) vagy tápelemek (bór, kálium, magnézium, cink…).

Minden a genetikai alapokra épül

Pálffy András, a Rapool termékfejlesztője úgy gondolja, hogy a növény genetikája még sokat hozzá tud tenni a sikerhez, de csak akkor, ha a vetésidő és a vetés minősége megfelelő. „A korszerű hibridek ellenállóképesebbek sokféle stresszel szemben, akár vírusokra is rezisztensek. Ősszel azonban egyszerre okoz problémát a szárazság és a rovarok támadása, ezeket a hatásokat csak technológiával tudjuk tompítani. Az egyenletes kelést segítjük azzal, hogy idén már frakcionált vetőmagokat árusítunk, ez egyébként lehetővé teszi a szemenkénti vetést is. A magok felületére továbbra is ajánljuk a Lumiposa rovarölő csávázóanyagot, és reméljük, hamarosan érkezik egy új készítmény is a piacra. Segíthetjük a gyökeresedést tápelemes, biostimulátoros csávázással is. Továbbra is azt mondjuk, hogy szeptember 10-ig a földbe kell kerülnie a magnak, a vetést igazítsuk a várható esőhöz. Portfóliónkban olyan hibridek vannak, amelyek jellemzően igénylik az 1-2 regulátorozást. A regulátor nemcsak a gyökérnyakat erősíti, hanem egyenletesebbé is teszi az állományt, mindez fontos lesz a tavaszi indulásnál. A deszikkáló szerek fokozatos eltűnésével egyre nagyobb jelentősége lesz egy genetikai vonásnak: a kipergés-ellenállóságnak – mutat rá a szakember.

Génszerkesztett repce?

35 fokos hőségben, légköri aszályban a repcepollen elveszíti termékenyítő képességét, a növény hajlamos elrúgni a termést, és romlik a magvak olajtartalma is. Magyarországon nagyon ritkán annyira hideg a május, mint idén volt. Inkább az a gyakori, hogy az első 30 fokos hőségnapokat virágzás idején éljük meg. A jelenleg folyó kutatások arra irányulnak, hogy egy aszálytűrőbb repcét hozzanak létre. A génszerkesztés lényege, hogy a faj saját génkészletét felhasználva módosítják előnyösen a növény működését. A probléma megoldása azonban nem egyszerű. Egy olyan abiotikus stressz, mint a hőség, egy sor élettani folyamatot módosít, és nem mindegy, hogy az ionforgalom, a fehérjeszintézis vagy a növényi hormonok szintjén nyúlunk-e bele a működésbe. Pusztán a növényi hormonok összjátéka olyan bonyolult rendszert alkot, amelybe eddig nem mertünk beavatkozni, inkább rábíztuk az állományra, hogy maga „válogassa ki”, melyik hormonra van szüksége az algakivonatból. Néhány éve azonban a kutatók nemcsak a kanadai canolában, de az európai repcében (B. napus) is azonosították azokat a genotípusokat, amelyek ellenállóbbak a hőstresszel szemben, és meghatározták azt is, hogy miért. Amennyiben az Európai Unió utat nyit a génszerkeszett növények vetése előtt, akkor a repce ismét egy kis genetikai előnyt nyerhet a termelésben.

ár haszon kereslet klíma költség megéri repcét termelni mennyibe kerül mennyit lehet keresni repcével nyereség ráfordítás repce ára repce termelés szerkivonás vetésforgó