Döntő napok jönnek a hazai repcére

Néhány helyen már a vetést is nehezítette a szeptember eleje óta tartó szárazság, most pedig a kelés áll döntő időszak előtt. Közben a vetésterület is csökken.

 

 

Kiszáradnak a talajok, veszélyben a kelés

Döntő napok előtt áll a hazai repcetermesztés: ha a hétvégi esők nem hoznak kiadós, áztató mennyiséget, komoly bajban lesz a máskülönben nagyon ígéretes olajnövény Magyarországon. Ha augusztus végén, szeptember elején még talált is jó talajviszonyokat az elvetett repce, a kelés már vontatottan halad. A talaj felső 20 cm-es rétegben, a frissen kelt repce gyökérzónájában a 40%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom százalékában, különösen például a Dél-Alföldön, igaz, Miskolc térségében az őszi vetések után időben elmunkált táblák talaja a 20-50 cm-es rétegben jelentős nedvességet raktároz. Petőházi Tamás, a GOSZ és az illetékes NAK szakosztály elnöke megerősítette lapunknak: meghatározó jelentőségű lesz a hétvégére várt esőzések mennyisége, eloszlása a hazai repceállományok szempontjából. – Aztán majd október közepén lesz látható, milyen kondícióban vannak az állományok, és mivel két átfogó szemlére általában nincs forrás, november végén kerülhet sor a tél előtti állapotfelmérésre – tette hozzá a szakember.

 

 

Ezért csökken(t) a termőterület

Közben idén arról is szólnak a repcét érintő hírek, hogy tovább csökken a termőterület. Az utóbbi másfél évtized erőteljes növekedést hozott: a 2005 táján még csak cirka 150 ezer hektáros mérték 2015-re meghaladta a 225 ezret, majd 2018-ban már a 340 ezret is. Aztán tavaly jelentősen, bő 10%-kal visszaesett a területnagyság (304 ezer ha), idén pedig további 15-20%-os csökkentésről számolt be a sajtónak Gáspár Ferenc, a NAK Bács-Kiskun megyei elnöke. A szakemberek szerint ennek alapvetően két oka van: az egyik, átmeneti ok az idei gyenge termés. A Másik, nyomósabb és tartósabbnak ígérkező probléma a növényvédelem és a termesztésbiztonság kihívásainak problémái, például a neonikotinoidos csávázószerek kivonása a növényvédőszerek sorából. Mindezt tetézik a klímaválsággal érkező időjárási szélsőségek, amik jelentősen tovább növelik a termesztés költségeit.

 

 

A feldolgozók nagyon várják

A vetésterület egyébként Európában is jócskán csökkent. Ez és más tényezők is most azt sugallják, hogy idén és jövőre nagyon megéri óvni, termeszteni a repcét. A terület már csak alig 70%-a az öt évvel ezelőttinek, az utóbbi két aszályos év nagyon rossz terméseket hozott, vagyis a feldolgozók nagyon várják az olajnövénytermést.

agrár agrárium csapadék hozam mezőgazdaság repce szárazság talaj termőterület