Csökkenő termelés, növekvő élelmiszerárak – a Zöld Megállapodás végrehajtásának következményei az amerikai mezőgazdasági minisztérium elemzőközpontjának (Economic Research Service) átfogó, tudományos alapokon nyugvó elemzése szerint
Az EU Közös Agrárpolitikáját fémjelző Zöld Megállapodás keretében kidolgozott Termőföldtől az asztalig, valamint Biodiverzitás stratégia 2030-ig megvalósítandó célkitűzései többek között:
- a növényvédőszerek kockázatának és/vagy használatának 50%-os csökkentése;
- a talajok tápanyagveszteségének 50%-os csökkentése, ebből következően a műtrágyahasználat 20%-os csökkenése;
- az állattenyésztésben használt antibiotikum-eladások 50%-os csökkentése;
- a művelésből kivont mezőgazdasági területek 10%-ra növelése;
- az ökogazdálkodásba vont területek 25%-ra növelése.
Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója többször felhívta a figyelmet, az Európai Bizottság nem készített semmiféle előzetes hatástanulmányt a javaslataihoz. Többen, így például a magyar agrárminiszter, Nagy István is felhívta a figyelmet a lehetséges drasztikus következményekre, a dokumentumokról jelenleg is anélkül zajlik a vita az európai intézményekben, hogy bármiféle fogalmunk lenne azok lehetséges hatásairól a mezőgazdaságra és a fogyasztókra.
Az első hatástanulmány az amerikai AKI-tól, az ottani mezőgazdasági minisztérium agrárközgazdasági elemzőközpontjától érkezett.
„A közgazdasági modelleken alapuló elemzés több lehetséges változatot is megvizsgált. Ezek alapján, ha csak az EU-ban hajtanák végre a fent vázolt stratégiát, akkor az unió agrárkibocsátása akár 12%-kal is csökkenhetne 2030-ig. Ha a világon mindenütt – amire lássuk be, kevés esély van – akkor „csak” 7%-kal. Magyarország esetében ez arányosan (2019-es kibocsátás értékén számolva) legalább 330 mrd, illetve utóbbi esetben 200 mrd Ft megtermelt érték eltűnését jelentené” – mondta az ügyvezető igazgató. –„Az EU exportja, amennyiben a zöld intézkedések egyoldalúan, csak az unión belül kerülnének végrehajtásra, a termelésnél nagyobb arányban, mintegy 20%-kal esne vissza. Mindez mutatja, hogy a termeléscsökkenésen túl a Zöld Megállapodás végrehajtása drasztikusan rontaná az európai, és így a magyar gazdák versenyképességét a világ többi részéhez képest.”
Amennyiben csak az EU-ban hajtják végre a Zöld Megállapodást, akkor az a mezőgazdasági árak 17%-os emelkedését vetíti előre a tanulmány, ha a világ más részein is, az áremelkedés akár 53%-os is lehet.
Az élelmiszerárak ilyen mértékű növekedését az uniós agrárkibocsátás csökkenése önmagában nem magyarázza. Ennek megértéséhez számításba kell venni, hogy a következő időszakban a népességnövekedés miatt egy folyamatosan bővülő keresleti piac találkozik azzal, hogy az egyik legfontosabb agrártermelő és agrárexportőr, az EU jelentősen visszafogja a termelését.
Bár az amerikai tanulmány számos részletében és módszertanában vitatható és vitatni is fogják, abból a szempontból egybevág a Takarékbank előrejelzésével, hogy a Zöld Megállapodás legfontosabb hatása az uniós mezőgazdasági termelés jelentős csökkenése.
Forrás: Takarékbank, sajtóközlemény