Glifozát: nem is a hatóanyag a káros?

Legalábbis elgondolkodtató eredményre jutott a SZIE kutatócsoportja – a tekintélyes világ-szaklapban közölt kutatás szerint nem feltétlenül a hatóanyag, hanem a formázóanyagok jelenthetnek veszélyt a sejtekre.

 

3 milliárd kiló évente

A haszonnövények és állatok védelme érdekében jelenleg világszerte 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente, a hazai felhasználás ebből (2018-as adat) 26,5 tonna. Ennek 40%-a gyomirtó-, 27%-a gombaölő-, 16%-a talajfertőtlenítő-, 8%-a rovarölőszer – ami a gazdasági haszon mellett jelentős környezeti terhelést okoz a bolygón.

 

 

Árthat is a védőszer

Bár a növényvédőszerek engedélyezése bonyolult és szigorú folyamat, számos hatóanyag utóbb káros biológiai hatásokat okoz. Bár a növényvédőszer-maradványok gyakran csak kis koncentrációban, de tartósan jelen vannak a környezetben, ezért is indokoltak az olyan kutatások, mint amilyen a Szent István Egyetemen (SZIE) már több mint egy évtizede zajlik, s céljuk az egyes peszticid-hatóanyagok és készítmények ökotoxikológiai hatásainak komplex vizsgálata.

 

Megosztó a glifozát – de mit mond a vizsgálat?

A Dr. Kriszt Balázs egyetemi docens által irányított két kutatóhely (Regionális Egyetemi Tudásközpont; Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék) legutóbbi rangos közleménye a világon jelenleg legnagyobb mennyiségben forgalmazott és felhasznált, társadalmilag és tudományosan is rendkívül megosztó gyomirtószer-hatóanyagot, a glifozátos készítmények biológiai hatásmérésének eredményeit mutatja be. A vizsgált készítmények közül jelenleg 11 rendelkezik felhasználási engedéllyel Magyarországon, melyek mind a III. forgalmi kategóriába tartoznak, azaz 18 éves kor felett bárki számára szabadon megvásárolhatók és alkalmazhatók saját célra.

 

 

Önmagában nem káros a glifozát?

A világszerte kimagasló tudományos elismertséggel rendelkező Environmental Pollution szaklap októberi számában megjelent eredmények szerint a glifozát hatóanyag önmagában nem volt káros befolyással egyik tesztszervezetre sem. Ezzel ellentétben az ún. inertnek (semlegesnek) elkönyvelt formázó anyagokat is tartalmazó készítmények közül mindegyik toxikus volt mind az akut, mind a krónikus Aliivibrio fischeri sejttoxicitási tesztben. Köztük 10 készítmény hormonálisan aktívnak (ösztrogén- és/vagy androgénhatás) bizonyult már a mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatban ajánlott alkalmazási koncentrációk tizedében is.

 

…de a formázóanyaggal vigyázni kell

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a készítmények toxicitása elsősorban a formázó anyagokkal, valamint a köztük (és a hatóanyag között) fellépő potenciális, egymás tulajdonságait felerősítő, ún. szinergikus hatásokkal van összefüggésben. Sajnálatos, hogy több készítmény esetében a felhasználók (és a kutatók) számára meg sincsenek nevezve ezek a – gyártók által ártalmatlannak titulált – formázó anyagok, amelyek jelentősen megnövelhetik a hatóanyagok, ill. a növényvédő szerek veszélyességét.

A kutatók szerint összességében a hatóanyagok mellett a különféle segédanyagokat felvonultató készítmények átfogó biológiai hatásvizsgálata és kockázatbecslése is rendkívül sürgető feladat (különösen egy szabadon hozzáférhető peszticidkészítmény-csoport esetében), melyhez jelen kutatás új tudományos eredményeivel hozzá tud járulni.

Forrás: SZIE

agrár glifozát hatóanyag környezet kutatás mezőgazdaság növényvédelem növényvédőszer SZIE