Egészséges vagy sem a növényi alapú táplálkozás?

3+1 népszerű félreértés a vegán és vegetáriánus étrend kapcsán

Egészségi, környezetvédelmi és állatjóléti előnyei is vannak annak, ha mindennapi étrendünkben növeljük a növényi alapú élelmiszerek arányát. Fontos azonban, hogy nem megfelelő étrenddel hiánybetegségek alakulhatnak ki.

Napjainkban egyre népszerűbb a növényi alapú táplálkozás. Választják ezt sokan egészségvédelmi, környezetvédelmi és állatjóléti okokból. Sok pro és kontra áll a vega étrend mögött, de vajon mik azok a leggyakoribb kérdések, amiket ezzel kapcsolatban felteszünk.

 

 

Elegendő fehérjéhez jutunk?

A jelentős zöldség- és gyümölcsfogyasztás számos pozitív táplálkozás-élettani hatással jár. Azonban futos annak ismerete, hogy a vegetáriánusok nagyobb mértékben lehetnek kitéve egyes étrendi kockázatoknak, hívja fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ).

Sőt, minél többféle élelmiszert zár ki az adott étrend, bizonyos tápanyagok tekintetében annál nagyobb az alultápláltság kialakulásának rizikója. Ilyen kritikus tápanyagnak számítanak például a fehérjék. A rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott hüvelyesek, szójatermékek, olajos magvak és gabonafélék viszont biztosíthatják a megfelelő fehérjebevitelt.

 

Okozhat hiánybetegségeket a növényi étrend?

Az egyes tengeri halak – és azok olajaiban megtalálható omega-3 zsírsavak – az agy, a retina és a sejtmembránok fejlődéséhez és működéséhez szükségesek. Emellett csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is.

Szerencsére ezt a vegán és vegetáriánus étrend részeként is bevihetjük a szervezetünkbe. Egyes növényi olajok, például a repce- és lenmagolaj – amely a minőségi margarinok, köztük a Flora termékek fontos összetevője – szintén kiváló omega-3-forrást jelentenek. Ráadásul ezek E-vitamin tartalmuk miatt is hasznos összetevőnek számítanak.

A növényi olajok további nagy előnye az állati eredetű zsiradékokkal szemben, hogy telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét. A napraforgóolaj pedig kimagasló E-vitamin, valamint omega-6 zsírsav tartalma miatt számít például a minőségi margarinok kedvező összetevőjének.

 

Rengeteg földterület kell a növénytermesztéshez?

A hús előállítása – különösen a marhahúsé – minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár. Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet kiszámította, hogy 100 gramm fehérje előállításakor a marhahústermelés során a környezetet leginkább terhelő gazdaságok évi 370 négyzetméternyi földterületet használnak. Nem mellesleg mindeközben 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

Bab- és borsófélék termesztésével ugyanakkor szintén 100 gramm fehérje előállításához elegendő lehet mindössze 1 négyzetméter földterület, csupán 0,3 kilogrammos CO2-kibocsátás mellett.

A tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé. Az is igaz viszont, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készült vajé.

Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek, és csupán feleakkora vízfelhasználással jár.

 

Vega étrend = zöld étrend?

Az előző pont láttán értelmetlennek tűnhet a kérdés, de a valóságban sajnos az a helyzet, hogy nem minden növényi alapú étrend tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak.

Egy brit kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szigetországban kapható 56 zöldségféle közül a spárgának volt a legnagyobb környezeti lábnyoma. Egyrészt azért, mert Peruból importálták, másrészt pedig az ottani termesztési körülmények miatt.

Hasonló a helyzet a Magyarországon is népszerű avokádóval és kesudióval. Az avokádó a fehérje- és vitamintartalma mellett kedvező zsírsavösszetételű, viszont egyetlen darab avokádó előállításához 140-272 liter víz szükséges. Eközben a mexikói, dél-amerikai, kaliforniai, dél-spanyolországi ültetvények sokszor igen vízhiányos területeken találhatóak. Ráadásul a friss avokádót sokszor légi úton szállítják az európai és észak-amerikai piacokra.

A kesudió vagy a belőle készült kesuvaj sem a szomszédban terem, s még az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint 4 köbméter víz szükséges. A kesudiót hámozó – nem ritkán alulfizetett – munkások egészségét a héj rétegei között található, a bőrre kerülve égési sérüléseket okozó savat tartalmazó olaj fenyegeti.

Ha tehát szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket és gyümölcsöket vásároljunk.

agrár egészséges-e a vegetarianizmus fehérjeforrás hiánybetegség lenolaj mezőgazdaság napraforgóolaj repceolaj táplálkozás vegán vegetáriánus