Egy jövőbeli védekezési lehetőség precíziós módszerrel a gombabetegségek ellen

Az integrált termesztés nélkülözhetetlen eleme az előrejelzésre alapozott növényvédelem. A termesztés folyamatában nagy tartalékok vannak. A jelenlegi gyakorlat táblaszintű növényvédelmet folytat mind a szántóföldön, mind az ültetvények esetében. A területet tehát egységesen kezeli, nem veszi figyelembe a táblán belüli eltérő tulajdonságokat. A precíziós módszerek alkalmazása esetén ezeket az eltéréseket lehet csökkenteni.

A növényeket megbetegítő gombabetegségek felszaporodása, terjedése, illetve a fertőzés mértéke alapvetően három tényezőtől függ. A termesztett fajtától, az időjárás alakulásától és a fertőző anyag mennyiségétől.

Az utóbbi időben bekövetkezett technikai forradalom, az űrtechnológia, a számítógépek, helymeghatározó eszközök, térképészeti megoldások, speciális GPS által vezérelt mezőgazdasági gépek, lehetővé tették a helyspecifikus, precíziós növénytermesztés folytatását. Ezen belül a precíziós növényvédelem továbbfejlesztésének lehetősége, hogy egy aktuális, kis térségre – táblán belül -, mérőhálózatot telepítsünk. Ezzel az eljárással a mért paraméterek figyelembevételével időzíteni lehet a védekezés megkezdését.

A vezeték nélküli szenzorhálózat (Wireless Sensor Network) olyan intelligens eszközök hálózata, melyek elsődleges feladata, hogy a környezet jellemzőit képes legyen mérni, majd vezeték nélkül a begyűjtött információt egymás közt megosztani. A szenzorok hálózatként működnek, elegendő ezeket 500 méteres távolságba egymástól telepíteni. A változó paraméterek közül a telepített szenzorok mérik a levegő- és a talajhőmérsékletet, a szélsebességet, a talajnedvességet, a relatív páratartalmat és a levélfelület vízfedettségét a szántóföldön vagy az ültetvényben.

A spóracsapdázással kimutathatóak a levegőből a növénykórokozó spórák, megállapítható a megjelenésük ideje és mérhető a spóraszóródás csúcsidőszaka.

A vezeték nélküli szenzorhálózat és a spóracsapda is régóta alkalmazott és bevált eszközök, de a mezőgazdasági alkalmazásukra eddig még nem került sor Magyarországon. A fenti berendezéseket telepítenénk ki 2015 tavaszán egy gyümölcsösbe. Az ott termesztett fajok és fajták érzékenysége, illetve ellenálló képessége különböző a levegőben terjedő gombabetegségekkel szemben. A „mobil” meteorológiai állomás és a hordozható spóracsapda adatainak gyors feldolgozása lehetőséget biztosítana az előrejelzésre (mért adatokra) alapozott növényvédelmi beavatkozás alkalmazására. Így jelentős mértékben csökkenthető a peszticid-felhasználás. Ilyen technológia alkalmazása esetén egyrészt csökken a növényvédelmi kezelések száma és költsége, másrészt kisebb a környezet növényvédő szer terhelése.

A cikkben közölt információk Budapesten, 2014. november 26-án a XXXI.-ik INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN című tanácskozás előadásán is elhangzottak.