Egy sikertörténet küszöbén vagy már azon is túl

A hibridek jelentik a biztonságos termesztés alapját

Slágernövényként él a köztudatban a repce, a termesztéséhez fűződő anekdoták ideje viszont lejárt, a letisztult termelői réteget a szakmai tudás és a technológiai fegyelem jellemzi. Ugyan mindig voltak, lesznek is szerencselovagok, akik a repcétől várható jövedelmezőségen felbuzdulva belevágnak a termesztésébe, de a titok nyitjára nem lehet csak úgy ráérezni. De mi is az a titok? Erről is beszélgettem Blum Zoltánnal, a RAPOOL Hungária Kft. és a SAATEN-UNION Hungária Kft. ügyvezetőjével.

Könnyű helyzetben van a riporter, mikor a beszélgetőtárs így kezdi a beszélgetést: „Kimondottan sikeres év áll mögöttünk.” A repcetermesztési kedvet, a vetőmag-értékesítési volument nézve valóban elégedett lehet Blum Zoltán, hiszen idén a tavalyi jelentős növekedést is felül tudták múlni a RAPOOL-hibridekkel. Egyelőre nem hozták nyilvánosságra a piackutatási eredményeket, de a piacvezető szerep már garantált. A hivatalos adatok szerint a repce vetésterülete idén ősszel 293 000 hektár, amiből közel 80 000 hektáron RAPOOL-hibrideket vetettek.

Termésbiztonság minden időben

Egy nemesítőház vagy akár egy vetőmag-forgalmazó sikerének a kínálata az alapja. A RAPOOL-nál sincs ez másképp, hiszen az új hibridek valamelyik tulajdonságukban mindig jobb teljesítményre képesek, mint elődeik. A termőhelyi adottságokhoz igazított, széles portfólióval rendelkező vállalat viszont egy további célt tűzött ki maga elé: a termésbiztonságot.

Abban mindenki egyetért, hogy a repcetermesztés kulcsa a vetésben és persze a kelésben rejlik. Szinte minden ekkor, ősszel dől el, hiszen 70 százalékban a tél előtti fejlődés sikere határozza meg ennek a növénynek a jövedelmezőségét a termelők szerint, akiknek bizonytalanságra ad okot, hogy milyen állapotban megy a télbe a repce. Keresve a megnyugtató megoldást a RAPOOL Seed Technology munkacsoportja optimalizálta a csávázást, amivel biztonságosabbá válik a repce termesztése. Az eredmények már most magukért beszélnek, és bár a termésbecsléstől még nagyon távol állunk, az állományok ígéretes állapotban vannak, joggal várható tehát tőlük biztosabb és magasabb terméseredmény.

Ennek kapcsán felmerül a manapság egyébként is sokszor elhangzó kérdés: lesz-e támogatás 2020 után? Hogyan tovább? Blum Zoltán egy „házon belüli” szlogennel válaszolt kérdésemre: „Mi ezt nem támogatásként, hanem a társadalom részéről egyfajta szolgáltatásként szeretnénk megélni (és persze kiérdemelni – a szerk.), hiszen élelmiszert állítunk elő.”

Régi ötlet újracsomagolva: a borsótermesztés

Fehérjenövényként a szója mellett a borsó is jó alternatívát kínál. Addig azonban, amíg a takarmányozási technológiába nem integrálják és illesztik be pontosan, az értékeit nem elemzik megfelelően, addig – bár a termesztéstechnológiája adott és működik – a biztos és hosszú távú értékesítése nem garantált. „Jelenleg 15.000 hektáron termesztenek hazánkban borsót, ennek a területnek a látványos növelésén dolgozunk – hangsúlyozta Blum Zoltán. – A cél érdekében a közeljövőben egy kiadványt is megjelentetünk, elsősorban takarmánygyártók és -feldolgozók számára.”

A borsó termesztése megtérül, mert az AKI számításai szerint a repce után a második leggazdaságosabb kultúra, és sok esetben felülmúlja a kalászosok vagy a kukorica eredményeit. A hagyományos piaci értéken túl előnye, hogy előveteményként az egyik legkiválóbb növény, tehát nemcsak a saját szezonjában, de a következő növénykultúra eredményeiben is megmutatkozik a hatása, még ha ez kevésbé számszerűsíthető is. „Hosszú távon ez a szemlélet nem lesz megkerülhető” – zárta a fenntarthatóságra vonatkozó megjegyzéssel Blum Zoltán a beszélgetésünket.

Sándor Ildikó

borsó dalton fémzárolt vetőmag hibridbúza phoenix cl rapool RAPOOL Hungária Kft. repce SAATEN-UNION Hungária Kft. termesztés