A mezőgazdaság búzapiacain most nem az a kérdés, lesz-e áru, hanem hogy ki és mikor tudja eladni. A nemzetközi kínálat több irányból egyszerre nyomja az árakat, miközben az exportablakok szűkülnek – ez a kombináció könnyen oda vezethet, hogy eladatlan tételekkel fordulunk rá a következő aratásra.
Szűkülnek a piacok, miközben több az áru
A helyzet egyik leglátványosabb példája Franciaország – írja elemzésében a MezőHír. Az Argus becslése szerint 2025-ben – a kisebb vetésterület ellenére – 33,4 millió tonna búza termett, ami 30%-kal több, mint 2024-ben (25,6 millió tonna), ráadásul a termésátlag 7,44 t/ha körül alakult. A minőség jó, a gond mégis az, hogy a világpiacon nem hiánycikk a búza: Oroszországból, Kanadából, Ausztráliából és Argentínából is erős kínálati hírek jönnek, így a vevők válogathatnak, az eladók pedig árban kényszerülnek engedni.
Franciaország hagyományosan búzatermésének nagy részét exportálja EU-n kívülre, csakhogy a fő piacok most szűkülnek. Algéria a diplomáciai feszültségek miatt tartósan háttérbe tolta a francia eredetet, Kína pedig visszafogta a gabonavásárlásait – ettől a francia exportkilátások is romlanak. Az Argus előrejelzése szerint a 2025/26-os szezonban a francia búzaexport 7,7 millió tonnára eshet, és a szezon végére 20 éves csúcsra futhatnak fel a zárókészletek.
Közben az európai termelési kilátások sem adnak egyértelmű felmentést. A COCERAL első prognózisa szerint az EU-27 és az Egyesült Királyság összes gabonatermelése 2026-ban 296,7 millió tonna lehet (szemben 2025 306,6 millió tonnájával), a búza (durum nélkül) 143,9 millió tonnára csökkenhet 2025 147,5 millió tonnájáról. Ez papíron kínálatszűkülés, de önmagában még nem garancia áremelkedésre, ha a globális többlet és a készletek közben magasak maradnak.
(Fotó: Horizont Média)
Az orosz és kazah kibocsátás is nő
A Fekete-tenger térsége külön történet: ott nemcsak a termés, hanem a kivitel üteme is kulcstényező. A Reuters 2025 nyári helyzetképe szerint Oroszországban a búzaexport egy ponton a legalacsonyabb volt júliusban 2008 óta. A kormány próbálta külön intézkedésekkel serkenteni az agrárexportot. Így a szállítás és a piaci ütemezés legalább akkora kérdés lett, mint maga a termés. Közben a hozamvárakozások ott is nőttek.
A készletoldali nyomásra jó példa Kazahsztán is: 2025. december 1-jén 17,9 millió tonna búza volt az országban, ebből az étkezési búza ~16 millió tonna. Ezek a mennyiségek regionálisan is „nehéz levegőt” jelentenek a piacon, mert a környező exportfolyosók terheltebbé válnak.
Mit jelent mindez a magyar termelőnek és kereskedőnek? A legfontosabb üzenet: ha a nemzetközi túlkínálat és a beszűkült exportpiacok egyszerre tartanak ki, akkor a halogatott értékesítés ára a raktárkapacitás és a finanszírozás lehet. A „majd később eladjuk” stratégia ilyenkor könnyen belefut abba, hogy már az új termés is kopogtat, miközben a régi tétel még bent áll – és ez árban is, logisztikában is szorít.
Agrárágazat Tudástár: Búzakészlet aratás előtt – A globális búzatúlkínálat és a szűkülő exportpiacok miatt Európában és a régióban nő a kockázata annak, hogy a termelők eladatlan készletekkel fordulnak rá az új aratásra, ami további árnyomást okozhat.
