Ételallergia: már nyomoznak, de még vigyázni kell

Nagyon súlyos következményekkel járhatnak a túlérzékenységgel járó tünetek

Európában minden 100 gyermekből körülbelül 5 szenved valamilyen ételallergiától – állítják a szakterület kutatói. Akik küzdenek ezzel a problémával, azok tudják, hogy annak gyakran kimutathatóak családi előzményei – ez indította el a kutatások egy új irányát.

Ezekre kell nagyon figyelni!

Az ételallergia-panaszok leggyakoribb kiváltója a tehéntej, a tojás és a mogyoró, diófélék, a szója, a hal és egyes tengeri ételek, illetve az ilyen alapanyagokból készült élelmiszer-féleségek. Ezek fogyasztását gyakran követheti hasmenés, hányás, szédülés, illetve tipikusan viszkető bőrkiütés, arc- és szájdagadás. Allergénnek minősülhetnek még – különösen gyermekeknél –, illetve általában egyes gyógyszerek (elsősorban antibiotikumok, nem szteroid gyulladásgátlók), de allergiás tüneteket okozhat a latex- és kontrasztanyag érzékenység, egyes esetekben bizonyos rovarmérgek is. A legsúlyosabb esetekben anafilaxiás sokk is bekövetkezhet (ennek tünetei fulladásban, verejtékezésben, sápadásban, kiütésekben, ödémában jelennek meg, kísérheti drasztikus vérnyomáscsökkenés és ájulás, extrém esetben a keringés leállása).

Nyomoznak a „tettesek” után

A tudósokat az ételallergiáknál megfigyelhető a családi halmozódás terelte a gének ilyen irányú kutatása felé: az öröklött tényezők 80 százalékban okolhatók az ételallergiákért. A kiterjedt kutatások egyre több olyan génhelyet azonosítanak, amelyek normálistól való eltérései kapcsolatba hozhatók a különféle allergiákkal, és komoly esélyei vannak, hogy az allergiával kapcsolatba hozható genetikai sajátosságok megismerése a jövőben új diagnosztikai megoldások, esetleg innovatív terápiák fejlesztéséhez is hozzájárul.