Ezzel viszont már van bajunk!

Kemény szavakkal bírálta a külhoni tulajdonú kiskereskedelmi áruházláncok politikáját a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi vezetője. Győrffy Balázs NAK-elnök szerint érthető, hogy a világjárvány okozta gazdasági visszaesés alatt minden ország próbálja saját termelését stabilan tartani, de egyre több követendő példa van rá, hogy közben mind jobban védik saját termelőiket. Franciaországban például még a nem francia kézben lévő kiskereskedelmi láncok is belementek abba, hogy addig nem forgalmaznak import élelmiszert, amíg van hazai.

Bármi áron

– Azzal nincs bajunk, hogy a magyarországi termelő-, feldolgozószektornak piaci versenyben kell helytállnia. Azzal viszont van, hogy Lengyelországból idehozzák a csirkecombot, és azt 220 forintért kínálják, mélyen önköltségi ár alatt, csak azért, mert a lengyelek felvevőpiacai összeomlottak, és olyan távolabbi értékesítési csatornákat keresnek, ahol a felesleges, lejáró határidejű raktárkészleteiket el tudják helyezni, gyakorlatilag bármilyen áron, mert még így is megspórolják a megsemmisítés költségét – hangoztatta Győrffy. Hozzátette: ha ilyen árversenybe kényszerítik a magyar feldolgozóipart, az egyértelműen az összeomlás fele halad. Végső soron pedig a most néha irreálisan olcsón vásárló fogyasztókra is negatívan hat, mert ha összeomlik a magyar élelmiszer-gazdaság, akkor, ha szükség lesz is majd magyar termékre, akkor nem lesz.

Sokszor csak így lehet velük beszélni
A kamarai elnök példaként hozta, hogy a legnagyobb magyarországi vágóhíd leállította a vágást, mert nem vették át tőle azt a mennyiséget, amit korábban – az ok ezúttal is az volt, hogy kiszorította az irreálisan olcsó spanyol fagyasztott hús. – Ez azzal jár, hogy áll az üzlet, másrészt a sertéstartóknak, akiknek kellene vinni az állatot a vágóhídra, tovább kell tartania, etetnie az állatot, amitől eltolódik a hús-zsír arány, s később már nem azt a pénzt kapja érte, miközben több pénzt költ rá. Ennek a döntésnek az üzleti hatása végig csorog a teljes élelmiszerláncon – figyelmeztet Győrffy Balázs. A kamara ezért azt követelte – részben máris eredménnyel –, hogy korrekt, termelési értéket, önköltséget figyelembe vevő árakon értékesítsenek. – Azt szeretnénk elérni, hogy ne egy élelmiszeripari túltermelés-levezető területe legyünk az élelmiszer-gazdaságnak, mert akkor a magyar termelők sosem fognak tudni normális piaci körülmények között dolgozni. Meg akartuk mutatni az áruházaknak, milyen az, amikor valakinek van egy terméke, amit szeretne eladni, de nem tudja. Ugyanezt jelentené, ha az áruházak 15 óra után nem értékesíthetnének mindenféle terméket. Az elmúlt években azt láttuk, hogy egyszerűen a kiskereskedelmi láncokkal sok esetben csak így lehet beszélni, csak az erő nyelvén értenek, tisztelet a kivételnek, mert voltak láncok, amelyek ígéretet tettek, hogy etikusan járnak el.