Vége, a hazai gyümölcsszektor pénzét elvitte a fagy

Sehol az európai mezőgazdaságban nem okozott akkora kárt az áprilisi fagyhullám, mint nálunk. A fogyasztói gyümölcshiányt még csak-csak pótolja az – egyébként szintén szűkös – import, de a gyümölcsszektor egész éves kibocsátásával közel azonos nagyságrendű a pusztítás, a gazdák pénz nélkül maradnak…

Katasztrofális pusztítás

Katasztrofális „eredményt” mutatnak a tavaszi hidegbetörések pusztító következményeit összegző kárfelmérések. A déli országrész gyümölcsöseiben alig akad egy-két szem mutatóban a fákon. De nem csupán a Dél-Alföldön, hanem gyakorlatilag az egész országban jelentős terméskieséssel kell számolni, különösen az április 7-i, május 10-i fagyos hajnalokat követően. Ezeken a napokon több gyümölcstermesztő körzetben mínusz 4 és mínusz 9 Celsius-fok közötti hőmérsékleteket mértek, ami végzetes volt a virágzó vagy már fejlődő gyümölcskezdemények számára.

A kártétel mértéke drámai

A magyar gyümölcstermesztés éves kibocsátása nagyjából 120 milliárd forint, miközben a mostani veszteségek már megközelítik a 80-100 milliárd forintos nagyságrendet. Apáti Ferenc FruitVeB-elnök szerint mindez azt jelenti, hogy az idei év a teljes gyümölcságazat szempontjából a legsúlyosabb veszteségeket hozhatja az elmúlt negyedszázadban. Az elnök úgy véli, állami kompenzációra van szükség, hogy a gazdák a következő 1,5-2 évet túléljék, hiszen többségüknek egyetlen forint árbevétele sem lesz. Márpedig az ültetvényeket művelni kell, jó kondícióban kell tartani, ha jövőre is termést akarunk, a hiteleket fizetni kell, az ültetvényeket – különösen a beruházási támogatásokkal érintetteket – fenn kell tartani a pályázati kötelezettségek miatt, a munkaerőt nem lehet az utcára küldeni, mert soha többet nem kapjuk vissza – figyelmeztetett Apáti Ferenc.

Védhetetlen volt

Különösen a kajszi, az őszibarack, a cseresznye és a szilva állt ellen gyengén a tavaszi fagyoknak: ezekből 10–20%-os termés várható országos átlagban, de sok ültetvényen totális a veszteség. Az alma és a meggy helyzete valamivel kedvezőbb, de még itt is 50% feletti terméskiesésről számoltak be a termelők. A FruitVeB előrejelzése szerint a főbb csonthéjas fajok – kajszi, őszibarack, cseresznye – esetében az idei veszteség meghaladja a 85%-ot, így a fagy okozta kiesés valóban példátlan méretű.

Különösen aggasztó, hogy a szállított – azaz nem a föld felől kisugárzó, hanem mozgó légtömegek által szállított – a hideg ellen a hagyományos védekezési eszközök (fagyvédelmi öntözés, jégháló, fűtés, stb.) sem nyújtottak hatékony védelmet az extrém hideg éjszakákon. A gazdálkodók idén az elmúlt évtizedek legnehezebb évére készülhetnek gazdaságilag.

Az import is kevés

Közben a kereskedők már dél-európai országokból próbálnak beszerezni gyümölcsöt. Csakhogy az importforrások is szűkösek, Olaszországban, Németországban és Ausztriában is fagykárokat jelentettek. A magyarországi veszteségek azonban kiemelkednek: a FruitVeB szerint sehol Európában nem volt olyan mértékű tavaszi fagykár, mint nálunk.

A kárbejelentés határideje május végén jár le – a szakmai szervezetek minden érintettet arra kérnek, hogy éljenek a bejelentés lehetőségével, mivel a támogatási és kárenyhítési rendszerek alapja a pontos és időben benyújtott kárfelmérés.