900 milliós támogatás ökológiai legeltetés vizsgálatára

Ökológiai szemléletű legeltetési módszerek vizsgálatára 2,5 millió eurós (több mint 900 millió forint) európai uniós támogatást nyertek magyar kutatók – tudtuk meg az ELKH tájékoztatójából.

 

Az ökológiai legeltetés nagyban hozzájárul a környezet biodiverzitásának megőrzéséhez (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

 

Nincs modern állattartás ivermektin-tartalmú parazitaellenes szerek nélkül

Az ivermektin-családba tartozó féreghajtó és más parazitaellenes szerek Magyarországon a kilencvenes években terjedtek el; mára már szinte mindenhol használják őket. Az állattartók szempontjából előnyös tulajdonságuk, hogy széles spektrumúak, tehát sokféle parazitával végeznek, éppen ez okozza ökológiai kártételüket is.

A gyógyszer nemcsak az állatokban élősködő parazitákat, hanem a területen élő ízeltlábúakat is elpusztítja, ezzel ökológiai és egyben gazdasági kárt is okoz.

Ennek a problémának a kiküszöbölésére keresik a megoldást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Debreceni Egyetem és a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány kutatói.

A projekt több mint 2,5 millió eurós támogatást nyert az ökológiai szemléletű legeltetési módszerek vizsgálatára az Európai Unió LIFE Nature and Biodiversity (Természet és biodiverzitás) programja keretében. A szakemberek szerint a szer körültekintőbb alkalmazásával csökkenthető a természet ivermektin-terhelése.

 

Az ökológusok elismerik, hogy az ivermektin fontos szerepet játszik az állattartásban

Alkalmazható alternatíva hiányában nem is érvelnek a betiltása mellett. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy körültekintőbb módszerek bevezetésével úgy lehetne alkalmazni, hogy sokkal kevésbé károsítsa a természetes élővilágot.

„Az a gond a parazitairtó szerekkel, hogy a trágyával kijutva a legelőre, elpusztítják az ott élő rovarokat. … Az ivermektinek lassan bomlanak le, és a koncentrációjuk 30-40 napig olyan magas marad, hogy a trágyába rakott rovarpetéket és -lárvákat is elpusztíthatják” – összegzi a problémát a közleményben Lengyel Szabolcs, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója.

 

Az ökológiai lánc több ponton is sérülhet az ivermektin maradványok hatására (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

 

Számos rovarfaj életben maradásához elengedhetetlen a haszonállatok trágyája

Magyarországon ez több mint hetven fajt érint a trágyához kötöttség, közéjük tartoznak például a ganajtúrók és a trágyalegyek. Ahol a legelő haszonállatok trágyájában megjelenik az ivermektin, onnan egész rovarfajok tűnhetnek el.

A jelenlegi gyakorlat szerint az állatok éppen tavasszal, a legelőre hajtás előtt kapják meg a féreghajtó kezelést, így trágyájukban éppen a vadon élő rovarok fő szaporodási időszakában a legmagasabb az ivermektin koncentrációja. Minthogy a rovarok fontos szerepet játszanak a trágya lebontásában, az ivermektines trágya sokkal lassabban bomlik le. A le nem bomló trágya csökkentheti a fűhozamot, így a gazdálkodók érdeke is az, hogy a rovarok életben maradjanak. Ugyanis a legeltetés és a helyes gyepgazdálkodás központi kérdés az extenzív tartott állatok takarmányozásában.

 

Cél, hogy a lerakott trágyában már ne legyen ivermektin

A szer környezeti hatásainak csökkentése érdekében a szakemberek szerint azt kell elérni, hogy a legelés közben lerakott trágyában már ne legyen ivermektin. Az ökológusok a kutatási projekt során a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Miklapuszta olyan legelőin dolgoznak, ahol régóta nem folyt állattartás, így a terület állati élősködőktől mentes.

A kutatók ezen a területen fognak ivermektinnel különböző mértékben kezelt juhokat és szarvasmarhákat legeltetni, melyek között lesznek teljesen féreghajtómentes állatok és féreghajtóval minimális mértékben kezelt egyedek is.

„Olyan legeltetési rendszert próbálunk kifejleszteni, amelyben nem használunk féreghajtó szereket, vagy legalábbis korábban használjuk őket, hogy a legelőre hajtáskor már ne legyenek jelen az állatban” – magyarázza Lengyel Szabolcs.

Vizsgálják majd a helyi rovarfaunát, a flórát, a rovarevő madarakat, illetve a haszonállatok egészségi állapotát is. Várakozásaik szerint a visszatérő rovarok hatására az őket fogyasztó madarak, többek között a fokozottan védett széki lile és az ugartyúk is újra megjelenhetnek a területen.

 

A legelő minősége fontos az állatok etetése szempontjából (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

 

A tervek szerint a kutatásban résztvevő gazdákat kár esetén kompenzálják

A kutatás keretében a szakemberek a gazdálkodókkal is együttműködnek a féreghajtó-terhelés csökkentése érdekében. A támogatásként elnyert forrásokból olyan természetvédelmi kompenzációs rendszert alakítanak ki, amelyben lehetőség nyílik a gazdák kártalanítására, ha esetleg a gyógyszer korábbi beadása miatt romlana az állataik egészsége.

A kutatók szerint, ha e kompenzációs rendszer sikeresnek bizonyul, az modellként szolgálhat más térségekben is, ahol a természetvédelem és a gazdálkodás érdekei konfliktusba kerülhetnek egymással.

A projekt teljes költségvetése az Agrárminisztérium 15 százalékos társfinanszírozásával és a partnerintézmények (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Debreceni Egyetem és Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány) 10 százalékos önrészével együtt 3,4 millió euró lesz.

 

Forrás: MTI