Idd csak meg a tejet! Erre a mondatra mindannyian emlékszünk a gyerekkorunkból. A tej és a különféle tejtermékek egész életünkben, egészen idős korunkig fontos fehérje- és kalciumforrást jelentenek. A FORMILK projektben két magyar intézet is kulcsfontosságú szerepet játszik: az MTA Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet
Mivel a tej fontos szerepet játszik a táplálkozásban, nem meglepő, hogy a tejtermelés jelentős mezőgazdasági és gazdasági tényező is. Tejet minden EU-tagállamban termelnek, az ágazat a mezőgazdasági termelésnek körülbelül 15%-át teszi ki – értékét tekintve ez a legfontosabb gazdálkodási szektor.
FORMILK projekt
Szlovákiában a specializált tejgazdálkodás a második leggyakoribb gazdálkodási forma, majdnem minden ötödik gazdaságot jelenti. Magyarországon körülbelül 1,9 milliárd liter tejet termelnek, amely kétszerese a Szlovákiában előállított tej mennyiségének. A tejtermelés évente 3–5%-kal nő, beleértve a minőségi termékek exportját is.
Nem meglepő, hogy ez a két ország a FORMILK projekt alappillére, illetve nem meglepő az sem, hogy a pozsonyi Comenius Egyetem koordinálja azt az EU-s kutatási projektet, amelyben azon dolgoznak, hogy jelentős gyakorlati alkalmazásokat fejlesszenek ki Szlovákia és egész Európa számára.
A 2016-ban indult FORMILK projekt, amely 2019 végéig tart, több mint 1,2 millió euró kutatási támogatást kapott az EU Marie Skłodowska-Curie program keretén belül, amely idén novemberben már 20. éve támogat különféle kutatásokat világszerte.
A Comenius Egyetem professzora, Tibor Hianik által vezetett projekt RISE támogatást kapott a Kutatási és innovációs kutatócsere program részeként. A csereprogram közelebb hozza egymáshoz a szlovák, magyar és ír, illetve az amerikai és kanadai kutatókat, akik együtt olyan teszteket dolgoztak ki, amelyekkel a tejben kimutathatók bizonyos enzimek.
– Köztudott, hogy a tudomány nem ismer határokat – mondja Hianik professzor. „A nemzetközi együttműködés gyorsabb és hatékonyabb problémamegoldást eredményez, ezenkívül új tudással és technikákkal gazdagodhatunk.”
A szlovák tudós, aki már régóta vesz részt nemzetközi együttműködést elősegítő projektekben, ezúttal egy olyan nemzetközi csapatot irányít, amely hat tapasztalt akadémiai/kutatási intézetből, két kkv-ból, egy kormányzati üzleti vállalkozásból és egy gyártó cégből áll.
Együtt olyan csúcstechnológiás szenzorokat fejlesztenek ki, amelyekkel két enzimtípus azonosítható a tejben: a plazmin és a laktáz. A tejben meglévő plazminenzim mennyisége az állatfajtától és az eltérő etetéstől függ. Korábbi kutatásaink azt bizonyították, hogy a plazminenzim mennyisége a tejfeldolgozás során eltérő lehet. A gazdák számára fontos minőség-ellenőrzési lehetőség, hogy tudják mérni a tejben található plazmin mennyiségét, mivel az enzim magas értéke hasznos a sajtkészítés során, de a pasztörizált tej íze keserű lehet tőle. A tej laktóztartalma állandónak tekinthető (4,8%). Ennek szerepe a modern táplálkozásban (funkcionális termékek, egészségügyi előnyök) megváltozott. A laktázt laktózmentes termékek előállítására használják fel – ez az ágazat pedig a tejpiacnak egyre nagyobb részét teszi ki, ahogy a laktózintolerancia egyre nagyobb figyelmet kap.
A projektben két magyar intézet is szerepet vállalt
Kulcsfontosságú szerepet játszik a projektben: az MTA Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI). A résztvevő intézetek közötti csereprogramnak pedig fontos szerepe van a tudás átadásában és a kutatás hatásának hasznosításában. Az MTA TTK leginkább kutatási oldalról támogatja a nemzetközi projektet, míg az MTKI a tejipar oldaláról nyújt támogatást.
– A partnerek szakmai műhelyfoglalkozásokon vesznek részt, és közvetlen visszajelzést kapnak ipari partnereiktől. Mindez segíti, hogy az ipari résztvevők és az intézetek megértsék, hogy pontosan mire van szükség – magyarázza Hianik professzor.
Az iparág képviselőivel való együttműködés létfontosságú ahhoz, hogy a projekt eredményeit a laboratóriumból átvigyük a gazdaságokba, onnan pedig a szupermarketek bevásárlókocsijaiba.
– A gazdák általában nem rendelkeznek speciális elemzési technikákkal a termékek ellenőrzéséhez – mondja Hianik professzor. „Elküldik a terméket egy központi intézetbe, de így csak némi késedelemmel jutnak hozzá az eredményhez. Ezért fontos a helyi ellenőrzés és a rugalmasan használható eszköz, amely azonnali eredményt ad a tej minőségéről.”
A csapat reméli, hogy 2019-re, a projekt végére előállítanak majd egy kis eszközprototípust, amely egy elektrokémiai szenzorhoz csatlakozva ellenőrzi a tej enzimtartalmát helyben, a farmon. Ezenkívül szeretnének kidolgozni irányelveket arról, hogy mi a legjobb módszer a plazmin- és a laktózszint szabályozására. Ezzel a fejlesztéssel a gazdák hatékonyabban specializálhatnák a termelést (funkcionális élelmiszerek, érlelt sajtok), aminek köszönhetően otthonainkban szélesebb, stabilabb és jobb minőségű lenne a tejtermékek választéka.
Összeállította:
Kalmár Nárcisz
