Galgagyörkön a kukoricavetésről érdeklődtem?

Máté János 500 hektáron gazdálkodik fiával együtt, a Cserhát dombjai között álló Galgagyörk határában. A lassan nagykorú családi gazdaság mindennapjairól, szakmai tapasztalatokról, növénytermesztésről és természetesen a gépekről beszélgettünk, még bőven a tavaszi munkák megkezdése előtt.

– Egy teljesen felszerelt géppark előtt állunk, úgy látom, hogy szinte minden kultúra termesztésére felkészült. Melyik számít slágernövénynek az Önök gazdaságában?

A szántóföldi növénytermesztésre rendezkedtünk be, búzát, napraforgót, árpát, kukoricát és repcét termesztünk már valóban 18. éve.

A vetésváltás mellett természetesen a felvásárlási árak határozzák meg egy gazdaság rövid- és hosszú távú terveit, ezért nálunk is túlsúlyba került az elmúlt időszakban a napraforgó-termesztés.

De épp a több lábon állás miatt fejlesztettük gépparkunkat, így mára nemcsak a saját területünkön dolgozunk, hanem bérmunkát is tudunk vállalni.

– A magágy-előkészítéstől a betakarításig saját gépekkel tud már dolgozni. Melyik gépére a legbüszkébb?

A gazda általában a traktorára a legbüszkébb, ezért azzal kezdem a bemutatást: egy 300 LE-s Fendt 930-as, egy 130 LE-s Fendt 413-as traktor mellett egy 130 LE-s McCormick biztosítja a vonóerőt, a talajművelő gépeink között természetesen lazítók, tárcsák, kombinátorok, ekék szerepelnek, de nem hiányozhat a Horsch gabona- és a MONOSEM szemenkénti vetőgép vagy a Sulky műtrágyaszórónk sem, a sort pedig természetesen a 208-as CLAAS Mega kombájnunk zárja.

Amióta teljessé vált a gépparkunk, már bérmunkát is vállalunk a környékbeli gazdálkodók földjein.

– Találkozásunk apropóját a MONOSEM vetőgépének új évada jelenti. A gépet még 2003-ban vásárolta, miben különbözik az idei szezon mégis az előzőektől?

Már tényleg sok hektár elvetett terület áll a 6 soros MONOSEM vetőgépünk mögött, de eddig túlnyomó többségben napraforgót vetett, nálunk legalábbis ez volt a feladata, ebben az évben viszont megpróbáljuk nagyobb területen a kukoricatermesztést is.

Nem lesz ez ismeretlen nekem sem és a gépnek sem, de mégis váltás, fiammal pedig nagy reményeket fűzünk a kukoricatermesztés eredményességéhez.

A gép egyébként maximálisan alkalmas lenne emellett repce, borsó, szója, cirok, káposzta és akár aprómagok vetésére is.

– Az idei kukoricatermesztést még csak tervezgetni lehet, a technológia adott, a vetőmagot és műtrágyát is gondolom, már kiválasztotta.

A felkészülés nyugodt időszakában vegyük sorra, hogy mit tud a MONOSEM vetőgépe, és milyen érvek szóltak mellette.

Az alap vetőgép 6 soros, és fix vázzal rendelkezik, az én gépem már teleszkópos, összehúzható vázú.

A 6 db 52 literes magtartály természetesen alapfelszereltség, ezenkívül 2 db 270 literes műtrágyaszóró tartállyal és 3 darab 40 literes mikrogranulátum-tartállyal rendelkezik, ami elvileg extrának számít, de nekem abszolút az alapfelszerelés.

Miután egy menetben megoldható a tápanyag-kijuttatás, üzemanyagot tudok megspórolni, és természetesen a taposási kár és összmunkaidő is kisebb.

Mégis az időjárás és a ráfordítható idő függvényében érdemes használni, mivel gyakran lelassíthatja magát a vetést.

Ezzel persze nem a műtrágyát spórolom meg, hiszen később egy műtrágyaszóróval ez pótolható.

A mikrogranulátum-szórónak akkor van a legnagyobb haszna, mikor kukorica követi önmagát a „vetésforgóban”.

A „gazda ujjának” is hívott PRO tömörítő kerék extrának számítana elvileg, számomra viszont ez volt a (teleszkópos vázon túl) a döntő szempont, mert sokkal egyenletesebb így a kelésünk, minőségben, tőtávban egyaránt.

A 295 mm átmérőjű PRO acélkerekek nyomják a magot a vetőbarázdába, azt pedig a V-elrendezésű gumiborítású ikerkerekek zárják le.

Mindezt pedig mennyiségben és minőségben tudom a traktorból követni a Seed Master Plus vetésellenőrző monitoron.

Az üres gép ugyan alig több 1 tonnánál, de vetőmaggal, műtrágyával, mikrogranulátummal megpakolva abruttó tömege már a 2 tonnát is meghaladhatja, épp ezért legalább 90 LE-s traktorra van szükség.

Nálunk ezt a munkát a 130 LE-s Fendt végzi.

A kezelése is egyszerű: pl. a tartályfedelek reteszeltek, nem csukódnak le töltés közben, még szeles időben sem, de a leeresztő ajtón is csak ki kell nyitni a fedelet, és a surrantóval könnyű az ürítés.

A mélységjelző vízálló, és a gép mögött állva jól olvasható.

A hátsó tömörítő-keréktartó még sáros időben is biztosítja, hogy ne tömődjenek el a kerekek, így kavicsos, szármaradványos, kötött talajon is jól tudunk vele dolgozni.

Sőt, nemcsak kihagyás, de a maglesodró miatt duplavetés sem tapasztalható.

A vetőgépeken minden kerék hajtja a vetőegységeket, tehát bármelyik földön vállalom a munkát vele, sőt minden keréknél be van építve egy biztonsági racsni, így nem is rezeg és nincs visszahajtás sem.

A vetőkocsikat csavarokkal és kengyelekkel rögzítették a vázhoz, ha szükséges a sortávolságok állítása, akkor a csavarokkal ez megoldható.

A rögzítés viszont kizárja a vetőkocsik oldal irányú elmozdulását.

Ezért pontos a mi vetésünk, és ezért tud később a kultivátor és a kombájn is pontosan a soron menni.

A MONOSEM vetőgépre 2 év garanciát kaptunk hajdanán, de a kevés műanyag alkatrésznek köszönhetően itt maximum egy-egy kopó alkatrész cseréje fordul elő. Működik.

Egy hátránya volt csak a MONOSEM vetőgépnek: az eddigi bérmunkánk most hirtelen (kis mértékben ugyan) visszaesett, mert a tapasztalatainkra alapozva a szomszéd gazda is erre a típusra cserélte vetőgépét, így nála már biztos, hogy nem mi vetünk.

-Köszönöm a beszélgetést, a már jól bevált napraforgó termesztés mintájára jó magas kukorica termésátlagokat kívánok az idei évhez!

Sándor Ildikó