A korábbi lépések után a brüsszeli Európai Bizottság új intézkedéseket tervez a gazdálkodók pozíciójának megerősítésére az agrár-élelmiszer-ellátási láncban. Ennek része a piaci bizonytalanságokkal és a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni kiszolgáltatottság csökkentése is.
A KAP-nak része a gazdák érdekvédelme
Az Európai Bizottság december elején további módosításokat javasolt a mezőgazdasági termékek közös piacának szervezését (KPSZ) létrehozó rendeletben és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni, határokon átnyúló végrehajtásról szóló új rendeletben. A javaslatok célja a gazdálkodók pozíciójának megerősítése és az agrár-élelmiszer-ellátási lánc szereplői közötti bizalom helyreállítása. Mindkét javaslat közvetlenül tükrözi a Stratégiai Párbeszéd számos ajánlását az EU mezőgazdaságának jövőjéről, és választ ad a mezőgazdasági ágazat előtt álló legsürgetőbb kihívásokra. A gazdálkodók helyzetének javítása az agrár-élelmiszer-ellátási láncban és jövedelmük támogatása a közös agrárpolitika (KAP) fontos célkitűzései közé tartozik. A mostani módosítások kifejezetten a gazdálkodók mezőgazdasági élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt pozíciójának megerősítését, valamint a szereplők közötti nagyobb fokú bizalom elérését célozzák.
A tervek a következők:
– a termelők és a vásárlók közti szerződésekre vonatkozó szabályok megerősítése, az írásbeli szerződések általános kötelezettséggé tétele;
– emellett a hosszú távú szerződések piaci fejlemények, valamint a költségek és a gazdasági feltételek ingadozásainak figyelembevételének javítása;
– közvetítői mechanizmusokat kell létrehozni a gazdálkodók és vásárlóik között;
– a termelői szervezetek és szövetségeik fellendítése alkupozíciójuk javításával, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy több pénzügyi támogatást nyújtsanak számukra a KAP ágazati beavatkozásai keretében, valamint egyszerűsítve jogi elismerésük szabályait;
– lehetővé kell tenni az EU számára, hogy pénzügyileg támogassa azokat a termelői szervezeteket, amik magánkezdeményezéseket tennének a válságok kezelésére;
– meg kell határozni a „tisztességes”, „méltányos” és „rövid ellátási láncok” fogalmát az ellátási láncok szervezetének leírására a mezőgazdasági termékek forgalmazásakor;
– lehetővé kell tenni a gazdálkodóknak, hogy fontos bizonyos társadalmi kérdésekben (generációváltás, a kisgazdaságok életképességének megőrzése, gazdálkodók és mezőgazdasági dolgozók munkakörülményeinek javítása) önálló kezdeményezéseket tegyenek.
Összehangolt fellépés a tisztességtelen kereskedőkkel szemben
Ezzel párhuzamosan a Bizottság új szabályokat javasol a határokon átnyúló végrehajtásra vonatkozóan a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban az úgynevezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv által tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az egyik tagállamban elfogyasztott mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek átlagosan körülbelül 20%-a másik tagállamból származik. Erősíteni kell a nemzeti végrehajtó hatóságok együttműködését, különösen az információcsere, a vizsgálatok és a szankciók beszedésének javítása révén. A kölcsönös segítségnyújtási mechanizmus létrehozásával a nemzeti végrehajtó hatóságoknak lehetőségük lesz információt kérni és kicserélni, valamint felkérni egy másik végrehajtó hatóságot, hogy nevükben hozzon végrehajtási intézkedéseket. Ez a megközelítés lehetővé teszi a végrehajtó hatóságok számára, hogy megállapodjanak az összehangolt intézkedés megindításáról, ha alapos gyanú merül fel a széles körben elterjedt, határokon átnyúló vonatkozású tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról. Az ilyen vizsgálatok fokozzák a gazdálkodók, valamint a kis- és közepes méretű beszállítók uniós szintű védelmét az agrár-élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben.
Az EU rákapcsol
Az Európai Bizottság az utóbbi hónapokban – nyilván nem függetlenül a gazdatüntetésektől, az orosz geopolitikai nyomástól – erősebb gazdapárti tempóra kapcsolt. Februárban hozta első egyszerűsítési intézkedéseit az uniós gazdálkodók adminisztratív terheinek tartós csökkentéséért. Március 15-én terjesztette elő és már áprilisban elfogadta a közös agrárpolitika célzott felülvizsgálatát. Az egyszerűsítési vagy éppen támogatás-növelési csomagok között szerepel az a kedvező döntés is, hogy megemelték, egyszerűbbé és gyorsabbá tették a de minimis támogatást a tagállamoknak: a Bizottság döntése révén a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó „de minimis” rendelet módosítása mentesíti a mezőgazdasági ágazatban nyújtott kis összegű támogatásokat az állami támogatások ellenőrzése alól. Áprilisban a Bizottság jelentést fogadott el az élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni uniós szabályok végrehajtásáról, és elindította az új EU Agrár Élelmiszerlánc Megfigyelőközpontot (AFCO). Az élelmiszer-ellátási láncon belüli fokozott bizalom és méltányosság érdekében a Bizottság valamennyi tagállamban felméréseket végez a mezőgazdasági élelmiszer-ellátási láncon belüli mezőgazdasági termelők és beszállítók körében, hogy értékelje ezeket a folyamatban lévő intézkedéseket.
