Géntechnológiai kutatások

A termelők többsége már belátta, hogy minél későbbre halasztja ezeket a tevékenységeket, annál nehezebben végezhetők el és annál több fájdalommal járnak, valamint sokkal nagyobb visszaesést okoznak az állatok növekedésében. Egyre több termelő alkalmazza a fájdalomcsillapítás valamilyen formáját (különösen a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket, mint a meloxicam, flunixin, ketoprofen) fiatalabb borjak esetén. Az új szabályozás elsősorban a késői születésű borjakra, melyeknek vágása későbbre tolódik, valamint a nem minősült bikák szempontjából fontos.

Ilyen, több gén által meghatározott tulajdonság az is, hogy mikor és mennyi ösztrogén termelődjön, ezzel befolyásolva a termékenységet, növekedést és a hasított test összetételét. Azonban az ösztrogén hiába termelődik, nem fejtheti ki hatását mindaddig, míg az ösztrogén receptorok nem működnek. A genetikusoknak még jobban meg kell ismerni a marhahústermelés genetikai alapjait, mielőtt a génmódosítás technológiáját alkalmazhatnák a szaporaság, takarmányhasznosítás, hasznos élettartam, növekedési erély vagy a húsminőség tekintetében.

A kanadai National Checkoff és az Agriculture and Agri-Food Canada, közreműködve a vidéki vállalatokkal és a kormányzattal támogatják a kutatást, a kanadai marhahúsipar, a minőségi, egészséges marha és genetika elismerése érdekében. A Beef Research Cluster kutatócsoport kutatásvezetője Dr. Reynold Bergen.

További információk és videók megtekinthetők a www.beefresearch.ca/pain oldalon, ahol kísérleti telepek és hízlalótelepek vezetői mondják el a fájdalomcsillapítással kapcsolatos véleményüket, tapasztalataikat.

Dr. Reynold Bergen
tudományos igazgató

Beef Cattle Research Council (BCRC)
Forrás: Charolais Connection/Designer Genes;
 

fordította: Holló Dániel tenyésztési mérnök
Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE)

genetika hagyomány kutatás tenyésztés