Gondolatjáték

A mezőgazdasági szektorban a jövedelem kétharmada jelenleg a támogatásokból származik. Évek óta megy a találgatás, hogy elzárja-e az EU a pénzcsapot, életképes maradna-e az ágazat támogatás nélkül. Hollósi Dávidot, a Takarék Csoport Takarék Agrár igazgatóját hallgatva megállapítható, hogy vannak lehetőségeink az újragondoláshoz.

Egy hónappal ezelőtt, az Agrárszektor konferencián mutatta be azt az elméleti, de kőkemény számításokon alapuló listáját a banki agrárszakértő, amin lépésről lépésre megvizsgálták az ágazat kiugrási lehetőségeit. Szubjektív, mert minden nézőpont kérdése: honnan indul egy gazdaság újratervezése, ehhez milyen anyagi, színvonalbeli háttere és szemléletbeli hozzáállása van. Szakértői becslés – ez a bevett kifejezés egy konferencián, a mindennapi életben pedig úgy fogalmaznánk, hogy „amit még ki lehet belőle hozni”. Mert igenis számszerűsíteni kell a valóságot és a lehetőségeinket.

Számtanóra tőmondatokban

Van rá durván egy évtizedünk, hogy a támogatásfüggetlenségig eljussunk. De el kell? A Közös Agrárpolitika egyrészt nincs kőbe vésve, másrészt már olyan külső tényezők is megrengetik a várát, mint a Brexit vagy a migráció.

Mi a jelenlegi helyzet?

A magyar mezőgazdaság 665 milliárdos vállalkozói jövedelméből 450 milliárd támogatáseredetű, bár az arányok ágazatonként eltérőek, mégis ijesztőek. A támogatás aránya az adózás előtti eredményből (201115 közötti időszak átlagában) a zöldséghajtatásban a legalacsonyabb (4%), ami elsőre jól hangzik, mert azt gondolnánk, hogy önállóan is versenyképes ágazat. De az okok után nézve már szomorúbb a helyzet, ugyanis az alul támogatottságának okán kevesebb volt a fejlesztés, egyáltalán a beruházás is. Kevesen vágnak bele ebbe a forrásigényes ágazatba. És ezután jönnek a sokkal nagyobb számok, az igazán támogatás orientált ágazatok: a baromfitartók jövedelmének 71%-a támogatás, a szántóföldi növénytermesztésnél ez az érték már 81%, a gyümölcstermesztésnél 82%. Innen pedig a 100 fölötti értékek következnek, azaz a támogatás nélkül abszolút deficites ágazatok, a vegyes gazdaságok 107%-a, a tejelő tehenészetek 128%-a vagy teljesen megdöbbentő adatként e sor végén szereplő sertéstartás 395%-a. A Takarékbank szakértői azt próbálták számszerűsíteni, hogy honnan tudnánk előállítani ezt a 450 milliárd forintot, ha egyszer csak megszűnne a támogatás, vagy a jelenleginél hatékonyabb gazdálkodást szeretnénk.

Hiányzik belőlünk az együttműködés kultúrája

Míg Hollósi Dávid diplomatikusan együttműködésnek nevezi, a múltunkban szövetkezetként, a jövőnkben pedig integrációként vélik ezt értelmezni. – Ez csak hosszú távon változhat – szögezi le az agrárszakértő –, pedig szinte minden ágazatra elmondható, hogy homogén és nagyobb árumennyiséggel átlagosan kb. 2%-kal magasabb termelői árakat lehet elérni. Ezzel az aránnyal kalkulálva csak a zöldség-gyümölcságazat önmagában 6 milliárd Ft plusz jövedelmet generálna, de a sertéshizlalás 4 milliárdos vagy a tejelő szarvasmarha-ágazat 3 milliárdos becsült jövedelem- különbsége sem elhanyagolandó. Most jön a DE. De a birtokstruktúránk egyelőre erre nem alkalmas, mivel az összterületünk egyharmadára a 100 hektár alatti üzemméret a jellemző. Tudva ráadásul, hogy ennek milyen számszerűsíthető logisztikai, géphasználatbeli, azaz hatékonysági különbségei vannak. – És akkor még nem beszéltünk az öntözési beruházások hiányairól, gyakorlatilag nemlétezésükről, hisz azokhoz is nagyobb birtokméretek lennének szükségesek – halljuk az egyelőre negatív egyenleget az agrárszakértőtől.

Mi vár a mezőgazdaságunkra?

Közvélemény-kutatások is igazolják, hogy nem igazán vonzó az agrárpálya. A középiskolás diákoknak csak 16%-a szerint ad jó elhelyezkedési esélyt ez az ágazat, de a felsőoktatásba jelentkezőknek már csak 5-7%-a választott agrárpályát, derül ki Tőzsér János (Szent István Egyetem) adataiból. Hollósi Dávid a felmérés tendenciájára hívja fel a figyelmet: – 2000 és 2016 között az 55 év feletti gazdálkodók aránya 50%-ról 58%-ra nőtt, és mivel nincs szakember-utánpótlás, az eredmény már kézzelfogható: nem tulajdonosi, hanem szakember szinten van hiány, a közeljövőben hiánycikk lesz az agronómus, az állattenyésztő és az agrármenedzser. Egy megoldás lenne: menedzsment szinten kell a következő generációt integrálni a gazdaság napi munkájába. – Azonban amit ma teszünk, annak eredménye csak 10-20 év múlva lesz látható..

Öntözött területek aránya az Európai Unióban Forrás: Országgyűlés Hivatala

Eközben szerte Európában minőségi munkaerő hiánya lépett fel, párhuzamosan pedig tarthatatlanná váltak a bérköltségek. Mit mutatnak a számok? A 2010 és ’16 között a mezőgazdasági bérköltségek 79%-kal emelkedtek (ez évente átlagosan 10,2%), a mezőgazdaság termelési értéke 53% (évi átlagban 7,4%) többletet tudott felmutatni. A 26% különbség kezelésére egyelőre egy szektor sem talál megoldást. – Az ágazatot „brandelni” kell, magasabb hozzáadott értékű termelési fázisokban kell részt vennünk, így jobban meg tudjuk fizetni a minőségi munkaerőt is – Hollósi Dávid az agrárágazat speciális lehetőségét javasolja kihasználni ennek a problémának a megoldására.

A kitettség nagy úr

Az éghajlatunk, az időjárás adott tényező. Vagy mégsem? Csapadékösszegünk alacsony, ráadásul tovább csökken, középtávon 15-30% nyári csapadékcsökkenés várható, amire kézzelfogható megoldást, azaz kockázatcsökkentést csak az öntözés fejlesztése adhatna. – Jelenleg 104.000 hektár öntözött terület van Magyarországon, az AKI tanulmánya szerint gazdaságosan öntözhető lenne még 890.000 hektár, a realitásoknál maradva max. 332.000 hektár. Ennek persze beruházási igénye min. 100-120.000 Mrd Ft lenne (becsült adat), viszont évente közel 1 millió tonna termésemelkedést eredményezhetne – vázolta fel Hollósi Dávid az évi közel 70 milliárd forintos további, egyelőre elméleti lehetőséget a termelési érték növelésére.

A helyzethez alkalmazkodni kell

A mezőgazdaságban jellemző cégstruktúrák már viszonylag kis üzemméretnél is bonyolultak, ami feladhatja a leckét a bankoknak. Ezt meg kell(ett) tanulni kezelni. A helyzetet nem könnyítette meg, hogy a jellemzően mikrovállalati méret ugyan „doboztermékeket” igényelne, ám a gazdálkodó valójában, a jogszabályokhoz való alkalmazkodás és az összetett tevékenység, hosszú megtérülési idő személyre szabott finanszírozás és kapcsolattartást igényel.

– Alulbankosított maradt az ágazat, lépnünk kellett – foglalja össze a változások okát az agrárszakértő.

– 2018 az aktív agrár-termékfejlesztés éve lesz a Takarék Csoportnál – tér át a jelen helyzetre adott banki válaszra az agrárszakértő. – Ennek egyik ága az új termékek fejlesztése, kiemelve a Vidékfejlesztési Program pályázati nyerteseinek igényeire szabott VP Komplex termékünket, valamint a termelésfinanszírozási konstrukciót. Az FHB és a Takarék Csoport integrációja új feladatmegosztást tesz lehetővé. A kereskedelmi bank a nagyüzemi méret speciális igényeit tudja jobban kiszolgálni, míg az ország teljes egészét lefedő takarék-hálózat régiós lefedettséget biztosítva a nagyüzemi méretet még el nem érő gazdaságoknak helyben is rendelkezésre tudnak állni. – A korábbi 52 Takarékszövetkezet fúziójának eredményeként 12 regionális pénzintézet működik immár, fenntartva a korábban is megszokott közvetlen kapcsolatot az ügyfelekkel. Újdonság a szolgáltatás, a termékkínálat, amely országosan is egységessé és egyszerűbbé, nyomon követhetőbbé vált – foglalja össze a Takarék Csoport legfrissebb változtatásait Hollósi Dávid.

Sándor Ildikó