Három generáció a holland tehenészetben

Az ősz folyamán kétszer is volt lehetőségem Hollandiába látogatni. Vrebamelkvee B.V Hollandia legnagyobb tejtermelő farmja, ott szerzett tapasztalataimat összefoglalva szeretnék egy két érdekes információt továbbadni Önöknek.

Az indulástól…

 

A 16 hektár szántóból és 2 hektáros telephelyből álló farmot 1955-ben alapította Wim v Bakel a családjával De Ripsben. Akkor az állatállomány 11 tehénből, 60 hízósertésből és 400 csirkéből állt. A tehenészetben 1958-ben kezdték el a gépi fejést, 1966-ban pedig Harrie – az idősebbik fiú – tovább bővítette a farmot 50 tehénre.1975-ben az első pihenőboxos istállót építették meg, már 80 tehén részére.

Közben a család is bővült három fiúval és egy lánnyal, a családi gazdálkodást folytatva 1985-ben a három fiú (Alex, René, Willy) az apjukkal együtt egyéni családi vállalkozásból közös céget hoznak létre.

1984-ben bevezetik a kvótát, ezért Welly, a mezőgazdasági mérnök fiú 1986-ban elkezdett quotával kereskedni. 1990-ben a farm tovább bővül 300 tehénre és egy új fejőházzal Westfalia-Surge 22-es belső karuszellel, a váltás nemcsak technológiában, hanem fajtában is megtörtént, a holland MRJ fajtáról átálltak a HF fajtára. A telep elindult a folyamatos fejlődés útján, már nemcsak Hollandiában, hanem 1998 óta az USA-ban is.

…napjainkig

A holland mindennapok

A tehenészet napi munkájának elvégzéséhez összesen 64 óra szükséges, amit 9 fő végez, akikből heten teljes munkaidőben, ketten pedig részmunkaidőben dolgoznak. A monoton munkaigényes tevékenységekhez (mint pl. a fejés, a silótér és a gépek tisztítása) lengyel vendégmunkásokat alkalmaznak, a termékenyítésért, az állategészségügyi és adminisztrációs feladatokért két holland alkalmazott a felelős. A „kritikus” feladatokban (silózás, szenázs készítés, tejeladás) a két tulajdonos is részt vesz a farm munkájában.

A 305 napos laktációban a tehenek 11.200 kg tejet termelnek. Az állományon belül külön termelési csoportban szerepelnek a szárazon álló, frissen ellett tehenek, az üszők, nagy tejű, közepes és alacsony tejű első borjas tehenek. A megtermelt tej 30%-át dolgozzák fel saját maguk, 70%-át pedig értékesítik heti eladással az Apollo milchprodukte GmbH-án keresztül. Az idei évi átlagáruk 37 euro/100 kg, 3,8% zsír- és 3,45% fehérjetartalom mellett.

A borjakat 10 napos korig iglóban, majd ezt követően 2 hónapos korig csoportosan tartják, az üsző nevelés csak három hónapig történik ezen a telepen, utána átkerülnek a farm másik telepére.

Ízelítő a farm felszereltségéből:

– borjú itató automaták

– alápincézett istállók

– 22.000 m3 hígtrágya tárolási kapacitás (3 kijuttatás/év)

– saját fejlesztésű takarmánykiosztó, szippantó, letoló pótkocsi, körmöző kaloda és lábfürösztő.

A saját fejlesztésekből is látszik, hogy a család célja kevés munkaerővel és alacsony hibaforrással dolgozni. A farmon működő gépek és technológiáik ma már népszerűek az egész világon, többek között Magyarországon is elérhetők (www.tauro-trade.hu).

 

 

 

 

 

A technológiai fejlesztési eredményeken túl mást is tapasztaltam a farmon tett szakmai látogatásaim során: csak akkor lehet gazdaságosan tejet termelni, ha a tehenek és a tejtermelés érdekében mindent alávetünk ennek érdekében. Ezen a farmon ugyanis a növénytermesztés 100%-ban alá van rendelve az állattenyésztésnek. Más különbséget is tapasztaltam: a farm szükségletének 130%-ára tervezték a gépi kapacitást épp azért, hogy időben és jó minőségben tudjanak betakarítani, ehhez pedig a legjobb technikát használják, hogy kevés emberrel, de hatékonyan tudjanak dolgozni, és minél több idejük legyen az állatok gondozására, megfigyelésére.

Látszott a teheneken és a farmeren is, hogy jól érzik magukat a bőrükben.

Takács Tamás

állattenyésztés gépi fejés holland istálló tehenészet