A jó dolog az „átkos” 40 évben az volt, hogy megtanítottak minket olvasni a sorok között. Ilyen hírekre annak idején például rögtön rávágták volna, hogy butaság, vagy esetleg erősebb jelzőt is használtak volna.
Reálisan nézve nehéz elképzelni ezt a bejelentést, már csak azért is, mert ugyan volt érdeklődés a KITE iránt nagyobb külföldi befektetők felől is, de azok nem így szokták a felvásárlásaikat intézni.
Azok a cégek általában nyíltan állnak ki és vásárolnak.
Jelen esetben azonban nem ez történt.
Úgyhogy továbbra is sokkal valószínűbb, hogy a magyar bankár állhat az üzlet mögött, melyet az is megerősíteni látszik, hogy már stratégiai megállapodás is született a KITE és az OTP Bank között.
A kívülállók pedig csak érdeklődve figyelhetik, hogy mi lesz a történet vége.
Vajon a bíróság kimondja, hogy az elővásárlási jogot kihasználva valaki más vásárolta fel a cégcsoportot, vagy elhiszik, hogy Guba Sándor valóban ekkora vagyonnal rendelkezett, illetve ekkora összeget kapott kölcsön.
Amennyiben ez utóbbi lesz a végeredmény, akkor feltehetően lezáródik az ügy, de amennyiben az első variációt tartja a bíróság hitelesnek, akkor bizony lesz még folytatása a történetnek.
Egyébként minden bizonnyal mindenképpen lesz folytatása, akár A, akár B variáció lesz a kimenet.
A KITE-nek, mint integrátornak az egyik legfontosabb alapanyaga a nitrogén műtrágya.
Ezt eddig a Nitrogénművektől szerezte be, mint a legnagyobb műtrágya beszállítójától.
A KITE konkurense az IKR már a szlovák-cseh üzletember, Andrej Babiš érdekeltségébe tartozik és onnan, az Agrofert érdekeltségektől szerzi be szükségleteit.
Mi lehet a folytatás? Amennyiben Bige László elzárja a csapot, akkor a KITE várhatóan nehezebben fog tudni az alapvető nitrogén műtrágyákhoz hozzájutni.
A Nitrogénművek folyamatosan figyeli a nemzetközi piaci trendeket és annak megfelelően árazza be saját termékeit, viszont nehéz lenne ekkora szükségletet hirtelen lekötni.
Az integrációkat szinte mindig két résztvevő szokta indítani.
Egyrészről a takarmánykeverők, másrészről a műtrágyagyártók.
Itt ebben az esetben a Bige Holdingnak egy picivel több energiába telhet felépítenie egy új integrációt, mintha megvásárolta volna a KITÉ-t, de abszolút elképzelhető forgatókönyv, hogy most kiépíti saját integrációját.
Van még egy lehetséges forgatókönyv is, ami szerint a Nitrogénművek ezek után stratégiai megállapodást köt a Cargillal, aki szintén integrátori szerepet tervez a magyar piacon.
Cargillnak egyébként is a Nitrogénművek volt a legnagyobb műtrágya beszállítója, és egy esetleges Nitrogénművek – KITE fúzió után ő lehetett volna a legnagyobb vesztese ennek az összeolvadásnak, most azonban nevető harmadikként jöhet ki a dologból.
|
A hazai műtrágyagyártás piacán élénk volt a november.
Nemcsak a Nitrogénművek körül folyt tovább a pezsgés, de a tulajdonképpen egyedüli, peremartoni NPK granuláló üzem is újból megkezdte működését.
November 18-tól indult be a hivatalos termelés, melynek irányításáért továbbra is Zajacz István a felelős.
Az a Zajacz István, aki fiatal kora óta a peremartoni gyárban tevékenykedik, majd a rendszerváltás utáni időszakban több társával megvásárolva a gyárat megalapították a Transcenter Kft-t, a hazai granulált NPK gyártás szinte utolsó résztvevőjét.
(A szolnoki NPK gyár ugyan szintén NPK-t gyárt, de nem granulált formátumban.)
Ezt a gyárat vásárolta fel a Kemira GrowHow, finn érdekeltségű műtrágyagyártó cég, majd őket vásárolta fel a norvég YARA cég, akik azonban úgy döntöttek, a magyar piacon nem kívántak gyártó részleget fenntartani.
Így először 2008 telén leállították a gyártást, majd értékesítették a peremartoni üzemet egy orosz szakmai befektetőnek.
Ez az orosz befektető tovább értékesítette egy ukrán befektetőnek, aki most 2013-ra szakmai megállapodást kötött az Agrofert csoporttal NPK bérgyártására.
Az üzem dolgozói így úgy érezhetik magukat, mint a viccből ismert egyszeri ember, aki életében el sem hagyta Munkácsot, de több ország lakója is volt már.
A lényeg az azonban, hogy akárhány ország is birtokolta Munkácsot, vagy tulajdonolta Peremartont, ők mindig Zajacz István mellett döntöttek, hiszen az ő tudása és szakmai tapasztalata élteti az ottani NPK üzemet.
Jól sikerült az első heti gyártás, 2300 tonnát termeltek 5 munkanap alatt, ami megközelítette a napi 500 tonnás kapacitását.
A terméket 3 országba szállítják a hazai piacon kívül, Csehországba, Szlovákiába és Szlovéniába is.
Az Agrofert csoport rövid távon biztosan számít a hazai gyártásra, hiszen nemcsak a szlovákiai Sellyén állíttatta le NPK gyártását, de bezárta cseh üzemét is Lovosicében.
Ezt az üzemet feltehetően átépítik, korszerűsítik.
Az elkövetkezendő két év meghozhatja majd a választ, hogy az átépítés után is szeretnék-e majd a magyar gyártást fenntartani, vagy esetleg a cseh üzemből látnák-e majd el a régió országait.
Amennyiben hosszabb távon számítana a szlovák–cseh üzletember a magyar gyártóegységre, akkor akár felmerülhet az akvizíció lehetősége is, azaz akár meg is vásárolhatják a mostani ukrán tulajdonostól a gyárat.
A hazai piacon az IKR-t szolgálják ki, aminek következménye, hogy a következő héten az IKR által bevezetett megnövelt cink tartalmú prémium műtrágyát, az úgynevezett corn starter-t fogják gyártani.
A hazai piacon a műtrágya árak tulajdonképpen változatlanok voltak, azonban árcsökkenésekről is lehetett hallani.
Az urea, vagy karbamid ára 75.000 forint lett, ami egyes piaci vélemények szerint annak az eredménye, hogy a Nitrogénművek karbantartási leállása alatt szinte csak azt tudták gyártani, így a magas készleteket szeretnék kitakarítani.
Arról azonban, hogy mekkora raktárkészletről beszélünk, megoszlanak a vélemények, a 10-től a 35.000 tonnáig.
Nagy az intervallum, de azért akár 10, akár 35, akkor is van értékesíthető mennyiség mögötte.
A foszforok ára ugyan nem csökkent, de a hazai készletszintek megcsappantak.
A nagykereskedők kiürítették raktáraikat. Amennyiben a piac rendeződik, úgy pár eurós emelkedés is elképzelhető a januári hónapra.
Ez nem mondható el a granulált kálisóról, itt még továbbra is vannak készletek az országban, azaz nem várható, hogy az ár erősödni fog.
Gabona:
Nagyon várta a nemzetközi piac az Egyesült Államok Mezőgazdasági Hivatalának elmaradt októberi jelentése után a novemberi adatokat.
Mint ismeretes, az USA költségvetését nem szavazták meg, így tulajdonképpen megállt az Egyesült Államokban a hivatali élet.
A november 8-i jelentés alapján a világ búza kínálatát közel 1 millió tonnával csökkentették annak ellenére, hogy az EU kezdő készletnagyságát és idei termésnagyságát is közel 2 millió tonnával növelték a szeptemberi riport óta.
A csökkenés fő oka a volt Szovjet Köztársaságoknál keresendő, hiszen mind Oroszország, mind Kazahsztán termése elmaradt a várakozásoktól.
Előbbi becsült termése 54 millióról 51,5 millióra csökkent, míg utóbbié 17 millióról 15,5 millió tonnára.
Növekedett azonban az átmenőkészlet nagysága, mert a világ takarmányipari és élelmiszeripari felhasználását is csökkentették az amerikai hivatal dolgozói.
Jogosan, hiszen a kukorica és búza közötti világpiaci ár ugyan enyhén csökkent a hó folyamán, de még így is jelentős a különbség, ami a takarmányiparban a kukorica és melléktermékei felé tolja a felhasználás nagyságát.
Annak ellenére, hogy a búza ára a Chicago-i Árutőzsdén október utolsó hetétől esésnek indult, az európai irányadó index, a MATIF nem követte le egyenes arányban ezt a trendet (1-es ábra).
Ugyan az utolsó héten a Párizsi Árutőzsde árai is csökkentek, de novemberben vissza erősödött az étkezési búza jegyzéseinek ára, és több hónapos csúcsra került.
A szintet támogatta az erős fizikai kereslet. Szinte egyedülálló módon inverz árazást lehet látni a Párizsi Árutőzsdén, azaz a távolabbi hónapok árai olcsóbbak, mint a közeliek.
Ez a jelenség akkor alakul ki, amikor erős fizikai kereslet van egy árucikk iránt, és logisztikai problémák adódhatnak a szállítások teljesítésekor, vagy amikor minden piaci résztvevő további esésre számít, és nem vásároltak be az áruból, hanem mindent az utolsó pillanatra hagynak.
Jelen pillanatban Európában mind a kettőnek az ötvözete alakult ki, ezért lehet magas közeli árakról beszélni, míg a márciusi lejáratú búzát, annak ellenére, hogy plusz két havi finanszírozás és tárolási költség is rárakódik 3 euróval olcsóbban lehet kötni, mint a januárit, a májusit pedig további másfél euróval olcsóbban.
Ezzel ellentétben a CME (korábbi CBOT) búza kötései az idő előrehaladtával, azaz a távolabbi lejáratok esetében többe kerülnek.
1-es ábra: A januári lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com
Az irányadó Chicago-i Árutőzsde kukorica kötései gyakorlatilag tovább gyengélkedtek, tovább estek október második fele óta (2-es ábra). Volt ugyan egy kis korrekció, de a novemberi USDA riport alapján a szeptemberi jelentés óta 151,42 millió tonnáról 164,33 millió tonnára növelték az átmenő készlet várható nagyságát.
2-es ábra: A decemberi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása,
Forrás: CME
Ez indította el csökkenő irányban az amerikai árakat, és hatott ki az Európai MATIF kukorica áraira is.
Azonban Európában nem jelentett ilyen mértékű csökkenést a hír, hiszen az európai kínálat-keresleti adatok tulajdonképpen nem változtak. Sőt enyhe mértékben csökkent is az európai átmenő készlet nagysága 5,87-ről 5,71 millió tonnás szintre.
Az Európában szintén jelentős szerepet játszó Ukrajna termelési adatait szintén változatlanul hagyta a novemberi USDA riport, de az átmenő készletet a helyi felhasználás növekedése miatt enyhe mértékben csökkentette 2,77 millió tonnáról 2,67 millió tonnára.
Mindezek hatására az európai kukorica árak a csökkenés, az aratási nyomás után újból megerősödtek.
Igaz, ez az erősödés távol áll a termelők elképzeléseitől, és valószínűleg az idei szezonban távol is marad a termelői elvárásoktól.
Egyelőre az európai árak stagnálnak, ami a dunai kikötői áraknál a 150-160 közötti tartományt jelenti.
Ebben az intervallumban mozog a kukorica ára tulajdonképpen hónapok óta.
Elmondható, hogy amikor ez az alsó szegmensben van, akkor nem érdemes eladni, de vásárolni igen, míg egyelőre 160 közelében eladni érdemes, de vásárolni nem.
Persze meddig lesz ez ebben a szegmensben?
Hiszen ne felejtsük el, hogy egy elég száraz, rossz termésű 2011/12-es év után az idei 1012/13-as évnek pótolnia kell a lyukakat, azaz hiába beszélünk rekord amerikai termésről, a világpiaci árak az aljához érhettek.
|
A hazai termés a minisztérium szerint magasabb, mint azt sokan gondolták, már 5,5 tonnás átlagtermés mellett 6,7 milliós hazai termésről beszél a tárca.
Ez már hazai viszonylatban jelentős exportfelesleget jelent. Merre tovább hazai termelés?
Az utóbbi szélsőséges időjárás megkérdőjelezi, hogy hazánk, illetve a Kárpát-medence esetleg hosszú távon is Európa kukorica övévé alakuljon, hiszen a búzával nincs annyi gond és idegeskedés, mint a kukoricával.
Hosszú távon mindenképpen meg kell oldani az öntözési, vízellátási problémákat, hogy a termelési adatok növekedni tudjanak, főleg annak tudatában, hogy most már két éven keresztül is csapadékhiány volt, és ez a helyzet előrejelzések alapján tovább rosszabbodhat.
Takarmány:
Az irányadó Chicago-i Árutőzsdén a decemberi lejáratú szójadara ára október végén a szemesekhez hasonlóan csökkent, majd novemberben tulajdonképpen visszaküzdötte magát az előző szintre (3-as ábra).
A novemberi USDA jelentésben a szójabab termésnagyságát növelték közel 3 millió tonnával, de a megnövekedett brazil exportnak köszönhetően a globális átmenő készletek 1,3 millió tonnával csökkentek.
Ezzel együtemben, mivel a sajtolás nő, az olaj várható átmenő készlete csökken, a kereslet a darára nem arányosan erősödött, így a szójadara átmenő készlete 290.000 tonnával növekedett a november havi riportban.
3-es ábra: A decemberi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása,
Forrás: CME
A Chicago-i Árutőzsde stabil áraitól eltérően a hazai szójadara árszintek tovább csökkentek novemberben.
A hónap második felében már 132 ezer forintért is lehetett leszállított szójadarát kapni az egy hónappal korábbi 140 ezer forintos árakhoz képest.
Az első negyedévet 132.000-ért, a másodikat 123.000-ért, a harmadikat 121.000-ért, míg 2014 negyedik negyedévét 122 ezer forintért lehetett lekötni.
A hazai napraforgó mag és dara árai gyakorlatilag változatlanok voltak novemberben októberhez képest, míg a repcemag és darák árai jelentősen emelkedtek.
Ezzel továbbra is elmondható, hogy a legolcsóbb fehérjeforrás a napraforgódara, mivel egy fehérje értéke 1500 forint szemben a repcefehérje közel 2200 forintos és a brazil szójadara egységnyi fehérjéjének közel 2700 forintos áraival szemben.
|
|||||||||||||||||||||||||
A negyedik negyedévben nagyot zuhantak a húslisztek árai is Európában.
A húslisztek bizonyos formái most már elérhetőek a haltermelő gazdaságok számára.
Miután ezek a legolcsóbb fehérjeforrások és Európában több mint 1 millió tonnás túltermelés van, kérdéses, hogy mikor engedik meg újból takarmányipari használatukat.
Főleg annak tudatában, hogy piaci hírek szerint így is sokan használják, és az ázsiai exportra értékesített „trágyának” szánt húsliszt felhasználásának tisztasága is kérdéses.
Végtermék:
December hónapban a karácsony közeledtével várhatóan emelkedésnek indul majd a bárány ára.
A köztudattal ellentétben nem a tavasszal adják a legjobb árat a bárányért, hanem az elmúlt évek statisztikai adatai alapján decemberben.
Ilyenkor nem csak az ár igen jó, de a konkurencia is kisebb.
Kevesebben termelnek karácsonyra, mint húsvétra, pedig ilyenkor lehet a legnagyobb haszonra szert tenni.
Szinte bizonyos, hogy az októberi árcsökkenés után emelkedés várható.
Szinte nem lehet kiigazodni a kormány hústermelő ágazatokat segítő intézkedéseinek tervein.
Először arról szóltak a hírek, csökkentik a hús ÁFÁ-ját, majd ezt visszavonták, hogy biztos nem csökkentik.
Most novemberben bejelentették, hogy január 1-e után 5%-ra csökkentik a sertéshús ÁFÁ-ját, ami része a 2020-ig tartó sertésprogramnak.
Mint ismeretes, 6 millió sertés országává szeretnénk válni, és ezt a számot nemcsak egyszer elérni, de tartani is szeretnénk a program alapján
Jó dolog a cél. A mostani hirtelen ÁFA csökkentéstől az ágazat fehéredését, a versenyképesség fenntartását, illetve a munkahelyek megőrzését várja a tárca.
A jó hír ebben a tervezetben az elsőhöz képest, hogy az élő sertésnek is csökkentik az ÁFÁ-ját, ami így kizárja majd a vágóhidak emiatt esetlegesen felmerülő finanszírozási extra problémáinak lehetőségét.
Az első tervezetben az élő állat ÁFÁ-ját nem akarták csökkenteni.
Mint köztudott a NAV az ÁFA tartozásait nem rögtön, hanem nagyjából három hónapos csúszással fizetni meg, de ilyenkor is csak akkor, ha nem akarnak vizsgálatot indítani az ügyben.
A vágóhidak nagy többségénél alapjáraton szinte mindig vizsgálódnak a fekete gazdaság, az ÁFA csalások miatt.
Ezek miatt a tisztességes embereknek is finanszírozási problémát jelentett volna az a variáció, amikor nem csökkentették volna az élőállat ÁFÁ-ját.
|
A sertéshús ÁFA csökkentésének bejelentése miatt örültek a piaci résztvevők.
Szorgalmazták egyéb húsfélék ÁFA tartalmának csökkentését is.
Ha reálisan nézzük a dolgot, akkor a legolcsóbb hús a baromfihús és nem a sertéshús.
Azaz, ha ennek a csökkentésnek azt a részét vizsgálnánk, hogy a kormányzat a szegény sorban lévőknek kíván segítő kezet nyújtani, akkor jogosan merül fel, miért a sertéshús, miért nem az olcsóbb, elérhetőbb (és dietetikusok szerint egészségesebb) baromfihús ÁFÁ-ját csökkentették.
Ráadásul, ha még azt is belevesszük, hogy a világban csökkennek a gabonakészletek, akkor szintén jogosabb lenne a baromfihúst előnyben részesíteni, mert 1 kg baromfihús előállításához kevesebb mint 2 kg gabonára van szükség, míg egy kilogramm sertéshús előállításához 4 kg gabonára van szükség.
Miért is csökkentették még a sertéshús ÁFÁ-ját 2014 január elseje után?
A másik magyarázat a makrogazdasági magyarázat.
A kormány az idei évben jelentősen csökkentette az energiaárakat, mely lépésével alacsony szinten tudta tartani az inflációt.
Ezzel az új sertés ÁFA csökkentési lépésével a 2014-es évre is igyekszik az inflációt kordában tartani.
Feltehetően az áram és gáz árakat nem tudja, vagy nem akarja majd tovább csökkenteni, az addigra kialakuló 20% elegendő lesz a 2014-es évre is, de az élelmiszer ára a másik lehetőség arra, hogy az inflációs kosárban csökkentsük az összértéket.
Mindezek tükrében nem lehet majd csodálkozni azon, ha esetleg év közben a baromfi ÁFA tartalmát is csökkentik, amennyiben a makroadatok ezt megkívánják.
Valuta:
2013. október 30-tól a Magyar Nemzeti Bank alapkamat szintje 3,40%.
Ezzel újfent a rendszerváltás utáni időszak történelmi mélypontjára ért az irányadó ráta szintje.
A következő ülése a Monetáris Tanácsnak november 26-án van, ahol előreláthatóan megszavazzák a további 20 bázispontos csökkentést, majd az idén utolsó ülés december 17-én lesz, ahol az elvárások alapján megszavazzák, hogy december 18-tól 3% legyen a jegybanki alapkamat szintje.
A forint az euró ellenében nem mutatott nagy kiugrásokat a hónap során, és az előrevetített tartományon közelében mozgott.
A cikk leadásának időpontjában 298-as értékével enyhén gyengülő irányba mozgott, miután nem sikerült pár nappal korábban a 297-es szintnél tovább erősödnie.
Hozzátartozik, hogy a régiós valutákkal összehasonlítva egyedüliként gyengélkedett november harmadik-negyedik hetében.
A célárfolyam a technikai elemzés alapján a 297-es szint lehet, amit ha áttör a következő napokban, akkor további erősödéssel lehet számolni.
Ellenkező esetben megint a 300-as szint közelében ragadhat nemzeti fizetőeszközünk.
|
A dollár október végén 2 éves mélypontjára süllyedt az euróval szemben, majd a kedvezőbb amerikai makroadatok miatt november első felében erősödésnek indult.
Ez az erősödési ütem azonban a hónap második felére megtorpant.
Annak ellenére, hogy a technikai elemzésben az október végi, november elejei erősödés áttörte a trendvonalat, ami fordulatot szokott jelenteni.
Azaz talán most felépül egy olyan pozíció, ami a dollár további erősödésére spekulál, annak ellenére is nehéz ezt kijelenteni jelen piaci körülmények között, mert a cikk leadásának határidejében az értékek megint a trendvonal közelébe kerültek.
Innen akár mindkét irányba is elindulhat a dollár.
