Havi Mezőgazdasági Árelemző / Július

Műtrágya:

Júniusban, köszönhetően a csökkenő gabona áraknak is, kiváró félben volt a hazai műtrágyapiac. A nitrogén termékek közül az ammónium nitrát és karbamid esetében a forgalom elenyészőnek számított. A calcium ammónium nitrát értékesítésében árverseny alakult ki a hazai gyártó és a szlovák árut forgalmazó IKR között. Az átlagárak 66 és 72 ezer forintos szinteken mozogtak, big-bag-es, leszállított tételekre. A piacon kedvező alkupozícióban vannak, voltak a vevők, várhatóan ez a tendencia még júliusban is folytatódik. A piac kivár a gabonaárak alakulására is. Az egyelőre kedvezőtlen piaci szituáció miatt a gyártók szintén kivárnak, hiszen alapanyagáraik emelkedő tendenciát mutatnak. Azonban ezeket az emelkedéseket nem tudják a műtrágyaárakban realizálni.

A nitrogénekkel szemben kisebb forgalmak akadtak MAP, kálisó és 3×15-ös műtrágyák esetében. Ez utóbbi műtrágya érdekessége, hogy évek óta minden gyártó, szakember igyekszik a piacot átalakítva megszüntetni a keresletet, de nem továbbra is igény van a termékre. Júniusban átlagosan 100 ezer forintért értékesítették a 3×15-ös műtrágyát, de jó vásárlások esetén több ezer forinttal is be lehetett alatta szerezni. A MAP ára 125-129 ezer forint körül mozgott, granulált formában végfelhasználóknak. A kálisót pedig már 90 ezer forintos tonnánkénti áron is lehetett kapni.

Az orosz áruk logisztikája továbbra sem akadálymentes. A hónapban több szállítási problémáról is lehetett hallani a piaci elmondások alapján. Erre nem tudott kielégítő megoldást nyújtani a dunai útvonal sem, kevés áru érkezett a Dunán.

Gabona:

Június elején kisebb korrekció zajlott le az új termésű búzák árutőzsdei piacán, mint az Európai Unió vezető árutőzsdéjén a Párizsi Matif-on (1-es ábra), de nem tudta tartani magát az ár, és tovább zuhant. Egyes elemzők már arról cikkeznek, hogy esetleg itt a vége, ez az alja, de amennyiben nem fordul meg az időjárás, akkor a sok éves átlagban inkább azt lehet mondani, hogy augusztus közepén szokott az árcsökkenés megállni, amikor az aratások egész Európában befejeződtek. A nemzetközi piacokon most várják az USA, azaz az USDA készletjelentését.

1-es ábra: A novemberi lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com

2-es ábra: A júliusi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME

A kukorica árfolyama tovább csökkent júniusban, a hó közepén azonban megfordulni látszott. Az amerikai esők hírére azonban újra csökkent a vékánkénti ár.

Hazánkban június utolsó hetére gyakorlatilag minden megyében megkezdődött az árpa aratása. Az idei évben őszi árpát 207 ezer hektáron vetettek. Az átlagtermésre az előzetes várakozások megoszlanak, átlagban 4,4 tonnát várnak hektáronként. A hónap harmadik hetéig a mezőgazdasági tárca jelentése alapján 22%-ot arattak le és a hivatalos átlagtermés 4,2 tonna hektáronként. Ez az adat természetesen még javulhat. Az új termésű árpa ára májusról júniusra nem sokban változott. A FOB Duna paritáson a vevők 137 eurós áron vennék, ami 41.800 forintos árnak felel meg. Ez alapján a Békés, vagy Hajdú-Bihar megyei termelőnek bőven 40.000 forint alatt kell eladnia, ha exportra szeretne értékesíteni. Az alacsony árak miatt nem tolonganak az eladók, vannak szórványos értékesítések, de a piac értékesítő oldala inkább kivár. A kérdés, hogy meddig eshetnek még a gabonák ára. Most az eső az úr, amennyiben jó időben továbbra is megjelenik az eső, akkor bizony van esély a további csökkenésekre, annak ellenére, hogy az idei szezonban kevesebb árpa terem a 28 tagú Európai Unióban, mint a tavalyi szezonban. Az árak nyomása inkább a gabonák összes mennyiségéből fakad.

Az őszi búza hazai várható termésnagysága jó magyarázat arra, hogy miért is van lehetőség az árak további csökkenésére. Ugyan a hazai várható mennyiség nagyjából megfelel a tavalyi évinek, de így is közel 15%-kal magasabb, mint az elmúlt öt év átlaga. Ez azt mutatja, hogy a rossz eredmények után két jó év is lehet, ami megnyugtatja a pénzügyi befektetőket, a spekuláns tőkét is. A nemzetközi árutőzsdéken a pénzügyi befektetők portfóliója az elmúlt időszakban átcsoportosodott a gyengülésre spekuláló pozíciókba. Mindenesetre, a hazai őszi búza várható átlagtermése 4,6 tonna hektáronként, ami a jelenlegi vetésterülettel, közel 1,1 millió hektárral felszorozva 5 millió tonna feletti termésmennyiséget jelent. Júniusban a hazai FOB-os malmi búza árak gyakorlatilag nem sokat változtak. A harmadik héten 157 eurót fizettek volna 12,5-es búzáért. A takarmány búza ára azonban közelebb áll az árpa árához. Sok eső nem esett júniusban, de a hó végére, pont az aratásra, ez megérkezhet. Aratáskor az eső igen könnyen utalhat malmi búzákat takarmány kategóriába, nem csupán toxin, vagy gombafertőzés miatt, mint pl.: a májusi aranyat érő sok eső miatti sárga rozsda fertőzés, hanem az esésszám miatt is. Amennyiben sok takarmány búza termelődik, úgy várhatóan kinyílik majd az olló a malmi és takarmány búzák között.

A hazai kukorica árak közül az ó kukorica ára nem sokat változott, nincs sok vevő a piacon, de az eladók sem állnak sorba az értékesítésért. Az új termésű kukorica ára tovább zuhant májushoz képest. Június végén már 148 eurós szinten állt a dunai FOB-os piac szemben a múlt havi 158 euróval. Az esőzések tovább segíthetik a kukorica fejlődését és az árak csökkenését.

Takarmány:

Az elmúlt hónapban megtörtént a szója termények árainak beszakadása. Régóta érett már az áresés, nem tudta tovább tartani magát a szójabab és a szójadara ára sem. Megfigyelhető volt a pénzügyi befektetők aktivitása is, akik átpártoltak az árcsökkenésre játszó oldalra. A 3-as ábrán jól látható, hogy június végére gyakorlatilag elérte az árutőzsde a március végi tonnánkénti árfolyamot. Ez persze az USA-ban prémiumok nélküli árfolyam amerikai rövid vagy short tonnára számítva, azaz nem érdemes forintra átszámolni. Ebből csak az a következtetés vonható le, hogy végre beérett a kereslet – kínálati realitás és az új amerikai terméskilátások is kedvezőek. A júniusi készletriport azonban okozhat még meglepetéseket, hiszen az USDA által számított mennyiségeknél szinte minden elemző szerint is magasabb az export és a sajtolásra felhasznált szójabab mennyisége, ami akár meg is állíthatja az árcsökkenést, amíg valami kedvező adat újfent meg nem jelenik az amerikai piacon a várható új terméssel kapcsolatban. Kedvező készletjelentés alapján azonban szinte biztos, hogy újfent beszakad az árutőzsde.

A hazai szójadara árak csökkentek, az inverz hatás enyhült az elmúlt hónap folyamán. A dara ára az ország közepén leszállítva december végéig akár 135 ezer forint alatt is elérhető, míg a teljes 2015-öt 128 ezerért kínálták a kereskedők. Ez a csökkenés azonban nem akkora mértékű, mint amit a Chicago-i Árutőzsde indikálna. Ebből is látszik, hogy nem követhető le egy az egyben az árutőzsde áralakulása fizikai piacon. Hazánkba elsősorban brazil áru érkezik, akik egy bizonyos bázissal vagy prémiummal (a prémium akár lehet negatív is) értékesítik terményüket az árutőzsdéhez képest. Ennek a prémiumnak az emelkedésének köszönhető, hogy a hazai árszint lassabban csökkent. Ennek az egyik indoka vicces módon a futball világbajnokság. Brazília második legnagyobb kikötőjében, Paranaguában például megáll az élet a csapat játéka idején. A dolgozók a meccs kezdete előtt egy órával már befejezhetik a munkát és utána szintén egy óráig nem kell visszamenni a munkájukat felvenni. Ez minimum 4 óra kiesést jelent.

3-as ábra: A júliusi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME

A hazai piacokat nézve tovább csökkent a repcemag ára. Az őszi káposztarepce aratása megkezdődött a hónapban. Vetésterülete a most már újból Földművelődésügyi Minisztérium hivatalos adatai alapján 216 ezer hektár. A várható átlagtermés országos szintje 2,7 tonna hektáronként, ami eredményeként a tavalyi évhez hasonlóan 580.000 tonna felett lesz a várható termésmennyiség nagysága.

A takarmányárak a gabonák árcsökkenését követve szintén lejtmenetet kezdenek. Amint az új termés befolyik a gyártókhoz az egymás közötti verseny várhatóan kiéleződik. Addig is érdemes tesztelni későbbi szállítási időpontra az áraikat, hiszen azok számításánál a versenyképes gyártó már az új termésű gabona árakkal számol és nem a készletértékével.

Végtermék:

Június elején tartották az Európai Tojástermelők, Tojásforgalmazók és Tojásfeldolgozók Szövetségének éves közgyűlését Győrben. Az európai szakmai elitben végre megfogalmazódott az, amit már többször taglaltunk itt az Agrárágazat hasábjain is, hogy az Európai Uniós szabályozások miatt a termelési költségek mintegy 12%-kal magasabbak, mint a világ más országaiban gyártott tojások, melyek gyakorlatilag „ingyen” bejöhetnek az Unióba. Ez igen erős versenyhátrányt okoz. Példának okáért hazánkban a termelés előreláthatóan 2,6%-kal csökken a Nemzeti Agrárkamara számításai szerint, míg az import tojás 5%-kal növekedik. Mint ismeretes az Unió szigorított a ketreces tartásmódon, melyet gyakorlatilag a 28 tagú EU-ban mindenhol bevezettek két ország kivételével, melyből az egyik az átmeneti időszakot kapott legújabban csatlakozott Horvátország, míg a másik Görögország. Miután Görögország nem felel meg az állatjóléti előírásoknak, így eljárás folyik ellene.

Mindenesetre az Unióban továbbra is a legmagasabb arányban a ketreces tartásból származó tojások kerülnek a piacra a több mint 380 millió tojótyúk alól. Igaz, az alternatív tartási módok terjednek, hiszen amíg a ketreces tartásban tartott állatok százalékos aránya 57,4%-ra csökkent, addig az alternatív tartás 26,4%-ot, a szabadtartás 12,2%-ot, míg a bio-tartás 3,8%-ot tesz ki. Az import termékekkel a legnagyobb akadályt a WTO, azaz a Világkereskedelmi Szervezet állítja, mely szerint nem lehet állatjóléti követelményeket import esetében előírni.

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a következő években az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból hazánk 12%-kal nagyobb támogatásban részesül a halgazdálkodási ágazat fejlesztésére. Ez az elkövetkező 7 évre több mint 15 milliárd forintnak felel meg. A Közös Halászati Politikának 2012 óta része az édesvízi területek halgazdálkodása, hiszen a tengeri halászatban problémák és visszaesés lépett fel. Az így kieső halmennyiséget kellene majd az édesvízi termeléssel megoldani. Ez jó hír a hazai termelők számára is, bár a piacot azért még meg kell dolgozni. Nem csupán a marketing szempontjából, hanem a versenyképességet is javítani kell. Ez utóbbit is szeretné támogatni az Unió ezzel a megnövelt értékű támogatási összeggel.

Valuta:

Tovább folytatódott a Magyar Nemzeti Bank kamatvágó sorozata. 2014. június 24-én tartotta kamatmeghatározó ülését a Monetáris Tanács, ahol a már szakértői várakozásoknak megfelelően további 10 bázisponttal, azaz 0,1%-kal 2,3%-ra csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét. Az irányadó ráta jelen csökkentési periódusa 2012. augusztus 28-i ülésen kezdődött, amikor az akkor aktuális 7%-os szintet 25 bázisponttal 6,75%-ra csökkentették. Nem először kezdődött el a Nemzeti Bank kamatcsökkentési próbálkozása a rendszerváltás óta eltelt időszakban, hiszen mint azt a 4-es ábrán is lehet látni sokszor próbálkozott a Nemzeti Bank előtte is a folyamatos csökkentésekkel, de valahogy egy bizonyos szint után a nemzetközi helyzet alakulása miatt mindig megtorpant, és soha sem tudott tartósan még csak az 5% közelébe sem kerülni. Miután hazánk kitettsége magas százalékban a külföldi befektetők kezében van, így azok könnyen befolyásolhatták, kierőszakolhatták a kamatemeléseket az esetlegesen gyengülő valutánk erősítése végett. A korábbi Monetáris Tanácsok előszeretettel nyúltak ehhez az eszközhöz, hogy a forint árfolyamának esését megakadályozzák. Egyértelműen van összefüggés a forint árfolyama és az irányadó kamatláb szintje között, hiszen ha magas a kamatszint, amit a befektetők kaphatnak a pénzük után, akkor megnő a kereslet a jelen esetben magyar fizetőeszköz iránt. A mostani gazdasági politika azonban próbál elrugaszkodni ettől az iránytól, illetve próbálja figyelmen kívül hagyni ezt a közgazdaságtani elméletet, és kicsit szabadabbá engedni a gyeplőt a forint értékének megőrzése szempontjából. Egyrészt a gyengébb forint erősíti az exportot, mert olcsóbbá válik a magyar áru külhonban. Másrészt a külföldi beruházásokat is ösztönzi, hiszen a hazai munkaerő is olcsóbbá válik. Azonban arra nem ad gyógyírt, hogy a magyar lakosság gyakorlatilag külföldön még szegényebbé válik arra az időre, amíg az új egyensúlyt megpróbálják megtalálni. Szükséges az alacsonyabb kamat a gazdaság beindításának céljából. A nemzeti valutánk törékenységét úgy lehetne csökkenteni, amennyiben az államadósság nagy része hazai befektetők kezébe vándorol át. Egyrészt ezt a célt szolgálta a családoknak kínált államilag támogatott befektetési programok átszervezése is, de a kívánt célt egyelőre nem sikerült elérni, és továbbra is jelentős a külföldi kézen lévő magyar tartozás.

Gyakorlatilag 2012 nyarától fogva minden hónapban csökkent a kamatszint mértéke. A Monetáris Tanács először 25 bázispontos vágásokat hajtott végre egészen a 4%-os alapkamat szintig, majd 20 bázispontos csökkentésekkel eljutva a 3%-os szintig 15 bázispontra váltott két hónapon keresztül. A 2,7%-os szint után már sokan találgatták a kamatvágási időszak végét, illetve az alapkamat szintjének beálltát, de azóta rendületlenül 10 bázispontos csökkentésekkel június végén az irányadó ráta nagysága elérte a 2,3%-os szintet. A mindig magabiztosnak tűnő londoni pénzügyi elemzők mára megosztottak lettek, vannak, akik a 2%-ban látják a mostani trend végét, de vannak, akik szerint továbbra is csökken majd a jegybanki kamatláb szintje. Várható-e a forint stabilizálódása, illetve erősödése a Nemzeti Bank további kamatcsökkentéseivel egy ütemben? Az 5-ös ábra megmutatja, hogy miként alakult a kamatcsökkentési periódus kezdete óta a jegybanki alapkamat mértéke, illetve a forint euró alapú értéke. Az ábrán jól látható, hogy ortodox monetáris politika ide, nem ortodox monetáris politika oda, a forint értéke bizony folyamatosan gyengülést mutat, azaz ahogy csökkent a kamatláb szintje, úgy gyengült a forint is. Ez alapján a grafikon alapján azt lehetne mondani, hogy a további kamatvágások bizony további gyengüléseket jelentenek. Ez alól akkor lesz kivétel, amikorra a befektetők úgy érzik, hogy a hazai gazdaság stabilizálódott és erősödik. A mostani GDP adatok erre esetlegesen jó alapot szolgálhatnak, de az utóbbi forint erősödés még kárász életű, hiszen nem sikerült a trendvonalat áttörnie, ez akár egy korrekciónak is megfelelhet. Mindenesetre bíztató jel az is, hogy az újabb kamatvágás bejelentésekor a forint árfolyama gyakorlatilag változatlan maradt, azaz ezt a piac már előre beárazta. A bejelentéskor az eurót 305 forint 50 fillér körül, a dollárt közel 224,40-hez és a bejelentés után 10 perccel is ezeken a szinteken mozgott az árfolyam. Májusban egyelőre a nemzeti valutánk nem tudta áttörni az akkor támaszként működő 303 forintos euró szintet, júniusban gyakorlatilag 305 körül mozgott. Júliusban a nyár közepén a befektetők nagy része elmegy nyaralni, lecsendesedhetnek a tőzsdéken a forgalmak, így amennyiben nagy bejelentés nem történik, úgy az árszint is várhatóan megragadhat a június végi szinteken.

4-es ábra: Forrás: MNB adatai alapján a szerző saját munkája

5-ös ábra: Az alapkamat és a forint árfolyamának alakulása, Forrás: MNB alapján a szerző saját munkája