Havi Mezőgazdasági Árelemző / Május

Az árak a hónapban nem változtak márciushoz képest. Az itthoni nitrogén árakat továbbra is a hazai gyártó diktálta, míg az export továbbra sem volt versenyképes. Amikor a forint gyenge, akkor az nem segíti az importot, hiszen forint alapon drágul a termék. Ugyan áprilisban kisebb erősödést is mutatott a hazai fizetőeszközünk, de a különbség a Nitrogénművek és az import árak között olyan nagy volt, hogy lényegesen nem tudták a külföldi gyártók árai a hazai árakat megközelíteni. A foszfor és kálium árak gyakorlatilag szintén változatlanok maradtak a hónap folyamán, csupán néhány kereskedőnél lehetett a frissen vásárolt termékek miatt filléres különbségeket érezni a forint árfolyam változásaiból fakadóan.

A kínálati oldalon sok aggályról lehet hallani az ukrán-orosz viszálynak köszönhetően. Egyelőre a fizikai piacon még nem lehetett ennek hatását érezni, de azért érdemes számolni a lehetőséggel. Egyrészről ugye a gázellátást akadályozhatják, ami hazánkra is kihatna, hiszen Ukrajnán keresztül kapjuk a gázt. Az elmúlt években volt már erre példa, hogy az oroszokat egyáltalán nem zavarta vagy érdekelte harmadik fél felé történő szerződésik megléte, egyszerűen elzárták a csapokat. Szerencsére hazánkban jó tározó kapacitások épültek ki, úgyhogy néhány hónapig nem okozhat komolyabb fennakadást, főleg annak tükrében sem, hogy most jön a nyár, azaz vége a fűtési szezonnak csakúgy, mint a műtrágya szezonnak. Azonban a hazai műtrágya gyártók nem csupán a szezonban termelnek, hiszen a kapacitásukat folyamatos termelésre alakították ki, azaz a tavaszi és őszi műtrágya szezonokon kívüli termelési időszakban raktárkészletre gyártanak, hogy megfelelő készlettel fussanak majd neki a következő, jelen esetben majd az őszi szezonnak. A gáz Pét legfontosabb alapanyaga, hiszen a gázból gyárt ammóniát, azaz gyakorlatilag nitrogént. Egy esetleges csapelzárás korlátozhatja a fogyasztást, de egyelőre korai lenne erről beszélni. A foszfor esetében már komolyabb gondokkal nézne szembe hazánk, hiszen a MAP/DAP nagy része Oroszországból, illetve akár Ukrajnából kerül be a magyar piacra. Az utóbbi néhány évben azonban alternatív források is megjelentek a hazai kínálatban, mint a bulgár és a már korábbi cikkben is említett szerb. Igaz ez utóbbi MAP forrás a beharangozás ellenére egyelőre nem kezdett termelni, és a gyártás megindulását most már csak szeptemberre jelzik elő Prahovóban. Van azonban más foszfor forrás is, mint a TSP vagy esetleg SSP. Mindenesetre az orosz ellátás kiesése vagy alternatív útvonal használata a logisztikai költségek enyhébb emelkedését vonhatja maga után, hiszen az áru legnagyobb része vasúton érkezik Záhonyba, azaz Ukrajnán keresztül jön. A másik logisztikai megoldás példának okáért a fekete tengeri, majd dunai hajós logisztika lehet, amire volt már precedens, és zavartalanul, költséghatékonyan működött. MAP-ot egyébként a Földközi-tenger felől is be lehet szerezni, hiszen a világ legnagyobb gyártója a marokkói OCP Csoport, amely vállalat a Marokkói GDP egyik legmeghatározóbb tényezője. Onnan azonban már minden bizonnyal drágább lenne a logisztika. Ennek ellenére korábban lehetett már vásárolni marokkói MAP/DAP-ot is. A kálisó szempontjából egy ukrán logisztikai kiesés megnyitná a szélesebb utat a német Kalisalz hazai térnyerése előtt, akik így is költséghatékonyan szoktak hazánkba szállítani. A fentiek figyelembe vételével egy kiszélesedő orosz-ukrán konfliktusnak lehetnek valós negatív következményei, de a műtrágya piacon az ellátást meg lehet oldani. Igaz a legtöbb esetben ennek felára lenne, már csak azért is, mert a kínálat kiesése amúgy is áremelkedést okozna.

Áprilisban kiderült, hogy se az osztrák, se a cseh, se pedig a magyar induló nem nyerte el a horvát Kutina kegyeit, így a frigy továbbra is elmarad. Egyes piaci pletykák szerint azonban lehet, hogy egy negyedik cég fut majd be győztesként, aki a tenderen nem is indult. Bizonyos vélemények szerint a horvátok egy svájci cégcsoporttal kezdtek tárgyalásba a Kutina átvételéről.

Gabona:

Áprilisban újabb kitörést lehetett látni az európai búza kötések áraiban a Párizsi Árutőzsdén, a Matif-on (1-es ábra). A hó közepe tájékán újra réssel vagy gap-pel szaladt magasabbra az árfolyam úgy, hogy időközben még a március eleji 6 eurós rést sem tudta azóta sem befedni.

1-es ábra: A májusi lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com

2-es ábra: A májusi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME

A búza erősödése nem csupán az európai árutőzsdékre volt jellemző, erősödött a Chicago-i Árutőzsde is. Nem csupán a búza, de a kukorica kötések is erősödést mutattak a nemzetközi árutőzsdéken (lásd Chicago-i Árutőzsde májusi kukorica lejáratát a 2-es ábrán). A gabonák elsősorban az ukrán helyzet miatt erősödtek. Nagyok az aggodalmak az export miatt, de most már a tavaszi búza vetése és a kukorica vetések is előtérbe kerültek, várják, hogy mi lesz az ukrán szituáció folytatása.

Az erősödések mögött nem csupán az esetleges ukrán-orosz háború lehetősége áll, hanem sajnos az időjárás sem mutatott kedvező képet áprilisban. Hazánkban is érezhető volt, hogy a csapadékhiány újfent szárította a földeket, amelyek a téli havazások kimaradása miatt amúgy is szárazak a felső 30 cm-ben. Nemcsak hazánkban volt az átlagnál kevesebb csapadék az EU-ban, hanem teljes Közép Európában, beleértve Németországot is, illetve Franciaország keleti termőterületei is szárazon maradtak. Európán kívül az USÁ-ban egyelőre a hideg miatt nem lehetett megkezdeni a kukorica és szója vetéseket, és bőven az 5 éves átlag alatt vannak. Igaz, a tavalyi szituáció is hasonló volt, és a végén nem lett rossz termés. Mi több, tavallyal összehasonlítva idén előrehaladottabb a vetés mértéke, de ilyenkor, amikor amúgy is feszült a piac, minden kedvezőtlen hír csak olaj a tűzre. Egyelőre úgy néz ki az időjárás, hogy a piac helyzete kedvezőbb fordulatot vehet, hiszen az előrejelzések mind hazánkban, mind Európában vagy az USA-ban fordulatot hozhatnak. Itthon javul az esőzés mértéke, de azért figyelemmel kell követni. Az EU-ban az összes gabonát egybevéve továbbra is kissé gyengébb termésmennyiségeket várnak az elemző szakemberek a 2014-15-ös szezonra. Búzából ugyan 2%-os emelkedést várnak, ami a mára már 28 tagúvá vált Európai Unióban több mint 137 millió tonnát jelent. Kukoricából szintén emelkedést, 1%-os többletet prognosztizálnak, ami 65,1 millió tonnát jelent. Sajnos az árpa viszont 6%-os mínuszban van az idei szezonhoz képest, 55,9 millióval számolnak a 2013/14-ben aratott 59,7 millióhoz képest. Százalékosan az egyik legnagyobb veszteséget a rozs éli meg, ami 15%-os mínuszban van, és így a termése várhatóan csupán 8,7 millió tonna lesz az idei 10,2 millió tonnával szemben.

A hazai piacon is erősödtek a kukorica és a búza árak. Az export a Dunán gyakorlatilag halott, a kukorica árakat legnagyobb mértékben a hazai etanol üzemek diktálják. Már a hó elején is nehéz volt kukorica tételeket találni 50.000 forintos telephelyi árak alatt, nem csupán az ország nyugati felében, de a keletiben sem. Lehetett hallani kötésről, amit 49.000 forintért kötött le az egyik etanol üzem Szabolcsban. A legnagyobb hazai kereskedők is 48-49 ezerért vásároltak, illetve szerettek volna vásárolni az ország keleti felében, de sokan nem adták már ennyiért az árut. A hó második felében májusi szállításra 174-176 euró körül vásároltak az etanolgyártók, ami 53.500-54.000 forintos beszállított áraknak felelt meg. Júniust 54.500-ért kötöttek. Az ó termésű búza dunai piaca helyett a kereskedők próbálnak az új termésű, 11,5-es fehérjével rendelkező búzára koncentrálni. Ennek piaci értéke a hó második felére 165 euró volt.

Takarmány:

Az irányadó Chicago-i Árutőzsdén áprilisban tovább emelkedtek a szójadara árak (3-as ábra). Amint azt már korábban elemeztük, az amerikai árutőzsde általában az USA helyi piacának kínálat keresletére van kiélezve, és a világ többi részén az úgynevezett bázis, vagy a hazai fizikai piacon használatos prémium mutatja meg a különbséget. Tíz évvel ezelőtt például volt már rá precedens, hogy a chicago-i árakhoz képest a dél-amerikai bázis -100 dolláron állt, azaz száz dollárral volt olcsóbb, mint az amerikai ár. Ez a különbség akkor kezdett csak csökkenni, amikor az első hajót a dél-karolinai sertés tenyésztők megvásárolták Brazíliából. A mostani amerikai árak mögött továbbra is a helyi erős kereslet áll. Továbbra is magasak a sajtolási adatok, amit áprilisban a növekvő szójaolaj ár is segített. Áprilisban az olaj ára még több mint 10%-ot csökkent a legmagasabb értékéhez képest, ezzel szemben áprilisban az árak 5%-ot erősödtek, és a hó második felére 43 dollár körüli értéken kereskedtek. Az Egyesült Államok saját hazájának piacán méri az adatokat Nemzeti Olajosmag Feldolgozók Szövetsége, mely alapján februárban 141,6 millió véka szójababot használtak fel (szójababot tekintve 39,368 véka felel meg egy metrikus tonnának, azaz 141,6 millió véka 3 millió 597 ezer tonna szójababnak felel meg). Ezzel szemben márciusban már 153,8 millió véka (3,906 millió tonna) szójababot sajtoltak az USA-ban, ami több mint 8,6%-os növekedést jelent. Ez a hír önmagában megerősíti azt, hogy egyre nő a kereslet az USA-n belül. Azonban megvizsgálva a részleteket, más szemszögből megvilágítva a dolgot, már nem lehet ugyanezt megerősíteni, hiszen amennyiben elosztjuk a februári adatot a hónap 28 napjával, illetve szintén elosztjuk a márciusi adatot a hónap 31 napjával, akkor a realitás azt mutatja, hogy nemhogy növekedett volna a sajtolás napi viszonylatban, de közel 2%-ot csökkent. Emellé jön még az a hír is, hogy áprilisra a Reuters 146,1 millió vékával számol, ami ha valós adat lesz, akkor napi lebontásban további közel két százalékos csökkenést jelent majd. Úgy néz ki, hogy a hírek mindig azt tudatják továbbra is az emberekkel, amit szeretnének, hogy halljanak. Végül is növekedtek a sajtolási adatok februárról márciusra, azaz ha valaki csak ezt mondja, akkor neki is igaza van. Ha azonban a reálisabb adatokat nézzük, akkor enyhe csökkenéssel lehet számolni. Mindettől függetlenül erős az USA-ban a kereslet, ami egyelőre magasan tartja az árutőzsdei árakat. A másik amerikai adat az erős export. Az idei, 2013/14-es szezonban április 10-ig 44,61 millió tonna szójababot exportáltak, szemben a tavalyi, hasonló időszakra esett 36,61 millió tonnával. (Ebből 27,66 millió tonna Kínába ment, szemben az egy évvel korábbi 22,35 millió tonnával, ami közel 24%-os növekedést jelent. Nőtt a világ többi országába irányuló export volumene is, de ?csupán? 18,86%-kal.) Ugyanez az adat szójadara tekintetében is növekedést mutat, 8,73 millió tonnát exportált az USA szemben az előző szezonban mért 8,39 millió tonnával. Erősen csökkent viszont a szójaolaj exportja, 0,83 millió tonnáról 0,58 millióra. Ez is a bab igényét támasztja alá, a világ többi részén is sajtolnak már, és nincs szükség külön-külön megvenni a társtermékeket, inkább helyben sajtolnak. Az EU-ban például 6 éve nem látott magasságban van a szójabab sajtolása. A mostani ütem szerint 13,5 millió tonnát fognak összesen a szezonban feldolgozni. Ez 0,3 millióval lenne magasabb adat, mint az egy évvel ezelőtti szezonban és 1 millió tonnával magasabb, mint a 2011/12-es szezonban. Egyébként a többi olajosmagvat is belevéve a várható sajtolási eredmény 44,8 millió tonna, ami 1,6 millió tonnával több, mint a tavalyi és 2,6 millió tonnával magasabb, mint az azt megelőző szezonban.

Az olajosmagvak és a darák erősödését világszinten több tényező is alátámasztotta április folyamán, de ezek közül sok az időjárás piacnak volt köszönhető, melyek remélhetőleg javulást mutatnak majd, és akkor visszaáll az előző hónapokban is érezhető trend, ami rekord terméseket mutat Dél-Amerikában. Mindenesetre most a drágulást előidéző fontosabb tényezők közül az egyik itt is az ukrán szituáció, hiszen Ukrajna napraforgó termelése fontos szerepet tölt be a világ piacán. Előreláthatóan a napraforgóolaj export az idei szezon hátralévő részében erősödni fog az EU piacán. Egy esetleges háború ezt akadályozhatja majd, ami a kínálat csökkenését okozhatja. Gondot okozott még az argentin esőzés mértéke, ami halasztja az aratást, de ezen kívül befolyásolhatja a minőséget és a végleges termésmennyiséget is.

3-as ábra: A májusi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME

A hazai piacon csökkent a szójadara, de nőttek a napraforgó és a repcedara árak. A hazai szójadara árak továbbra is inverz piacot tartanak, azaz minden távolabbi hónapra olcsóbban és olcsóbban lehet kötni mennyiséget. Amíg májusra 147 ezer forintért is lehetett szerződni, addig a második negyedévre már 143 ezerért, míg a negyedik negyedévre 136 ezerért is. A Dunához közelebb ennél olcsóbb leszállított árakat is el lehetett érni, akár 143 ezer forintos kötésről is lehetett hallani májusi lejáratra. A repcedara árak átlagosan 280 euró magasságában mozogtak országos leszállított szinten. A júliust ennél már 20 euróval, míg az augusztust, az októbert újabb 20 euróval olcsóbban lehetett kötni. Az új termésű napraforgódara ára 180 eurós szinten mozgott a hazai sajtoló üzemekben tehergépkocsira rakva.

Végtermék:

Ahogy a húsvét közeledik, úgy emelkedik a bárány ára. Legalább is évek óta ez a szokásos trend. Idén ez megdőlni látszott, hiszen márciusra csökkentek az árak, de aztán a 15. hétre helyreállt a szokásos ünnepi kereslet által keltett árkorrekció, és 830 forint felé kúszott a bárány kilónkénti ára. Ez a 14. hétről 4,5% feletti emelkedést jelentett, míg forgalom szempontjából több mint megduplázódott a kereslet, hiszen az Agrárkutató Intézet adatai szerint 18.270 egyedet értékesítettek szemben a 14. heti 7.893, illetve a 13. heti 4.806 darabbal.

Az EU tejtermelése emelkedőben van, várhatóan 2% feletti növekedéssel teljesít majd az idei szezonban, ami így meghaladja a 146 millió tonnát. Ez azt jelenti, hogy több ország is túlteljesíti majd a kvótáját. Az előző évi szezonban csupán Ausztria, Dánia és Ciprus teljesített többet, mint az EU-s kvótája, de az idei szezonra már többen is átbillenhetnek a pozitív oldalra, élükön Hollandiával, ahol számítások szerint 3,5% körüli lesz a többlet nagysága. Hollandián kívül Ciprus továbbra is többet termel majd a szezon végéig, nagyjából 2,5%-kal, Ausztria és Németország 2% körüli értékkel haladhatja majd meg az uniós felosztott mennyiséget. Szintén a pozitív oldalon teljesíthet majd Dánia és feltehetően Lengyelország is. Előbbi másfél, míg utóbbi fél százalékkal haladhatja meg a kiszabott mennyiségeit. Hazánk egy picit hátul teljesít e téren, sőt sajnos a várható szezonvégi elmozdulás további gyengülést mutat majd, így majd a közel 30%-kal a kvótánk alatti termelést közelítjük meg a tavalyi -27% után. Nálunk gyengébben várhatóan csak két uniós ország muzsikál, ez pedig Románia (-47%) és Bulgária (-57%). Igaz úgy is ?olvashatjuk? ezt az eredményt, hogy milyen jók voltak a tárgyalásaink az EU-val, és milyen sok szabad kapacitást tudtunk megszerezni, míg a többiek csak annyi kvótát kaptak, mint amennyit termelnek…

Továbbra sem oldották fel az oroszok a sertéshús import stopot, amit január végén vezettek be, mivel Litvániában afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznókat találtak. Miután idáig egyetlen egy fertőzött esetről sem lehetett hallani sehol sem a 28 tagú EU-n belül termelésre szánt állatokban, így előreláthatóan nem lesz indoka az oroszoknak ezt a korlátozást három hónapnál tovább fenntartani. Legalább is ebben reménykedik az EU, ugyanis a tárgyalások megakadtak. Az EU így az ügyet hivatalosan is a Világkereskedelmi Szervezet elé vitte, és bizakodik a pozitív kimenetelben. Ettől a keresletkieséstől függetlenül voltak olyan európai országok, ahol márciusban enyhén emelkedett a sertéshús ára. (Hazánkban enyhe árcsökkenés volt az Agrárkutató Intézet adatai alapján, a februári 469 forint után márciusban – hasított meleg súlyban mérve – átlagosan 466 forintos árakat jelentettek az intézetnek. Áprilisra azonban megfordult az irány, a 15. héten már 481 forint, míg a 16. héten már 487 forint volt a hasított meleg súlyban mért hazai sertéshús ára. Egyébként az élősúly átlagos ára a megegyező időszakra, azaz a 15. és 16. hetekre átlagosan 388 és 393 forint voltak.) Az EU-ban enyhén csökkent a vágások száma, ami csökkenő kínálatot jelent, de a másik ok az volt, hogy a kiesett orosz export mennyiségeket felvette Dél-Korea, Japán és a Fülöp Szigetek. Ennek a hirtelen jött ázsiai keresletnek az oka az is lehetett, hogy az USA-ban rekord magasságokba szökött a sertés ára, miután az Egyesült Államok sertésállományát megtizedelte a vírusos hasmenés. Egyes elemzések szerint a PED (Porcine Epidemic Diarrhoea) vírus az USA tenyészkoca állományának 60%-át megfertőzte, és tovább terjeszkedik Észak-Amerikában. Kanadába most tört be a vírus, de Mexikóban már 28%-os fertőzöttségről lehet beszélni. Ezt a fajta vírust már hazánkban is megállapították az 1970-es évek végén, egy önálló corona vírus, amelytől minden korú állomány megbetegszik. Újszülött malacokban akár 50%-os elhullást is okozhat. Ennek következtében 2014-ben az amerikai sertéstermelés akár 7%-ot is eshet, ami akár tovább is emelheti a már így is kimagasló árakat.

Valuta:

A Magyar Nemzeti Bank alapkamatának mértéke március 26-a óta 2,6%, ami újfent rekordot jelentett. A következő hivatalos, kamatmeghatározó ülést április 29-én, kedden tartják, az ott megszületett döntés április 30-tól lesz érvényben. A piac várakozásai alapján feltehetően újból 10 bázispontos vágást hajtanak majd végre, aminek hatására így a jegybanki alapkamat szintje 2,5%-os szintre kerül. A kérdés májusban dől el, hogy vajon lesz-e ennek a trendnek utána folytatása. Egyes nemzetközi elemzők egyelőre már a végét látják a kamatvágásos időszaknak, legalábbis egy időre, hiszen a nemzetközi feltörekvő piaci helyzet még nem stabil, illetve az ukrán válság is kárt okozhat a hazai valutának. A következő kamatmeghatározó ülése a Monetáris Tanácsnak egyébként május 27-én lesz.

Hazánkról a pénzügyi befektetők továbbra is megosztó híreket hallanak. Egyrészről lezajlottak a választások, ami úgy néz ki, a mostani gazdaságpolitika folytatását hozza maga után. Az államadósság mértéke újabb rekord szinten áll, de sajnos nem pozitív rekord szinten, hanem negatívon. Az ÁKK Zrt, azaz az Államadósság Kezelő Központ Zrt adatai alapján a költségvetési szervek adóssága április 11-én elérte a 24,4874 billió forintot (24487,4 milliárd), amely új rekordnak számít nominális szinten. Az első negyedévben nagy mértékű volt az adósság növekedése, mert a konszolidált adatok alapján is 2 billió forinttal nőtt annak mértéke. Az első negyedévben 3 milliárd dollár értékű devizakötvényt bocsátott ki az Adósság Kezelő Központ lejáró kötelezettségek finanszírozására. Az AKK Zrt április 15-én közzétett kibocsátási tervei alapján várhatóan tovább nő majd a GDP arányos adósság mértéke a második negyedévben is, igaz most forint alapú kibocsátások jönnek több mint 2 billió forint értékben, amiket szintén lejáró adósságkezelésre fordítanak majd, de ennek mértéke alacsonyabb, mint a kibocsátás értéke, így mintegy 380 milliárd forint új adósság várható, ami több mint 1,5%-a a hazai GDP-nek. A fő cél az elkövetkező időszakban a forint alapú adósság növelése a deviza alapúval szemben. Az ÁKK adatai alapján a március 31-i adósságszerkezete alapján 42%-a a tartozásainknak deviza alapú (29% állampapír, 13% hitel). Ezt a részarányt szeretné a kormány csökkenteni, ami jó dolog lenne, de ez önmagában nem feltétlenül indokolja, miért nagyobb a kibocsátás mértéke, mint a lejáró tartozásoké.

A hazai GDP növekedés azonban kedvezőbb képet mutat, mint eddig az elemzők várták. Nagy elemző cégek is megnövelték a várható magyar GDP növekedés mértékét. A JP Morgan például az első negyedéves adatokat 0,8%-kal 2,8%-ra emelte, míg a várható éves növekedést 2,4 százalékosra prognosztizálja. A Morgan Stanley szintén 2,4%-os növekedést vár, de vannak ennél optimistább elemzők is. A Merril Lynch például 2,6%-os fejlődést jósol 2014-re, míg 2015-re már 3%-ot, ami adatot a többi elemző prognozisai alapján általában a 2014-es év fejlődési üteme alá tették. Nem hazánk az egyetlen, ahol erősödtek a kilátások, az egész régióban erősödést várnak a gazdasági elemzők, ami jó jel a forint árfolyamát tekintve, hiszen általában együtt mozognak a régiós, illetve a feltörekvő piacok valutái. Áprilisban a forint erősödése sem azért volt, mert hirtelen akkorát fejlődött volna hazánk gazdasági megítélése, hanem azért, mert a feltörekvő piaci valuták, mint a török líra is hasonló utat tett meg. Ettől persze azért el lehet térni mind pozitív, mind negatív irányba, de a trendet általában régiós szinten követi a világ, ha valamilyen nemzetközi esemény a mozgatórugó, mint például egy esetleges ukrán háború.

A hó vége felé újból gyengélkedett a forint, úgyhogy feltehetően májusban sem fogja a 300 forintos vonalat áttörni. A fentiek tükrében azonban erős negatív hír sincsen, úgyhogy egyelőre a 305-315-ös sávban várható a nemzeti valutánk értékének mozgása.