Hazai búzatermés a felvásárlók szemszögéből nézve

Kilónként három forintért megy a kötélhúzás. Fontos termőkörzeteinkben júniusra 40-90 mm-es csapadékhiány halmozódott föl a sokévi átlaghoz képest, azután záporokkal, zivatarokkal tűzdelve megérkezett a rekkenő meleg. Volt olyan hely, ahol minden nap esett, viszont legtöbbször nagyon keveset. Június első hetének végén a 30 napos csapadékhiány 20-50 mm-re csökkent, ekkor Baranya és Borsod állt a legrosszabbul. Ez a tavasz nem kedvezett a búzának.

Tűrhető vagy rossz?

A legkevesebb csapadékhiányt az Alföldre jelzi az Országos Meteorológiai Szolgálat, noha a megkérdezett gazdák súlyos aszálykárokról számolnak be. Igaz ez Hódmezővásárhelyre, Orosházára, Szentesre és különösen Kardoskút térségére. „A gabona virágzása elején és kalászoláskor nagyon csúnya dolgokat láttunk, nem hittem, hogy ebből még termés lesz. Az atlanti búzafajták sokkal egyenletesebb csapadékeloszlást igényelnek, ezeknél a kalász egyharmada meddő volt. 20-30 százalékos mínusszal számolunk.” Egy szentesi gazda ugyanakkor hozzáfűzi: egy kiadós eső még mindig 10-15 százalékra csökkenthetné a kárt.

A szakemberek szerint nagyon meglátszik a táblákon az elővetemény hatása: a vízigényes napraforgó után helytelen döntés volt búzát vetni. Mivel a virágzás idején végig szárazság volt, nem kizárt, hogy a kisebb gazdaságokban félvállról vették a kalászvédelmet, és ennek meglesz a böjtje. „Eddig a záporok csak lokálisak voltak, kicsit felüdült tőlük a természet, de sokat már nem tudtak javítani. A búzát talán sikerült megvédenünk a fuzáriumtól, úgyhogy nagyon várjuk a kiadós esőt. Ha nem jön, akkor a maradék szemek töppedtek lesznek, és a kukoricára, napraforgóra is keresztet vethetünk. Ha csak a meteorológiai adatokat ismerném, akkor most pesszimista lennék, de látva a táblákat, azt mondom: a körülményekhez képest nem lesz rossz a búzatermés” – vélekedik Kökény István, a Kunsági Malom Kft. ügyvezetője, aki meg is indokolja. „Nagyon szépen jöttek ki a kalászosok a télből, nem egy legyengült állományt ért a tavaszi aszály. Óriási szerencse volt az is, hogy a csapadékhiány nem párosult sivatagi forrósággal, így a hűvös időben volt esélye túlélni a búzának. Persze nem tudott minden virága megtermékenyülni, a felső padkák üresen maradtak, de a júniusi, medárdos időben ezek a megmaradt szemek kitelhetnek. És ami egy molnárnak külön öröm: idén a gyengébb fehérjetartalmú atlanti fajták nem tudják kibontakoztatni a terméspotenciáljukat, a pannon búzák 4-5 tonnás termése viszont igazán jó beltartalmat ígér.”

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője természetesen védelmébe veszi a bőtermő fajtákat. Mint mondja, ma már a mennyiség és a minőség nem zárja ki egymást. Kiemeli, hogy a modern, Pannon régióra nemesített fajták nemcsak hozzák a malmi paramétereket, de betegség-ellenállóságuk révén kisebb vegyszerterheléssel és kockázattal termeszthetők, miközben nagy évjárati stabilitást mutatnak. Ez nagy előny az egyre szélsőségesebb időjárás mellett. Elismeri, hogy a száraz tavasz nem tette lehetővé, hogy a nagy tápanyagigényű, bőtermő búzák felvegyék a megfelelő mennyiségű nitrogént, ezért ezek is veszítettek a lehetséges termésből. Ezzel együtt nem mindegy, hogy hektáronként 4 vagy 6-7 tonna a végeredmény. „Ha jó lesz a kereslet a búzára, a magas árak kompenzálják a kiesést. Ha mégsem, akkor a mennyiségnek tagadhatatlan előnye lesz” – mutat rá az cégvezető.

Magas kezdőárak, de meddig…?

Piaci tapasztalat, hogy amikor általában hiány van búzából, akkor csökkennek a minőségi elvárások és a prémiumért járó felár. Fuzáriumos évjáratban viszont a jó minőség objektív hiánya növeli az árrést a takarmány és az étkezési búza között. Most vajon milyen piacra készülnek a kereskedők? Bár az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) május közepén úgy vélte, hogy a globális termelés minden korábbi rekordot megdönthet idén, Európában – a világ 2. számú búzaexportőrénél – alig tudjuk majd felülmúlni a 2018. évi mélypontot, amikor a kontinens nyugati felét sújtotta hatalmas aszály. Tavalyhoz képest 10-11 százalékkal lehet majd kevesebb az elérhető gabona az EU-n belül, ami általában magas kezdőárakat vetít előre.

Magyarországon a malmok és a takarmánygyártók nagyjából 1,2-1,2 millió tonna búzát igényelnek, összesen 2,4 millió tonnát. Ezen felül még bő 250 ezer tonna a vetőmagiparban kerül felhasználásra. A termés többi része, jellemzően 2-2,3 millió tonna mag külföldre kerül. Ha idén csak 4,3-4,5 millió tonnás termésünk lenne, az sem rázná meg a hazai ellátást. Amennyiben mindez magas árakkal párosulna, a termelők sem bánkódnának. Erre egyelőre jó esély van. Az utóbbi években rendre magasabb gabonaárak alakulnak ki hazánkban, mint Európában. Azonban az a tény, hogy a hazai búza fele külföldre kerül, erősen kihat a belföldi értékére is, ezért tartósan nem maradhatnak fenn 10 ezer forintos különbségek a kinti és a benti árszint között. A probléma az, hogy most az olasz kereslet extrém gyengének mutatkozik. Pillanatnyilag csak 155 eurót (49 ezer forintot) adnának egy tonna magyar kenyérnekvalóért.

Hiánypszichózis bőség idején

A belföldi várakozások szerint ennél mégis sokkal magasabb szintről indulhat meg a kereskedés. Kovács Tamás, az Encorn Trade Kft. ügyvezetője szerint ebben szerepet játszik az, hogy amikor kevés az étkezési búza, akkor az aratáskor már szinte nulla készlettel rendelkező malomipar „bepánikol”, és egymást túllicitálva vásárolja az étkezési búzát. „Márpedig most hektáronként egy tonnával kevesebb lesz a termés. Van esély rá, hogy már aratáskor 58-60 ezerről indulnak az árak, és beindul egy spirál” – latolgat a gabonakereskedő. Utoljára 8 éve, a 2011/12. évi aszály idején láttunk ilyen magas búzaárakat.

És hogy mit ér majd a minőség? A takarmány és malmi kategória között jellemzően 3 ezer forint az árkülönbség, amin csak egy-egy extrém évjárat változtat, például túl sok a megázott, toxinos búza. A mostani előszerződések alapján a piac étkezési búzahiányra készül, és már az 5 ezer forintos felárat is megadja néhány kereskedő a jó minőségért.

Minden búzára van vevő?

„Mi idén 50 ezer forint alatt még nem vettünk takarmánybúzát, és megjósolhatatlan az új termés ára. Részben azért, mert nem lehet követni azt a hullámvasutat, amit a forint árfolyama az euróval szemben 330-tól 370-ig leír” – mondja egy kereskedő, aki a takarmányipar részére vásárol. Hozzáteszi: pillanatnyilag a búza minősége is kérdéses. A sokéves tapasztalat az, hogy ha száraz az idő virágzás idején, és a termelők elvégzik a kalászvédelmet, akkor a júniusi esőzés keveset ronthat a végeredményen. Ezzel együtt megvan az esélye annak, hogy egy egyhónapos, fülledt meleg beindítja a fuzáriózist. Ezt a takarmányipar nagyon nem szereti. „Tavaly Békés és Csongrád megye nagyon gombatoxinos búzát termelt, de érdekes módon az az áru is elkopott valahogy, akadt rá külföldi vevő.”

Belföldön azért nem ennyire egyszerű a helyzet. „Én egy kilót sem vettem a tavalyi békési termésből” – bizonygatja a Kunsági Malom vezetője, Kökény István. „Most úgy látom, nem lesznek ilyen gondok, csak a betegségre fogékony fajtáknál lehet baj. A durumbúza egy csapadékos júniusi időjárásban könnyen DON-toxinos lehet. A mennyiség országosan nézve hektikusan alakul. A Homokhátságon csak féltermés lesz, de országos szinten szerintem csak 10-15 százalékkal lesz kisebb a végeredmény az átlagosnál.”

A takarmányipar oldalán is határozottak az elvárások. Az ország meghatározó felvásárlója a Bonafarm-Bábolna Takarmányipar Kft. Az általuk keresett búza eléri a 11% nyersfehérje-tartalmat, a hektolitertömege nem kisebb 74 kg-nál és a tisztasága 98%-nál. Nedvességtartalma legfeljebb 14% lehet. A takarmányipar kényes a szermaradványokra és gombatoxinokra is. DON-toxinból max. 1 ppm, zearalenon (F2-) toxinból max. 0,25 ppm, káros keverékanyagból max. 0,5% lehet jelen a mintázott tételben. A Bonafarm Mezőgazdaság úgy ítéli meg, hogy a búza minőségére hatással lesz, hogy a száraz tavasz nem tette lehetővé a nitrogénfejtrágya hasznosulását, emiatt bizonytalan a szemek fehérjetartalma. „A csapadék eloszlása nagyon lokális volt, ezért lesznek táblák magas terméssel és jó minőséggel, és olyanok is, amelyekre nem lesz büszke a gazdálkodó. Némileg átlag alatti hazai búzatermésre számítunk” – hangzik el. A cég úgy érzékeli, hogy a termelők a tartós aszály miatt most a tavalyinál magasabb ajánlatokra várnak. 2019-ben 46 ezer forintos tonnánkénti árról indult a szezon, ami augusztus közepére már felment 55 ezer forintra. Pár ezer forintos átmeneti visszakorrigálás után végül maradt ez az árszint. Most a piaci bizonytalanság nagy tőzsdei árhullámzással jár, így a termésvárakozásokon túl ez, valamint a forint-euró árfolyam is nagy hatással lesz a végső árra – mutatnak rá a Bonafarm Mezőgazdaságnál.

Azon a pár ezer forinton múlik minden

A fehérjetartalomról még korai nyilatkozni, de tekintve a magyar termésmennyiséget, a heterogén fajtaszortimentet és művelési kultúrát, most is lesz bőven javító és alacsony sütőipari értéket adó tétel az országban. Tudni érdemes, hogy a keksz- és ropigyártás kifejezetten az alacsony fehérjetartalmú búzát keresi, mert ez jobban formázható, nem „rántja össze” a sikér. A gyengébb tételeket keresi a takarmányipar és a visontai gabonafeldolgozó is. A Kunsági Malom vonzáskörzetében – azaz 100 kilométeren belül – másfél millió tonna búza terem, amiből Kökény István 70-90 ezer tonnát válogat ki magának. Ő nem pánikol, és úgy tűnik, a takarmányipar sem. Pedig a termelői várakozások és a felvásárlói szándékok között most is 3 ezer forintos szakadék tátong.

A gazdaságokban 60 ezer és 57 ezer forintos árakat várnak a malmi, illetve takarmánybúzára, de ezt a másik fél túlzónak tartja. Egyrészt nem lesz akkora a termésveszteség, mint amekkorát májusban prognosztizáltunk, másrészt az olasz piac sem aktív. Itthon a takarmánygyártók jellemzően 53-55 ezer forintért szeretnék megvenni a terményt. A minőségre kényesebb malmok pedig 58 ezer forintot adnának érte, a 60 ezret már sokallják. Ilyen árszintnél négy és fél tonnás termésre lesz szükség üzemi átlagban ahhoz, hogy pénzénél legyen a termelő. Vajon meglesz? És ha nem, érdemes lesz várni? Egy biztos: ha nem lesz külföldi vevő a 2,3 millió tonnás feleslegünkre, akkor nagyon gyorsan esni fognak ezek az indulóárak.

Gönczi Krisztina