Hazai cseresznyetermesztés problémái

Az újabb fajták nemesítése és tesztelése állami kutató intézetek feladata lenne, azonban pénzhiány miatt ez a feladat sajnos csak nagyon lassan halad előre, miközben Európa és a Világ számos országa elhaladt mellettünk. Az alany használat tekintetében is van lemaradásunk. Nyugat-Európában számos olyan ültetvény létesült, amelyekben nem a hagyományos sajmeggy alanyon telepítik el a modernebb fajtákat, hanem a már régóta ismert mérsékelt növekedésű alanyokon termesztenek.

Németországban, Olaszországban, Franciaországban számos kutató intézet foglalkozik a különböző térállású, különböző alanyú és különböző koronaformájú cseresznye fajtákkal, illetve végeznek összehasonlításokat. Egy sűrűbb térállású (5×2 m, 4×2 m, 4×1,5 m, 4×1 m és 4×0,5 m) mérsékelt növekedésű alanyú ültetvény telepítési költsége a támrendszer és drágább alanyok miatt magasabb, mint a hagyományos sajmeggy alanyú és koronájú ültetvényeké, azonban a minőségi cseresznye könnyebben megtermelhető. Korona alakítása egyszerűbb, illetve hamarabb termőre fordulnak. Hazánkban jelenleg még kevés ilyen ültetvény létezik, a termelők információ hiányában nem mernek belefogni az ilyen jellegű ültetvények telepítésébe.

Repedésre való hajlam

A hazai cseresznyetermesztésnek azonban több fontos problémája van még. Az egyik probléma a cseresznye tulajdonságából, azaz a repedésre való hajlamából adódik. Bár vannak olyan fajták, amelyek a repedésre kevésbé érzékenyek és egyes technológiai elemek (tápanyag utánpótlás, repedés csökkentő szerek), segítségével tudjuk ezt a hátrányt csökkentetni, azonban 100%-ban kivédeni nem tudjuk. Ez a probléma sajnos nem csak hazánkra jellemző, hanem Európa számos országára is. Ma már jelentős azon cégek száma, amelyek speciálisan erre a problémára szakosodtak. Egy ilyen rendszer kiépítési költsége jelentős, azonban egy jól megcélzott piaccal hamar visszahozhatja az árát. Ezekért a rendszerekért hektáronként a 7 millió forinttól a 10-15 millió forintig is elkérhetik az árát. A megtérülése természetesen függ a fajtától, térállástól, művelési módtól is. Egy eső ellen védő fólia takarással azonban nemcsak a repedés ellen tudunk védekezni. Bár kísérleti adatok nem támasztják alá, de egyes tapasztalatok szerint öntöző vizet is meg tudunk spórolni, akár a kiöntözött mennyiség egy harmadát, hiszen ezzel a párolgást is csökkentjük. Egy párásabb, több vizet igénylő alany esetében ez költség megtakarítást eredményezhet.

Gép beruházások

Másik költséges beruházás a méretre, színre, beltartalomra, felületi hibára osztályozó cseresznyeválogató,- és a korszerű csomagológép, amely elengedhetetlen feltétele az exportnak és az újabb piacok eléréséhez. A cseresznye szüret egyik fontos eleme, hogy a leszedett cseresznyét minél hamarabb le kell hűteni, mert minden óra „fa alatti tárolás” egy nap veszteséget jelent a hűtőházi tárolás során. Erre alkalmas a hydrocooler, amely a hosszabb távolságokra való szállítás egyik fontos feltétele. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ezek a beruházások csak 30-50 hektár cseresznye esetén térül meg.

Elengedhetetlen piac ismeret

A gazdasági problémája tulajdonképpen a piaci viszonyoktól függ. Fontos kérdés a telepítés előtt, hogy milyen piacra termelünk, milyen annak az igénye és aztán döntsünk a fajtáról, alanyról és a termesztés technológiáról. A hazai termelők a piac szempontjából két részre szakadtak. Egyik része mérettől függően 2 euró/kg alatt nem értékesíti a cseresznyéjét, és van az a része, akinek mindegy milyen áron csak „szabaduljon” meg tőle. Az utóbbi termelő sajnos a saját maga ellensége, hiszen egy összefogás esetén a 200-400 forintos minőségi cseresznyét akár 2-4 euróért el tudnák adni. Fontos, hogy ilyen áron csak az első osztályú 28+, 30+, 32+-os cseresznyét tudjuk eladni. A hazai kereslet ezt a minőséget ezen az áron sajnos nem tudja megfizetni. A helyi piacokon egy jó termő évben 150-300 forint között mozog a vegyes, válogatatlan 22-28 mm-es cseresznye. Sajnos sok esetben előfordult és a mai napig is előfordul, hogy a nem megfelelő növényvédelmet kapott, háztól, kiskertből felvásárolt cseresznyét visszafordítják, mert az „mozog”! Amennyiben azt akarjuk, hogy a cseresznyetermesztést ne érje ugyanolyan probléma, mint az almát (pl. léalma ára határozza meg az étkezési alma árát), a cseresznyetermesztőknek össze kell fogni, és az egységes, minőségi gyümölcsök termesztését és a magasabb intenzitású ültetvények telepítését kell célul kitűzni, amelyhez elengedhetetlen feltétel a szemléletváltás is!

A többi kertészeti kultúrához hasonlóan a cseresznyetermesztés is egy munkaerő igényes ágazat. A cseresznye megművelése évente akár 1000 órát is igénybe vehet. A hazai cseresznyetermesztés fejlődését régebbi ültetvények korszerűsítésével, a hűtőházak, osztályozók fejlesztésével, a cseresznye termőfelület növekedésével és mindezek támogatásával lehetne elérni. Ilyen feltételek mellet hazánk növekvő foglalkoztatásában is nagy szerepet tölthetne be, segítve más iparágak termelését is.

A Fruit Consulting Kft. célul tűzte ki, hogy állami és privát támogatásokkal az újabb fajtákat és alanyokat magyarországi termőhelyeken megismertesse a termelőkkel, lépést tartva a gyorsan fejlődő mezőgazdasággal. Ez a feladat már idén tavasszal elindult különböző kajszibarack, cseresznye és körte fajtákkal, állami kutató intézetben és magán termelők területein. Jövő tavasszal újabb fajok és fajták telepítését tervezi.

A Fruit Consulting Kft. az újabb termesztési technológiák ismeretében szeretné, hogy a hazai termelők szebb, jobb minőségű gyümölcsöt állítsanak elő.

Illés Attila

Fruit Consulting Kft.

+3630/900-1130

Repedésre való hajlam

Gép beruházások

Elengedhetetlen piac ismeret

Kapcsolódó hírek