Biztos, hogy minden, ami „talajjavító”, nekünk is hasznos?

Talajos hibák, amiket ne kövessünk el (1. rész)

Egyre többször kerül elő a „talajjavítás” szó napjainkban a mezőgazdaságban. Az új európai agrárreform, a Green Deal vagy az új, 2023-tól 2027-ig tartó KAP támogatási rendszer is előtérbe helyez minden olyan eszközt, amely a talajmegőrzésre vagy -javításra összpontosít. Lassan minden lehet talajjavító az agrárium piacán, pedig a megfelelő gondolkodás és a talajaink megismerése lehet a legjobb talajjavítás. Az alábbi cikkben igyekszünk a leggyakoribb talajos hibákat bemutatni, valamint azt, hogyan kerülhetjük el ezeket a buktatókat.

Diszperzív, túlzottan aprómorzsás talajszerkezet kialakítása

Szinte minden növény magágy előkészítésénél azt ajánlja a szakirodalom, hogy készítsük elő az aprómorzsás talajszerkezetet. Valóban van jelentősége a kezdeti fejlődésben az aprómorzsás szerkezetnek, de milyen mélyen, esetleg szélességben és milyen finomságig gyötörjük a talajt? Először is, milyen a diszperzív talaj? A diszperzió az, amikor az agyagrészecskéket elkülönítjük egymástól, mint a mágnes ellentétes végeit. Valójában az agyagrészecskék nagyon hasonlítanak a mágnes negatív végeihez. Bizonyos ásványok összeragasztják az agyagrészecskéket (pozitív töltéseikkel), mások taszítják őket. Azok a kötött talajok, melyek fizikai-kémiai tulajdonságai miatt az agyagszemcsék közti kötőerő alacsony, így kis energiával megbontható a szemcsék szerkezete, könnyen erodálhatóak.

A flokkuláció (pelyhesedés) az ellentéte a diszperziónak. A flokkuláció az a folyamat, amikor az egyes agyagrészecskék egymásba kapcsolódnak. Ezt a kapcsolódást aggregációnak hívják. A talajaggregátumok homok, iszap és agyag cementezett fürtjei, amelyek pórusteret hoznak létre a talajban – lehetővé téve a víz mozgását és a légcserét. Ez az egészséges talaj egyik legfontosabb kulcsa.

Kukoricatarlóba talajmunka nélkül került az árpa Mozsgó határában. A talaj menti szaprotróf gombák könnyebben „dolgoznak” az árpa takarásában

A diszperzió rendkívül rossz talajszerkezetet hoz létre:

1. A diszperzió/flokkuláció tisztán kémiai jelenség, amelyet a kationok egyensúlya mozgat a talajban. A kalcium nagyon nagy flokkulációs erővel rendelkezik, míg a nátrium és a kálium diszperziót okoz. A Ca és Mg nátriumhoz viszonyított általános egyensúlya határozza meg a flokkulációt/diszperziót. A túl sok nátrium – a műtrágyák, komposzt túlzott használata vagy rossz minőségű öntözővíz használata miatt – diszperziót okoz.
2. Az elektromos vezetőképesség (EC) befolyásolja a diszperziót is. Az EC egyszerűen a talajoldat összes ionjának mérőszáma. Az alacsony EC növeli a diszperziót. Az alacsony EC-tartalmú és magas nátriumtartalmú talajokat szikesnek mondjuk, és ez nagyon kedvezőtlen a talaj egészsége szempontjából.

Leegyszerűsítve:

• Ne szikesítsük el a talajainkat! A műtrágyák mennyiségét és összetételét ne a megszokások határozzák meg, hanem minimum egy bővített talajvizsgálat előzze meg a tervezést!
• A bővített talajvizsgálaton kívül a CEC- (kationkicserélő kapacitás) vizsgálat is fontos lehet a megfelelő kationarány megismeréséhez, javításához.
• A talaj-táplálék háló elmélete, ismerete is fontos a talajjavításhoz, de egyoldalúan csak a biológiára építve nem fogunk talajt javítani.
• Ne hagyjuk figyelmen kívül a talaj fizikai szerkezetét! Nagyon fontos megfigyelni a szerkezetbeli különbségeket, legyen velünk ásó minden szemlézésnél! Ha nedves a talaj, kezeljük úgy, mintha parázson kellene dolgoznunk, vagyis az egész technológiánkat gondoljuk át. Biztos, hogy kifizetődőbb egy hosszú tenyészidejű kukorica, ha azt évek óta csak nedves talajon lehet aratni, ezután plusz költség rakódik a szárításra, lazításra, ráadásul olyan talpréteget hozunk létre, amit vasakkal se tudunk megoldani?

Rossz kalciumforrás

Ne használjunk rossz kalciumforrást, ne találgassunk, hanem kérjünk segítséget, hogy ne kockáztassuk a talaj egyensúlyból való kibillentését!

Zavaró lehet a megállapítás, de a kalcium a legfontosabb mezoelem, ezt fontos megérteni. Meghatározza a talajunk szerkezetét, a növényeink szárszilárdságát, a sejtfal keménységét és a terményünk cukorfokát is, így a növényvédelmen is spórolhatunk a megfelelő adagolásával.

Fontos, hogy a talajunk aggregátumképződését támogassuk, mert ez a szivacsosság az, ami megtartja a tápanyagokat, a vizet és a mikrobiológiai életteret

Sokszor nehéz lehet a megfelelő kalciumforrást kiválasztani, így néhány pontban összegezzük az ismertebb formákat:

• Mészkőpor (CaCO₃) vagy égetett mész (CaO) akkor ajánlott, ha a talajunk 6,2 pH alatt van, és kalciumra van szükségünk.
• Dolomitpor (CaMg (CO₃)2) csak akkor ajánlott, ha a talajunk kalciumtartalma mellett magnéziumhiány is van, és a pH 6,2 alatti.
• Gipszet (CaSO₄) akkor használjunk, ha a felvehető kalcium hiányzik a talajunkból, de a talajunk 6,3-as pH felett van.

Ha a talajunk 6,2-es pH alatt van, és nincs szükségünk magnéziumra, mészkőport vagy égetett meszet alkalmazzunk! Az ajánlott mennyiség a teljes CEC és az egyszeri alkalmazás maximális korlátja alapján változik. Ha karbonát alapú kalcium mellett döntünk, fontos a termék/anyag finomsága, mert vízben oldhatatlan, csak savak képesek oldani, mint a gyökérváladékok savai. A kalcium-oxid gyors hatású, de ennélfogva van egy szárító és fertőtlenítő hatása, így a vetés előtt vagy azzal egy időben nem ajánlott a kijuttatása.

A dolomitpor kijuttatására ugyanúgy a teljes CEC-értékekre támaszkodhatunk, de kevesebbet alkalmazzunk, mint ami a maximális ajánlott mennyiség és amit a talajvizsgálati eredményünknél látunk.

Ellenőrizzük később egy újabb talajvizsgálati eredménnyel, hogy a kationok aránya mennyire mozdult el.

Gipszet alkalmazzunk a szikes talajok vagy semleges pH-val rendelkező talajok esetében, valamint ha oldható kalciumra van szükségünk, és a kationok arányában eltolódás van.

Gyakori ígéret a meszezőtermékek esetében a pH emeléséhez a pár száz kilogrammos kijuttatási mennyiség. Ha utánaszámolunk, hogy egy hektár területen a felső 30 cm-es talajréteg térfogata 3 000 köbméter, a tömege 4 000–4 500 tonna, akkor a pár száz kg-os mennyiség kapcsán gyorsan érthetővé válik, hogy a kalciumot tartalmazó inputot vagy a növény gyökere közelébe tesszük, és akkor is egy rövid ideig fogjuk csak a pH-t emelni, vagy tonnás mennyiségekben gondolkozunk. Így érdemes tisztán fogalmazni. Két érdembeli stratégia van. Vagy kalciumtrágyázunk évről évre, és 5-10-20 éves időtartamban lehet változás stabilan a pH tekintetében, vagy nagy dózist juttattunk ki a megfelelő anyagból az első évben a már említett CEC-vizsgálatra támaszkodva, és utána fenntartó kalciumpótlást végzünk.

Következő lapszámunkban folytatjuk a talajos hibák elemzését, hisz a talajépítéshez elengedhetetlen mindegyik folyamat alapos megismerése!

Molnár Tamás

talajreform.hu