Egyhangúlag megszavazták az Európai Unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzalapról szóló megállapodást.
Az elfogadott dokumentum két elemből áll: a hétéves költségvetésből (1074 milliárd eurós keretösszeg); valamint a helyreállítási programból (750 milliárd euró).
A koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzalap egy része (500 milliárd euró) vissza nem térítendő támogatásként kapják a tagállamok, a másik fele (360 milliárd euró) azonban kedvezményes kamatozású hitelként jelenik meg.
Angela Merkel, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kancellárja elmondta: a költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló vita a kölcsönös bizalom légkörben zajlott, ami azt bizonyítja, hogy a tagállamok között húzódó, gyakran mély ellentétek ellenére – nyílt párbeszéd mellett – minden álláspont érvényesülhetett.
Kölcsönös bizalom, minden álláspont érvényesülhetett (Fotó: Orbán Viktor, közösségi média)
A gyakorlatban 2021. júliusától szabadulnak fel a program finanszírozási keretei
A helyreállítási alap pénzeszközeinek felhasználására három területen kerülhet sor:
- a tagállami beruházások és reformok támogatása;
- a magánberuházások ösztönzése;
- az egészségügy, a kutatás-fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás felkarolása.
Magyarország – csakúgy, mint az uniós költségvetésből – a fenti alap révén is jelentős uniós támogatásra számíthat.
Mit kap az agárium?
A Közös Agrárpolitika (KAP) pilléreihez fix támogatási összegeket kapcsoltak. A 2021 és 2027 közötti időszakra a KAP első pilléréhez (közvetlen támogatás) 258,6 milliárd eurót rendeltek, a második pillér (vidékfejlesztés) 77,5 milliárd euróval gazdálkodhat.
Az EU mezőgazdasági költségvetésén kívül a következő két évben 8 milliárd euró támogatás érkezik a koronavírus-járványhoz kapcsolódó helyreállítási alapból. Ennek szűk egyharmadát 2021-ben, a fennmaradó 70%-ot 2022-ben biztosítják az agráriumnak.
Az összegek felcímkézve fognak érkezni: 33%-át klíma-, környezet- és állatvédelmi intézkedésekre kell fordítani; 55%-át a mezőgazdaság digitális fejlesztésére és a regionális piacok erősítésére kell költeni.
Forrás: MTI, top agrar és AIZ
