Veszélyben a magyar mezőgazdaság piaci helyzete, versenyképessége, ha a legrövidebb időn belül nem lép előre az ország az öntözés terén. Hogy mi a gond? Miközben még az 50-es években is több öntözött terület volt, most, az uniós támogatások időszakában még vízjogi engedélyhez jutni is csodaszámba megy…
Mélyen hullámzik
Mélyen az uniós átlag alatt, alig 2%-át öntözzük mezőgazdasági területeinknek. Ez az 1950-es évek szintje, és nemcsak az európai nívótól marad el, hanem a 70-80-as évek hazai agráriumában elért mértéktől is, amikor a jelenleginek mintegy háromszorosán – körülbelül 250-300 ezer hektáron – öntöztünk. Ám nemcsak csökken, hanem rendkívül hektikus is a vízfelhasználás. Míg például 2000-ben 216 millió köbméter vizet használt fel az agrárium, addig 2001-ben csak 111, 2003-ban 190, 2005-2006-ban 56-66 milliót. A legalacsonyabb öntözési célú vízfogyasztást szintén a válság utáni években mérték mindössze 55-100 millió köbméterrel, míg az utóbbi két évtized csúcspontját 2013-ban értük el, amikor 282 millió köbméter volt a vízfelhasználás. Az utóbbi években ismét 116-156 millióra csökkent ez a szám.
Önmagunkat fékezzük
Miközben az ország földrajzi adottságai kedvezőek, és EU-támogatások is felhasználhatók (lennének, lettek volna) öntözésfejlesztési célokra, a fenti, szélsőséges ingadozást mutató számsor nemcsak a vízfelhasználás anomáliáira utal, hanem nyilván a termésmennyiségek alakulására is. Ma már az állami szervek és a kamarai, civil szakmai körök is egyetértenek abban, hogy az öntözött területek csekély volta és a fejlesztések elmaradása egyértelmű piacvesztést okoz: ingadozó termésszintekkel nem lehet tartósan jelen lenni a piacokon. Ugyanakkor a kilábalás akadálya éppen adminisztratív: az ágazati szakemberek szerint ma csaknem lehetetlen feladat megoldani a megfelelő vízjogi engedélyek beszerzését, nyomasztóan hosszadalmas a bürokratikus ügyintézés, nem megfelelő pályázati kiírás születtek, és hatalmasak a költségek.
Összeállította:
Kohout Zoltán
Frissítés!
A napokban megjelent kormányhatározat 2020 és 2030 között évente legfeljebb 17 milliárd forint fejlesztési forrást rendel a célok megvalósítására, továbbá létrejön egy, az Agrárminisztérium felügyelete alatt működő öntözési ügynökség is, amely koordinálja majd az ezzel kapcsolatos feladatokat – jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkárt, aki Mezőhegyesen, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai napján a jövő legfontosabb mezőgazdasági feladatai között emelte ki az öntözésfejlesztést.
