Hígtrágya tárolók építési feltételei és lehetőségei II.

Cikksorozatunk második részében a hígtrágya tárolók építésének további szakaszaival ismerkedhet meg a kedves olvasó.

2. Megvalósulási szakasz

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a jó terv, és kiírás mennyire fontos, s ez ebben a szakaszban derül ki. Persze legtöbbször az előkészületekre jut a legkevesebb idő, a kapkodás, vagy paradox módon éppen a projekt indítás késlekedése miatti időszűkében vergődve, vagy egyszerűen azért, mert nem kezelik a súlyához illően ezt a kérdést.

Az építési engedély jelentős mértékben determinálja az építményt, így a kiviteli tervek készítésekor a mozgástér szűk. A kiviteli tervek készítése a megvalósulási szakasz kezdő lépése. Ezen terveknek a munka megkezdésére rendelkezésre kell állniuk, hiszen a kötelező építési napló előírásszerű vezethetőségének is feltétele az, hogy a tervező által kiírt tételek megvalósulása dokumentálásra kerüljön, hiszen utóbb csak az lesz elszámolható, ami terv szerint és dokumentáltan beépítésre került. A helyszíni utóellenőrzések (tartalmi, mennyiségi és minőségi szempontból) is ezen tételes részelemek kontrollját célozzák.

A munkák megkezdését időben be kell jelenteni a területileg illetékes Regionális Államigazgatási Hivatalban, valamint a 30 MFt-os értékhatárt meghaladó beruházások esetében az APEH-nél. A munkakezdéskor munkaterület átadás-átvételi eljárást kell tartani és azt rögzíteni, valamint megnyitni az építési naplót. Jó ha tudjuk, az építés felügyeleti ellenőrzések gyakoribbá válnak és szigorodni fognak. A bevezetőben hivatkozott új építési jogszabály bizonyos esetekben előírja a fedezetkezelő intézményét, de ez a nem közbeszerzéses ill. kisebb értékű munkáknál nem kötelező.

A tervellenőr alkalmazása csak bizonyos, a jogszabályban meghatározott esetekben kötelező, egyébként az építtető erre vonatkozólag szabadon dönthet, de az alkalmazása természetesen drágítja is a beruházást. Ám ha ez nem csak pénz kérdése főleg összetett beruházásnál javasolható az alkalmazása. Legfontosabb követelmény a kiviteli terveknél, hogy legyen összhangban az építési engedéllyel. Ha a tervezés során változás volt, azt részleteiben egyeztetni kell az engedélyező hatósággal és kérni a változásra vonatkozó írásos nyilatkozatát. Ha a változás engedély köteles az jelentős időcsúszást is okozhat.

Legtöbbször a kiviteli tervek készítésekor, vagy a kivitelezés megkezdésekor pontosítják a tározóval összefüggő gépészeti berendezéseket. Ekkora általában már az ajánlatot benyújtó szállítók is pontosítják javaslataikat és a gépkatalógus szerinti berendezések is kiválasztásra kerülnek, akár a jelenleg a telepen lévő eszközökkel azonos gyártó miatti előnyök (pl. szervizelés), vagy más szempontok alapján (pl. megbízhatóság). A feltöltés és leürítés gépészeti tervezése is kulcs pontja a hígtrágya tároló projekteknek. A gépészeti berendezések típusának, teljesítményének meghatározása a könnyebb feladat, hiszen ekkor már adatokra tudunk támaszkodni. A technológiai sor meghatározása az igazán érdekes. Először is átgondolandó, hogy az érkező szennyvíz feladást honnan, milyen szabályozottsággal és mennyiségben kell megoldani. (Nem mindegy ugyanis, hogy egyszerre 50-100 m³ hígtrágya ürül le a lagúnákból, vagy fejőházi hígtrágyát mosatnak le.) A szennyvíz feladása relatíve még egyszerű tervezési feladat, annak irányítása/vezérlése több tározó esetében sem túl bonyolult. A tározóban lévő anyag szintjét viszont figyelemmel kell tudni követni (pl. szintjelző, érzékelő) a feltöltésnél biztonsági ráhagyással kell kalkulálni, mivel a tárolási időszak alatt a nem fedett tározók esetén a várhatóan lehulló csapadékvíznek is kell hely. A leürítést, és homogenizálást (hígtrágya felkeverését) még a kiviteli tervek készítésekor is lehet módosítani (de azért érdemes egyeztetni a hatósággal) és mérlegelendő, hogy fixen telepített, vagy mobil rendszert alkalmazzunk. Több tároló esetén gazdaságos megoldás, ha nem kell minden tartályba egy-kettő keverő egységet, szivattyút és ezekhez kezelő podeszteket beépíteni, hanem egy mobil adapterrel el tudjuk végezni ezeket a feladatokat.

Így lehet, hogy kissé lecsökken a ciklus idő, de jelentős beruházási/üzemeltetési megtakarítás érhető el. Ezeket a megoldásokat általában merev falú tárolóknál alkalmazzák, és itt korlát lehet a tározó magassága azaz, hogy a keverő leürítő adapter bele tud-e nyúlni a tartályba. Magas talajvízszintnél a leürítési szintet is figyelni kell a felúszás veszély miatt! Fontos szempont a kihordó tartálykocsi feltöltési módja (csőcsonkra csatlakoztatással vagy dóm aknán keresztül). Amennyiben külön töltőhely, fixen kiépített töltőcsatlakozó hely (pl. storz kapocs) van, a trágyalé elcsöpögés, csurgás miatt burkolat, és gyűjtőaknával ellátott ürítő helyet kell kialakítani és a szennyvizet pl. a gyűjtő-feladó aknába vissza kell vezetni. Fontos ez havária védelem szempontjából is.

Amennyiben fixen telepített egységek mellett dönt az építtető, tekintettel kell lenni a gépészeti egységek és szerelvények rögzítésére, elhelyezhetőségére, kezelhetőségére. A balesetveszély megakadályozására mind a kezelés, mind csak a tárolás során ügyelni kell (becsúszás, beesés, leesés elleni védelem). A fontosabb szempontokat a 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet mellékleteként kiadott Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat tartalmazza.

A kivitelezésre megbízható, leinformált, referenciákkal rendelkező, bevált technológiát biztosító, és nem utolsó sorban tőkeerős kivitelezőt válasszunk, aki valóban képes a 20 éves szavatosságot érdemben is garantálni. Érdemes figyelemmel lenni az alvállalkozók kiválasztására és a minősítésük megkövetelésére. A teljesítmények kifizetésénél az építtetőt is terheli felelősség, ezért érdemes a közbeszerzésekhez hasonlóan nullás igazolást kérni.

A támogatott projekteknél előírás szerint kötelező a kivitelezéshez műszaki ellenőr alkalmazása, de a nem támogatott projektek esetében is az, amennyiben a projekten kettőnél több vállalkozó végez munkát. A műszaki ellenőr feladata szerteágazó, alapvetően az építtető érdekeit védi, de az ő kötelezettsége az előírásoknak megfelelően elkészített munkák szakmai ellenőrzése, azok dokumentált átvétele, igazolások kiállítása. Az építtető köteles ellenőrizni a műszaki ellenőr területre vonatkozó jogosultságának meglétét és érvényességét. A szolgáltatásra (a kivitelezési munkához hasonlóan) írásos szerződést kell kötni.

Ahogy arra korábban már utaltunk a kivitelezés dokumentálása építési napló vezetésével valósul meg, mely értékhatártól függetlenül kötelező. Ennek összhangban kell lennie a felmérési naplóval. Az összhang elérése és a későbbi elszámolási dokumentáció összeállítása szempontjából célszerű, ha a naplóban az ÉNGY-s tételek meghivatkozásra kerülnek, így könnyítendő meg a beazonosítást. Mindenképpen elvárt, hogy a napi készültségnek megfelelően az adott munkanemhez, vagy tételhez mennyiségi és minőségi adatok rögzítésre kerüljenek.

Az építtetőnek ill. megbízottjának, a műszaki ellenőrnek kötelessége a jogosultságok meglétének és érvényességének ellenőrzése, akár a kivitelező/szállító, akár minden egyes résztvevő vonatkozásában. A szakirányú felelős műszaki vezetői jogosultságokat is ellenőriznie kell a műszaki ellenőrnek.

Nagyon fontos, hogy az engedély köteles beruházásokra a fordított ÁFA, szabályai vonatkoznak és ennek hatásaival mind az építtetőnek, mind pedig a köztes szinteken (szub alvállalkozók) is tisztában kell lenniük és erről egymásnak nyilatkozatokat kell kiállítaniuk. A gépészeti egységek tekintetében szükséges, hogy az adózáshoz értő szaktanácsadóval konzultáljunk, mivel azokra nem feltétlenül a fordított ÁFA szabályai vonatkoznak (pl. mobil egységek egyszerű gépbeszerzések, egyenes adózással).

3. Projekt zárás és elszámolás

A támogatási összeg a 27/2007.(IV.17) FVM rendelet 3.sz. melléklete alapján az állategységre vetítve kerül meghatározásra a maximum elszámolható kiadás szerint. A költségeket elszámolni viszont az MVH honlapján megtalálható „Építési normagyűjtemény” (ÉNGY) tételek alapján kell. A kettőnek összhangba kell kerülnie. Ha a támogatási tételekből valami kimaradt, vagy benne volt ugyan, de az ÁE-től függetlenül az adott összegből nem valósítható meg az adott tétel az az önrész arányát növeli. Tekintettel azonban arra, hogy az ÉNGY nem fedi teljes mértékben az építőiparban használatos normarendszereket, nehézséget jelent az egyes tételek beazonosítása, átkonvertálása.

A műszaki tartalmat egyértelműen meg kell határoznia a tervezőnek, azaz tételesen meg kell fogalmaznia mit is tartalmaz a projekt. Ennek megvalósulását kell tudni bemutatni, bizonylatolnia kell a kivitelezőnek, és ez által igazolja az építtető a támogatás felhasználásának jogszerűségét. Nagyon szoros és függő kapcsolatba kerül így az építtető és a kivitelező! Nemcsak az egyes tételek beazonosítása okoz nehézséget, de az is előfordul, hogy bizonyos tételek ÉNGY-s megfelelőjét sem találjuk meg. Ilyenkor jönnek jól az előzetesen bekért ajánlatok, ugyanis az „ajánlatos tételekből” kettő felmutatása szükséges. Ha csak „tétel módosulatról” van szó, általában nyilatkozat tételre szólít fel az ellenőrző hatóság. Az elszámolás tulajdonképpen a felmérési napló tételeinek beárazását jelenti. A felmérési naplónak összhangban kell lennie az elvégzett munkákat rögzítő építési napló bejegyzéseivel. A felmért tételek alapján „akár milyen összeg” adódik is ki, maximum a támogatási határozatban megadott összeg számolható el. Ez azt jelenti, hogy tévedések, előre nem kalkulált tételek megjelenése (elsősorban tervezési hiányosságok, vagy előre nem látható események miatt) az eredetileg megcélzott támogatási intenzitás lecsökken.

Akár a „szélesebb ajánlati merítés”, akár a megvalósításra adott határidő növelése céljából bonyolít le az építtető közbeszerzési eljárást, tisztában kell lennie annak kötöttségeivel, többlet idő, és költség vonzataival, melyek jelentősek. Korábban a közbeszerzési eljárás lebonyolítása a 75%-os támogatási intenzitás miatt kötelező volt, mára a rendelet módosítása miatt csak az európai beszerzési értékhatár feletti beruházások esetében kötelező.

Mire kell figyelni az elszámolások során?

Javasolt, hogy a dokumentumokat az MVH honlapján megadott minták követésével hozzuk létre.(Kiemelt linkek/„építési beruházásokhoz tartozó követelményekről”)

A beépítést bizonyító alapdokumentumokhoz az adott tételeknél csatoljuk a szállítási dokumentumokat, a forgalmazási engedélyeket szállítói megfelelőségi nyilatkozatokat, mérési és vizsgálati eredményeket. A projekt végén át kell adni az építtetőnek a megvalósulási terveket, naplókat és a felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat, stb. vagyis az előírásoknak megfelelő átadási dokumentációt.

Mint az a bevezetőben hivatkozott tanulmányból is kiderül, jól tesszük, ha a finanszírozás során számolunk annak esélyével, hogy a megítélt támogatás 8-9%-os összegét saját erőből kell kiegészíteni, ezért már a pályázat beadásánál is a lehető legtöbb dologra figyelemmel kell lenni.

Reméljük fentiek hozzájárulnak a sikeres projekt megvalósításhoz!

Horváth Zoltán

okl. építőmérnök

Szebeton Zrt.

+36-26-310-622