Hogyan állítsuk be a permetezőgépet gyümölcsösben?

éptől nagy távolságban, összességében nagy, mélységében tagolt felületen kell elérni úgy, hogy a levelek mindkét oldala védelemben részesüljön. Fontos cél továbbá a veszteségek alacsony szinten tartása is. A megfelelő eredmény eléréséhez feltétlenül szükség van a permetezőgépnek az ültetvény adottságaihoz való helyes beállítására.

úvókáit célszerű alkalmazni! Nem szabad tehát a védekezések eredményességét olcsó, rossz minőségű részegységek használatával veszélyeztetni. Ezek a cégek általában több évtizedes kutató fejlesztő munka és precíziós gyártás eredményeként, a vizsgáló intézetek ellenőrzése és minősítése alapján előállított termékeket hoznak forgalomba, amelyek kielégítik a szigorú agrotechnikai és környezetvédelmi követelményeket. Ezeknek az áruk általában magasabb, mint a gyenge minőségű gyártmányoknak, azonban szórási teljesítményük, egyenletességük, és szögük, valamint cseppképzésük közel azonos, ezért biztosítják a növényvédő szerek jó hasznosulását és a környezetszennyezés minimalizálását.

Az üzemi nyomást a 1,0-2,5 bar tartományban célszerű megválasztani. Ilyen nyomásoknál már megfelelő méretű cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerű, mivel jelentősen növekszik az energiaigény, és a szivattyú igénybevétele.

Hagyományos koronaformák esetén a permet elosztása általában nem lehet azonos a lombozat teljes magasságában. Az egyenletes fedettség érdekében a lombozat mélységének megfelelően a különböző szinteken a kiszórandó permetlé mennyisége általában változó. Ezért a szórószerkezeten eltérő méretű szórófej-betétek elhelyezésére van szükség. Így érhető el, hogy a nagyobb lombfelületű részek több, a kisebb felületű részek kevesebb permetet kapjanak (1. ábra). Ebben az esetben a fúvókákat úgy kell megválasztani, hogy összes adagolási teljesítményük megegyezzen az előzőekben a gépre vonatkozóan kiszámított összes szórásteljesítménnyel.

A radiálventilátorral felszerelt kombinált-, vagy légporlasztásos szórószerkezetekre jellemző, hogy gégecsöveken vezetik a levegőt a szórófejekhez, ennek következtében a szórás iránya az ültetvény lombozatának elhelyezkedésének megfelelően könnyen és pontosan beállítható, az axiálventilátoros gépekhez viszonyított kisebb légteljesítmény miatt azonban a hatótávolság korlátozott. Ezért a légporlasztásos szórószerkezetek elsősorban kisebb lombozatú, intenzív gyümölcsösökben alkalmazhatók megfelelően. Sövény ültetvényben például légporlasztásos gép alkalmazásánál az egyenletes fedettséget azonos méretű szórófejek betétekkel és a lövellő fejek célszerű irányításával lehet biztosítani a különböző növényi szinteken (3. ábra).

A megfelelő hatótávolság biztosítása érdekében a gépeket a sorközben, úgy kell beállítani, hogy a kétoldalt kezelt növénysorokat a permetlé teljes szélességükben elérje. A kétoldali kezelésnél ugyanis figyelembe kell venni, hogy a ventilátorok légszállítása nem szimmetrikus, különösen a régebbi vagy kevésbé korszerű típusok esetén. A hatótávolság akkor megfelelő, ha a következő sorban megfigyelve azt észleljük, hogy a permet a kezelt növények lombozatának szélén még észlelhető, azonban a sorközbe már nem áramlik ki. Így jelentős veszteségek kerülhetőek el.

Ezért a beállításokat munka közben mindig ellenőrizni kell, a szükséges korrekció legegyszerűbben a munkasebesség változtatásával érhető el. Természetesen arra is gondot kell fordítani, hogy az üzemeltetés során ezt a sebességet folyamatosan betartsuk. További figyelmet igényel az is, ha egy géppel több különböző adottságú ültetvényt is kezelünk. Ilyen esetben természetesen minden ültetvényhez külön-külön be kell a gépet állítani. A beállítási jellemzőket célszerű feljegyezni a különböző ültetvények szakszerű permetezéséhez szükséges beállítások reprodukálhatósága és megkönnyítése érdekében.

Ismerni kell, hogy az ideálisnak ítélt cseppméretet figyelembe véve egységnyi (1.000 l) permetlével mekkora lombfelületet lehet lefedni. Általában 200-300 μm nagyságú cseppekkel megfelelő munkaminőség érhető el. Átlagosan 250 μm átmérőjű cseppekkel számolva elméletileg 7.622m2– terület fedhető le úgy, hogy a cseppek szélei összeérnek.

– A cseppek a valóságban nagyobb felületen terülnek, mint az eredeti átmérőjük, ennek mértéke több környezeti jellemzőtől, valamint a permetlé fizikai tulajdonságaitól is függ. Legyen a korrekció értéke + 20%.

– A különböző veszteségek következtében a kijuttatott permetlé mennyiségnek 70 %-a jut el a célfelületre. Legyen a korrekció mértéke – 30 %.

8300 m2=8.500m2

Az egyszerűség kedvéért úgy kalkulálhatunk, mintha a lombfal folyamatos és egyenletes mélységű felületet alkotna.

Dr. Dimitrievits György