Összességében nagy, mélységében tagolt felületen kell elérni úgy, hogy a levelek mindkét oldala védelemben részesüljön. Fontos cél továbbá a veszteségek alacsony szinten tartása is. A megfelelő eredmény eléréséhez feltétlenül szükség van a permetezőgépnek az ültetvény adottságaihoz való helyes beállítására.
Nem szabad a védekezések eredményességét olcsó, rossz minőségű részegységek használatával veszélyeztetni.
Ezek a cégek általában több évtizedes kutató fejlesztő munka és precíziós gyártás eredményeként, a vizsgáló intézetek ellenőrzése és minősítése alapján előállított termékeket hoznak forgalomba, amelyek kielégítik a szigorú agrotechnikai és környezetvédelmi követelményeket.
Ezeknek az áruk általában magasabb, mint a gyenge minőségű gyártmányoknak, azonban szórási teljesítményük, egyenletességük, és szögük, valamint cseppképzésük közel azonos, ezért biztosítják a növényvédő szerek jó hasznosulását és a környezetszennyezés minimalizálását.
A fúvókák használati értékét és árát jelentősen meghatározza anyaguk.
A gyümölcsültetvényekben jelentkező nagy igénybevétel miatt mindenképpen célszerű és gazdaságos kopásálló anyagot választani, jelentősen növekszik az energiaigény, és a szivattyú igénybevétele.
A következő feladat a szórófejeket, illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelően úgy kell beállítani, hogy a cseppek minél nagyobb arányban a célfelületre jussanak, és elkerülhető legyen a permetlé talajra hullása, elsodródása vagy elpárolgása.
Ezért fontos teendő a permetezés irányának és intenzitásának meghatározása.
A legfontosabb a feleslegesen működő szórófejek lezárása.
A sorközbe beállva a gépet működtetve a lombozat alsó és felső határát kell kis rátartással megcélozni.
Általában szükségtelen a legfelső szórófejek használata, de a leggyakoribb és legnagyobb hiba az, hogy a permetlé jelentős része közvetlenül a talajra irányul, ezért ilyenkor az alsó szórófejeket le kell zárni.
Hagyományos koronaformák esetén a permet elosztása általában nem lehet azonos a lombozat teljes magasságában.
Az egyenletes fedettség érdekében a lombozat mélységének megfelelően a különböző szinteken a kiszórandó permetlé mennyisége általában változó.
Ezért a szórószerkezeten eltérő méretű szórófej-betétek elhelyezésére van szükség.
Így érhető el, hogy a nagyobb lombfelületű részek több, a kisebb felületű részek kevesebb permetet kapjanak (1. ábra).
Ebben az esetben a fúvókákat úgy kell megválasztani, hogy összes adagolási teljesítményük megegyezzen az előzőekben a gépre vonatkozóan kiszámított összes szórásteljesítménnyel.
A beállításokat természetesen mindig a ventilátor működtetése mellett kell elvégezni, mert a ventilátor beállításai (légteljesítmény; kilépő levegő sebessége, iránya) a hatótávolság mellett a penetrációt is befolyásolják.
A ventilátorok légteljesítménye, illetve a kilépő levegő sebessége alapvetően függ a járókerék, illetve a lapátok méretétől.
Az axiálventilátorok jelentős része többfokozatú hajtóművel készül, így a járókerék fordulatszáma, ezáltal a légteljesítmény, valamint a kilépő levegő sebessége a megfelelő fokozat megválasztásával változtatható.
További lehetőség a szabályzásra, hogy a lapátok szöge több fokozatban vagy fokozatmentesen állítható.
A lapátszög beállítása rendszerint a ventilátor agyán elhelyezett speciális szerkezet segítségével történhet (2. ábra).
A radiálventilátorral felszerelt kombinált-, vagy légporlasztásos szórószerkezetekre jellemző, hogy gégecsöveken vezetik a levegőt a szórófejekhez, ennek következtében a szórás iránya az ültetvény lombozatának elhelyezkedésének megfelelően könnyen és pontosan beállítható.
Az axiálventilátoros gépekhez viszonyított kisebb légteljesítmény miatt azonban a hatótávolság korlátozott.
Ezért a légporlasztásos szórószerkezetek elsősorban kisebb lombozatú, intenzív gyümölcsösökben alkalmazhatók megfelelően.
Sövény ültetvényben például légporlasztásos gép alkalmazásánál az egyenletes fedettséget azonos méretű szórófejek betétekkel és a lövellő fejek célszerű irányításával lehet biztosítani a különböző növényi szinteken (3. ábra).
Ebben az esetben a gépre meghatározott szórásteljesítményt a szórófejek számával elosztva kapjuk meg az egy fúvóka által kijuttatott permetlé mennyiségét.
A megfelelő hatótávolság biztosítása érdekében a gépeket a sorközben, úgy kell beállítani, hogy a kétoldalt kezelt növénysorokat a permetlé teljes szélességükben elérje.
A kétoldali kezelésnél ugyanis figyelembe kell venni, hogy a ventilátorok légszállítása nem szimmetrikus, különösen a régebbi vagy kevésbé korszerű típusok esetén.
A hatótávolság akkor megfelelő, ha a következő sorban megfigyelve azt észleljük, hogy a permet a kezelt növények lombozatának szélén még észlelhető, azonban a sorközbe már nem áramlik ki.
Így jelentős veszteségek kerülhetőek el.
A hatótávolság beállításánál természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy ez a tényező nemcsak a szórófejek és a ventilátor megválasztási és beállítási jellemzőitől, hanem a munkasebességtől is jelentős mértékben függ. A beállításnál természetesen figyelembe kell venni a szél hatását is.
Ezért a beállításokat munka közben mindig ellenőrizni kell, a szükséges korrekció legegyszerűbben a munkasebesség változtatásával érhető el.
Természetesen arra is gondot kell fordítani, hogy az üzemeltetés során ezt a sebességet folyamatosan betartsuk.
További figyelmet igényel az is, ha egy géppel több különböző adottságú ültetvényt is kezelünk.
Ilyen esetben természetesen minden ültetvényhez külön-külön be kell a gépet állítani.
A beállítási jellemzőket célszerű feljegyezni a különböző ültetvények szakszerű permetezéséhez szükséges beállítások reprodukálhatósága és megkönnyítése érdekében.
Gyümölcsültetvénynél gyakran gondot okoz a fajlagos szórásmennyiség meghatározása a növényzet adottságaihoz.
A következőkben egy egyszerű módszert ismertetünk a fajlagos szórásmennyiség meghatározására.
Ismerni kell, hogy az ideálisnak ítélt cseppméretet figyelembe véve egységnyi (1.000 l) permetlével mekkora lombfelületet lehet lefedni.
Általában 200-300 μm nagyságú cseppekkel megfelelő munkaminőség érhető el.
Átlagosan 250 μm átmérőjű cseppekkel számolva elméletileg 7.622m2– terület fedhető le úgy, hogy a cseppek szélei összeérnek.
A gyakorlatban azonban a következőkkel kell módosítani ezt az értéket:
- A cseppek a valóságban nagyobb felületen terülnek, mint az eredeti átmérőjük, ennek mértéke több környezeti jellemzőtől, valamint a permetlé fizikai tulajdonságaitól is függ. Legyen a korrekció értéke + 20%
- A kijuttatás technikájából adódóan teljes fedettség nem valósul meg a gyakorlatban, de nem is szükséges a jó biológiai hatás eléréséhez. Vegyük úgy, hogy az összes felület 70 %-ának fedettsége is elegendő a kívánt hatás eléréséhez. Legyen a korrekció értéke + 30 %
- A különböző veszteségek következtében a kijuttatott permetlé mennyiségnek 70 %-a jut el a célfelületre. Legyen a korrekció mértéke – 30 %
Végeredményben a veszteséget is számolva a befedhető terület:
8300 m2=8.500m2
A következő lépés az ültetvény lombfelületének és a kezeléshez szükséges fajlagos szórásmennyiség meghatározása.
Az egyszerűség kedvéért úgy kalkulálhatunk, mintha a lombfal folyamatos és egyenletes mélységű felületet alkotna.
Dr. Dimitrievits György
![feldman_zsolt_az_innovacio_prioritast_elvez_a_magyar_elelmiszergazdasagban_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/feldman_zsolt_az_innovacio_prioritast_elvez_a_magyar_elelmiszergazdasagban_001-375x258.jpg)
