Hol bégettek a tavalyi export bárányaink?

Élő juh exportunk tavaly az előző évi 42 millió euróról 15,2%-os bővülést követően 48,5 millió euróra, az exportált mennyiség pedig 15,4-ről 16,6 ezer tonnára nőtt. Fő felvevő piacunk, tradicionális kereskedelmi partnerünk Olaszország, aki az élő juh- és pecsenyebárány exportunk 63%-át kötötte le. A törökök a kivitelből 17,6%-kal, a németek pedig 6%-kal részesedtek. Emellett kisebb tételek, a kivitel 3,8%-a a román, 2,8%-a a francia, 2,5%-a pedig a horvát  piacra került. A statisztika megbontja az 1 éves kor alatt és egy éves koron túl exportált bárányok sokaságát. A húsvéti bárány fogalomkört viszont nem definiálja, holott a jelenlegi, korona vírusfertőzéssel terhelt piaci miliőben nem lenne érdektelen erről a piaci szegmensről is képet kapnunk.

Minden esetre a statisztikai adatokból egyértelműen kiviláglik, hogy az egy éven aluli életkorú bárányok kivitele adta 2019-ben (is) a juhexport zömét, jelesül a kivitel 80%-át. A piaci paletta élén természetesen itt is Olaszország áll, a maga 80%-os részarányával. Az olaszokat a németek (7,4%), a románok (5%), a franciák (3,6), és a horvátok (3,2%) követik. A felsorolásból is látható, hogy a törökök pecsenyebárányt nem vásároltak tőlünk. Ők az egy évesnél idősebb juhok importjában érdekeltek, ami abból is látható, hogy az idősebb juhok kiviteli rangsorát a törökök vezetik. A 2,3 millió euróról 3,7 millió euróra bővülő, 61%-kal növekvő kivitel közel 98%-át Törökország vásárolta fel. Elenyésző mennyiség került az olasz, a libanoni és a lengyel piacra az évesnél idősebb, exportra szánt juhainkból.

Élő juh exportunk alakulása 2018–2019

Az utóbbi egy hónapban drámai sebességgel terjedő, és csak magában Olaszországban 15 ezer ember, Spanyolországban pedig ötezer ember halálát okozó, Franciaországban és más európai országokban is szélsebesen terjedő és áldozatokat szedő, lanyhulni nem igazán látszó járvány leginkább azokban az országokban pusztít, ahova az élő állat exportunk eddig irányult. Vajon mi lesz, bezárkózó piacok esetén a termelési alapjainkkal, a főleg külpiacra termelő és a külpiaci keresletre építő állattenyésztési ágazatainkkal? Milyen sors vár, a szerény hazai fogyasztási háttérrel rendelkező, alapvetően az olasz, a török, a német, a spanyol, a horvát, a francia piacra termelő, húsmarha, pecsenyebárány, napos baromfit produkáló ágazatainkkal? Hogyan alakul az exportunk 2020-ban, és mi lesz az export mögött meghúzódó gazdasági háttérrel, munkahelyekkel, munkavállalókkal, emberi sorsokkal, mi lesz a gazdasági aktivitással?

A kérdések csak szaporodnak…