Birkanyírás kézzel-géppel

A nálunk nagy hagyományokkal rendelkező birkanyírást évszázadok óta végzik a pásztoremberek vagy az általuk hívott nyírók. Technikája az idők során változatlan maradt, bár a modern nyírógépek megjelenésével a munka aligha vált könnyebbé, mert azok használata szintén ügyességet igényel.

A komoly testi erőfeszítést igénylő munkára ma már egyre inkább sportként is tekintenek – már tervezik olimpiai sportágba való sorolását –, mi pedig jeles hazai szakemberekkel büszkélkedhetünk.

Az anyajuhokat, ürüket és kosokat a legelőre való kihajtás után, az időjárástól függően először április–június közt, majd szeptemberig szokás nyírni, hogy a megnyírt juhok a hidegebb idő beálltáig újabb, védelmet nyújtó bundát növeszthessenek.

Az éves bárányokat csak egyszer nyírják.

A nyírás az állat fejénél kezdődik, először egyik, aztán másik oldalon folytatva, gondosan ügyelve arra, hogy a bunda lehetőleg egy darabban maradjon és az állat bőre se sérüljön meg.

A legjobb minőségű gyapjú a birka válláról és oldalairól kerül le, a farkon, faron, lábon lévő csimbókos szőrt külön válogatják.

A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tájékoztatása szerint az idei gyapjú árak 300-350 Ft-os nettó értéket értek el, ami napjainkra csökkenő tendenciát mutat.

 

A kézi nyírás Guiness-rekordere

 

Marton János Guinness-rekorder

 

A mezőgazdasági kiállítások látogatói jól ismerik a kézi nyírás Guinness-rekordjának felállítóját: Marton Jánost, aki 2003-ban nyolc óra alatt 50 birkát nyírt meg kézi ollóval, mindegyiket 10 percen belül.

A 64 évesen rekorderré vált mester 8 éves kora óta nyírja a birkákat, kizárólag tradicionális módon, kézi birkanyíró ollóval.

Családja és teljes rokonsága juhtartó volt, a birkanyírás tudományát otthonról hozta.

Mostanában unokája a segítője, akinek az igazi fogásokat még sem tudja átadni, mert a fiú balkezes.

Ettől függetlenül nagyapja körül serénykedik, pakolja a gyapjút, hozza-viszi a birkát, akár 40-50-et is egy-egy alkalommal.

A mestert nyírás közben kérdezgettük.

Milyen birkát jó nyírni?

Nagyon jó a cigáját, ha nincs rátaplózódva, a tejelőt is, a rackát is.

Még nem tapasztaltam ki, hogy miért, de texel birkát nem jó nyírni.

De lehet akármilyen jó a fajtája, ha elléskor kap egy kis lázat, a bőrén mindjárt meglátszik, mert a nyírási eredményt befolyásolja a juh minősége, a gyapjú összetétele és a birka fajtája.

A minőség a kondíciótól függ, mert a sovány birkát nagyon rossz nyírni, de a túlsúlyos birka se jó.

Mire kell különösen figyelni?

A hastáji része borzasztó vigyázatot igényel, ott vannak a tőgyerei, amire nagyon kell vigyázni.

Azt még soha életemben nem csíptem el, máshol már többször is, de ott még nem.

Ha a tőgye bimbóját megcsípi az ember, teljesen használhatatlanná válik a birka.

Ezért ha arra a területre érek, mindig lelassulok.

 

Pedig a Guiness versenyen nem nagyon lehetett lassítani a tempón.

Mindegyiket tíz percen belül nyírtam meg.

Megállás nélkül dolgoztam 9-15 óra közt, még inni is szívószálon át ittam, nyírás közben.

Ezzel rekord lett állítva, amiről máig sem tudom, hogy megdöntötték volna.

Onnan indult ki, hogy a cég titkárságvezetője szólt, hogy van ez a verseny, és egy hét múlva kell leadni a választ, hogy akarunk-e indulni?

Megérte akarni.

A helyi Juhász Szövetség állított fel egy bizottságot, az hitelesítette és 40 kg-os anyagot küldtek el a londoni központba, ahol ezt jóvá is hagyták.

 

A gyors kezű gépi nyíró

 

Szűcs István birkanyíró mester és csapata

 

A 20. századtól egyre elterjedtebb az emberi hajnyíró géppel azonos elven működő, elektromos juhnyíró gép, amivel egy nap akár 60-100 juh is megnyírható.

Az állatot rendszerint egyik oldalára fektetve a fejénél kezdik nyírni a fara felé, hasától a gerinc irányába haladva, ügyelve a nyírás folyamatosságára, a bunda egyben maradására.

A nyírással közel negyven éve foglalkozó Szűcs István birkanyíró mestertől tudjuk, hogy júliusra már a nyírás java levonult, de még mindig nem végeztek az anyabirkák nyírásával.

Tizedmagával jár dolgozni, de a 60 birkás állományokra elegendők hárman is.

Beutazza az országot, Veszprém, Pápa éppúgy útvonalába tartozik, mint a Pilis vagy a Bakony, sőt, júliusban Horvátországban is nyír egy 5.000 fős állományt.

 

Naponta mennyi birkát lehet megnyírni géppel?

A szaksajtó azt írja, hogy begyakorlott dolgozó folyamatos teljesítmény mellett – ha minden nap ezt csinálja – 60-80 között nyír meg naponta.

Ezt a teljesítményt bírja nap-mint nap heteken, hónapokon keresztül.

Kiemelkedő alkalmakkor egy begyakorlott nyíró 100-120 birkát vagy annál többet is megnyír, de azt a teljesítményt már nem bírja nap-mint nap fizikailag.

Korábban nyírt kézzel is?

Én ebbe születtem, az édesapám is ezt csinálta, úgyhogy én valamikor gyerekfejjel kézi ollóval tanultam meg birkát nyírni.

Akkor pontosan ismeri a két technika közti különbséget.

Ezzel valószínűleg nem lehet megcsípni a birka bőrét…

Pedig meg lehet.

A késnek a hegyét kell speciális módszerrel, polírpapírral, smirglipapírral kialakítani, hogy gyorsan lehessen tolni, de ne sértse meg az állat bőrét.

Gyors kéz kell hozzá, akkor tudja az ember a 70-100 birkát megnyírni egy nap.

Versenyeken ennél valamivel többet is.

Ott mit mérnek a nyírási sebességen kívül?

A gyorsaságon túl a bírálati szempont az, hogy hogyan van a birka megnyírva.

Én 5 országos bajnokságot nyertem már, világbajnokságon voltam 2003-ban, két nemzetközi versenyen 2. és 3. helyet hoztam el, és úgy látom, hogy ahány ország, annyiféleképp vannak a szabályok.

Magyarországon 4 percen belül kell egy birkát megnyírni, de már azt is pontozzák, hogy a versenyző hogy fogja meg azt az állatot.

Nézik a sebzést, meg hogy hogyan van letakarítva.

Ezt egyenként pontozzák, úgy jön ki a végeredmény.

Nemzetközi versenyen 3 perc alá kell hozni egy birkát, VB-n két percen belül kell nyírni.

Az többfordulós, nagyobb sebességű verseny, doppingteszttel, és mindennel, amire más sportágakban is figyelnek.

Most készül valamilyen versenyre?

Most lett volna egy Szerbiában, de olyan sok a munka, hogy nem tudtam kimenni.

 

 

Csomós Éva

állattenyésztés birkanyírás juh kézi nyírás mezőgazdaság