A kukorica vetésénél mindenki arra törekszik, hogy minél egyenletesebb legyen a föld felszíne, hogy a vetőmagot minél pontosabban tudják a talajba lehelyezni. Az aprómagvaknál (pl. a mák és repce vetésnél) az tapasztalható, hogy még odafigyelnek azért, hogy kikeljen a növény, viszont a búzavetésnél már sok helyen azt látni, hogy nem teszik igazán oda magukat a termelők, mivel kicsi rajta a nyereség.
Fontos-e vagy sem a búza vetésénél a jó magágy? Azt hiszem, ha feltesszük ezt a kérdést, akkor majdnem mindenki bólogatna, hogy igen, bizony fontos. A kérdés az, hogy mennyire, milyen áron és milyen legyen? Azt le kell szögeznünk, hogy ne a szemünknek, hanem a magnak csináljunk magágyat! Ha innen indulunk ki, akkor a magágy kinézete már nagyon különböző lehet. Nem mindegy, hogy milyen vetőgéppel és hova vetjük a magot.
Vegyük a legegyszerűbb esetet, amikor egy hagyományos, egyszerű vetőgéppel rendelkezünk, kis csoroszlyanyomás, egyszerűbb vetőgép. Ebben az esetben több energiát kell fektetni a magágykészítésbe, többször megyünk keresztül a földön sekély talajművelővel, azért hogy apró, morzsás talajt állítsunk elő. Egy gond van, hogy a traktor, ami ezt a munkaeszközt húzza, nem lebeg a föld felett, és így nagyon sokat tapos, ami szemmel nem látható, de a mélyben megtalálhatóak a káros nyomok. Pl. a kukoricavirágzásban még mindig látni lehet a rézsút húzott magágyművelő (kompaktor) traktorkerék nyomait.
A következő lehet egy forgóboronás magágykészítő és vetőgép kombinációja. Ez a rendszer a hagyományos szántásos talajművelésre épül. Sok helyen még napjainkban is előszeretettel használják, mindamellett, hogy az egyik legköltségigényesebb vetési mód. Az igaz, hogy a forgóborona nagyon szép aprómorzsás talajt képez, azonban ha egy szántást nagyon finomra elművelünk, akkor jóval nagyobb az erózió esélye, és nagyobb eső következtében jóval nagyobb mértékben tömörödik be a talaj. Az is igaz, hogy aki késő ősszel kukorica vagy cukorrépa után felszántja a földeket és még vetni szeretne, nem sok választása marad jó magágykészítésre. A Horsch ezen termelőknek az Express KR és Pronto KR vetőgépeket ajánlja.
Egy másik vetési technológia – a mulcsos vetés – egyre nagyobb teret hódít. Nagyon sokan beszélnek róla, sokan jól is művelik, sokan kevésbé jól. Mulcsos technológiában hol lehet hibázni?
Még mindig van olyan termelő, aki úgy gondolja, hogy nehéztárcsával meg lehet oldani a mulcsos technológiát, és megvásárolják az egyre nagyobb és nagyobb levelű és tömegű tárcsákat. Ez előbb-utóbb megbosszulja magát, és ekkor jön az, hogy szántani kell, mert mulcsos technológiával nem működik a termesztés.
Igen, teljesen igazuk van, annyi a gond, hogy ha lett volna egy kultivátor, amivel a mélyítő műveletet el tudjuk végezni, akkor működne a mulcsos technológia. E technológia egyik eszköze a totális gyomirtózás is. A megfelelő időben elvégzett, megfelelő munkamélység adja meg a vetőmagágy minőségét. Néhány növényi maradvány a föld felszínén nem okoz gondot a vetésben. Annak függvényében, hogy mennyire egyenletes a talajfelszín, milyen kötött a talaj, és mekkora a szármaradvány kétféle vetőgép áll a Horsch kínálatában. Az egyik a Pronto vetőgép, az egyenként függesztett TurboDisc vetőcsoroszlyával, amely a talajegyenlőtlenségeket tökéletesen leköveti. A másik vetőgép a Sprinter, amely speciális Duett csoroszlyákkal rendelkezik. Ezek a csoroszlyák kihúzzák a vetési síkból a szármaradványokat, szeparálják a vetési síkban a talajrögöket, a vetőmag körzetében aprómorzsás talajszerkezetet találunk.
Egy következő vetés a direkt, minimum vagy no till technológia. Néhányan ezzel is foglalkoznak Magyarországon. Nagyon jól kell ismernünk a talajt, a növényeket, mit mi után vessünk, mert ebben az esetben az elővetemény végzi a talajlazítást. Nagyon oda kell figyelni, hogy milyen gyakran, mikor és hol járunk a talajokon. Nem szabad össze-vissza keresztben összetaposni a földet, mert ha nem lazítjuk fel mechanikusan ezeket a nyomokat, akkor terméskiesésekre számíthatunk. Ez a technológia igényli a legjobban a GPS RTK rendszert. Így mindig ugyanazokon a nyomokon megyünk, és esetleg egy vékony késsel meg tudjuk lazítani a traktornyomokat. Erre a vetésre a Horsch palettáról alkalmas az Avatar direkt vetőgép.
Azt, hogy ki milyen technológiát alkalmaz, mindenki saját maga dönti el, a lényeg, hogy azt tökéletesen csináljuk. Legyünk minél többet a mezőn, mert csak akkor tudunk a kihívásokra azonnal reagálni! Azt hiszem, erre utal az a mondás is, hogy „a szegény paraszt és a gazdag között fél óra a különbség”.
Mindegy milyen technológia, a Horsch mindig helytáll!
Szász Zoltán
06-30/743-0302