Nagyon sokszor beszéltünk róla, és soha sem elég elmondani, hogy bármilyen növény termesztésének a technológiája az elővetemény aratásánál kezdődik. Megfelelő rövid tarlót és rövidre szecskázott szalmát kell a kombájn mögött hagyni. Ezek az alapjai a sikeres szalmamenedzsmentnek.
Azonban, ha még jobban belegondolunk, a technológia kialakítása már az elővetemény vetésekor eldőlt, mert ha a többéves vetésforgót megterveztük, akkor tudjuk, hogy milyen növény után mi következik, és a repce elé olyan növényeket tervezzünk be, amelyek kevesebb szalmatömeget hagynak maguk után.
Időben és jó minőségben végezzük el a tarlóhántást Joker RT rövid tárcsával vagy Terrano szántóföldi kultivátorral! A tarlóhántás lényege, hogy a kapilláris csöveket elvágja, megszünteti a földből a párolgást, amely a növényi tarlón keresztül is extrém nagy. A kihullott magvakat és gyommagvakat sekélyre bekeverve csírázásra készteti, így azok, ha kikelnek, nem lesznek a kultúrnövény számára már konkurencia.
Tiger4 repce-magágykészítésben
Természetesen nem szabad megengedni, hogy az árvakelés nagyra nőjön! Több lehetőség is áll a rendelkezésünkre az árvakelés kezelésére. A tarlóápolás lehet mechanikai vagy kémiai. A max. 10 cm magas, kb. átlagos golyóstoll magasságú árvakelést még nagyon jól el lehet dolgozni szántóföldi kultivátorral. A Terrano vagy Tiger segítségével 20-35 cm munkamélységű műveletet el tudjuk végezni, ez lehet akár az alapművelet is a repce elé. A talaj állapota mondja meg, hogy milyen mélyen tudunk dolgozni. Száraz, kemény talajokon lépésekben mélyítünk, azért, hogy ne hozzunk a felszínre lófej nagyságnyi apró morzsákat, ellenben amikor a talaj állapota megengedi a mély műveletet, akkor egyből érdemes elvégezni az alapművelést. Ebben az esetben, ha kizöldül a talaj felszíne vetésig, akkor vetés előtt totális gyomirtót használhatunk, vagy egy közbeiktatott sekély munkamenettel el tudjuk tüntetni a második árvakelést. A tarlóápolást is kezdhetjük egyből totális gyomirtóval, és érdemes is akkor, ha nehezen irtható és veszélyes gyomok találhatóak a területen. Az acat vagy szulák elleni leghatékonyabb fellépés, ha egymás után 2-3 éven keresztül a tarlóhántást telibe permetezzük totálissal. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy foltkezelést végeznek, aminek az eredménye, hogy soha sem szabadulnak meg ezektől a gyomoktól!
TerranoGX magágykészítés
A repcemag nagyon igényes az apró morzsás, jó minőségű vetőmagágyra. Ha ezt nem sikerült elérni, akkor majdnem jobb, ha a vetőmag a zsákban marad!A repce vetését a különféle apró magvetőktől a szemenkénti vetőgépig, és mindenféle sortávban vetik manapság. A Horsch portfoliójában is van jó néhány vetőgép, ilyenek a: Sprinter vetőkultivátor, a ProntoDC, AS duplatárcsás, csoroszlyás rövid tárcsával kombinált vetőgép, a Pronto KR és KE forgóboronás vetőgép, az Express KR és TD hárompont-függesztésű vetőgépek, valamint a Maestro szemenkénti vetőgép. A sortávolság 12,5-15 cm az apró magvetőknél, és 45-50-75-… a széles sortávú vetőgépeknél. A repce termése egyáltalán nem függ attól, hogy milyen vetőgéppel vetjük, kivéve akkor, ha a vetőágyat nem tudtuk jól előkészíteni. Egy rögös kiszáradt magágy esetében a szemenkénti vetőgép után a kelés sokkal egyöntetűbb. Miért? Azért, mert a kukorica-vetőgép a rögterelőkkel el tudja kotorni a vetési sorból a rögöket, és a nagy csoroszlyanyomás révén az apró magvakat pontos mélységbe helyezi, valamint a tömörítőkerekek a földet jól oda nyomják a maghoz. A repcének nagyon fontos, hogy a karógyökere ellenállásmentesen tudjon lefele fejlődni. Abban az esetben, ha talajtömörödéssel találkozik, ezen nehezen töri át magát, oldalirányba elhajlik, kevesebbet terem.
Nagyon fontos a repcénél az őszi tápanyag és a gyommentesség is. Tápanyagot már a vetőgéppel is juttathatunk ki, de azért oda kell figyelni, nehogy túlnője magát, ebben az esetben azonnal regulátorozzuk.
Ha ősszel odafigyeltünk a talajra és a vetésre, akkor már az 5-6 tonnás termés nagy része biztosítva van.
Használjunk Horsch gépeket a biztonságos repcetermesztésért!
Szász Zoltán +36-30/743-03-02