Tavaly óta majdnem 75%-kal(!) nőtt az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk ára, és még korántsem látjuk a végét: lehet, hogy még a húsvéti nyúl is méregdrága tojásokkal fogja – a szó legrosszabb értelmében – meglepni a vásárlókat. Mi történik a háttérben?
Egy év alatt majdnem duplájára
A KSH nyáron még csak bő 1, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) november végén már 73%-os(!) árnövekedést mért a 10 darabos tojást érintően, vagyis egy év alatt 22-24 forintról 40 forintra vagy fölé drágult ez a termék. A szakmai szervezetek és a sajtójelentések szerint a drágulás minden további nélkül kitarthat az év végéig – sőt, akár a következő év kora tavaszáig. Ekkorra nő fel ugyanis az új tyúkállomány az európai baromfitelepeken, és a most még szűkös piac bővülése talán mérsékli majd az árakat.
Járvány, botrány, begyűrűzés
Az okok közt elsősorban a madárinfluenza-járvány és az amiatt elrendelt, végrehajtott kényszervágások említendők. Továbbá az ezt követő fipronilos rovarirtó szeres szennyezési botrány hullámai – mindezek révén markánsan csökkent a tojástermelés. A piaci szűkülés természetesen felhajtotta az árakat. Nem kizárt, hogy karácsonyra, az év végére 50–60 forint közé drágul e termék. Ez nyilván rosszul érinti majd nemcsak a kereskedőket, hanem a feldolgozóipart és a vendéglátóipari felhasználókat: cukrászdákat, éttermeket. A folyamatot az sem enyhíti igazán, ami Magyarországot némileg kivételes helyzetbe hozza – a tojás áfájának 27-ről 5%-ra való csökkentése alig érződik.
