Így hasít az agrárexport

Bő 8%-kal nőtt tavaly a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar teljesítménye – már ami a kivitelt illeti. Noha nyilván nőtt az import is, az agrár-külkermérlegünk így is pozitív. Lássuk a számokat!

 

 

Többlettel zárt

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 8,2 százalékkal, importértéke 8,1 százalékkal, az egyenleg pedig 8,4 százalékkal nőtt tavaly. A termékkivitel értéke csaknem elérte 9,4 milliárd eurót, míg a behozatal értéke meghaladta a 6,2 milliárd eurót. Ezzel az agrár-külkereskedelmi mérleg bő 3 milliárd eurós többlettel zárt, ami ráadásul 242 millió euróval mutat szebben a 2018-asnál. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül is nőtt: míg 2018-ban 8,3, 2019-ben 8,6 százalék volt. Ami változatlan, az az agrárimport aránya: évek óta 6 százalék körül alakul.

 

Duzzad a mag

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) szerint a 24 mezőgazdasági-élelmiszeripari árucsoport közül 19 exportértéke emelkedett 2019-ben. Legjobban a gabonafélék árbevétele nőtt (+226,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékköreinek, a búza és a kukorica értéke 86, valamint 143 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit. Nőtt az olajos magvak exportértéke is: 104 millió euróval volt magasabb, mint 2018-ban, és főként a repce- és a napraforgómag exportértékének növekedése miatt. Az állati takarmány exportértéke 62,3 millió euróval 950,3 millió euróra nőtt. Az élő állatok árucsoport exportárbevétele 55,8 millió euróval nőtt (meghatározó termékcsoport itt az élő szarvasmarha és sertés).

 

 

Hal, zöldség kevesebb ment

A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb visszaesés a zöldség- és gyümölcskészítmények esetében történt. Az exportérték 28,6 millió euróval (5,1%) 528,8 millió euróra csökkent a gyümölcslé-kivitel visszaesésével. A zöldségfélék kivitele 17,8 millió euróval, a halak exportértéke 11,3 millió euróval, a cukor-, cukorkakivitel 11,1 millió euróval maradt el a 2018. évitől.

 

Ezek vezetnek

A magyarországi export egyébként erősen koncentrált: értékének közel 80%-át 10-10 árucsoport adta 2019-ben (lásd az ábrán!). Az öt legnagyobb értékű árucsoport (gabona- és húsfélék, állati takarmányok, ital, szesz, ecet, olajos magvak) részesedése a teljes agrárexportból 51%. Az első tizenöt legnagyobb értékű exporttermék a teljes agrárexport árbevételének 60 százalékát adta, ugyanakkor az első tizenöt legnagyobb értékű importtermék a teljes agrárimport értékének 45,9 százalékát fedte le. A kukorica exportvolumene csaknem 30%-kal bővült, az exportár 5%-kal csökkent, így az exportárbevétel 22%-kal nőtt. Jelentősebb exportérték-növekedés volt a repcemagnál (+27,3%), 23,6%-kal nőtt a sertéshús exportárbevétele is. A legnagyobb áresés a baromfihúst érintette (–10%), de 4%-kal nőtt az exportált, így a baromfihús-exportárbevétel 6,7%-kal esett. Volumenben a kukorica után a repcemag nőtt a legnagyobb mértékben, ezt követték növekedésben a húskészítmények (20,4%) és a sertéshús (12,3%).

 

 

Javul a feldolgozottság aránya

Érdekesség, hogy míg 2010–2012 között a feldolgozatlan termékek az agrárexport árbevételének 37-38%-át adták, addig – a kukoricaexport visszaesése miatt – ez 2018-ra 29%-ra csökkent. Ám tavaly újra 30% fölé kúszott. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya évek óta 30% körül alakult, 2018-ban és 2019-ben viszont 30 alá esett. A magas feldolgozottságú termékek részesedése viszont nő: 2012 óta tavalyig 31-ről 40% fölé bővült. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll, ami igen jó hír.