Információs szupersztráda a farzsebben

 

Sokáig tartotta magát az a vélemény, mely szerint az agrárium más ágazatokhoz képest lemaradásban van a modern technológiák alkalmazása terén, úgy a termelőeszközök, mint a szakmai információforrások tekintetében.

A mezőgazdasági termelő híradót és időjárás-jelentést néz a tévében, országos napilapot és mezőgazdasági szaklapokat olvas, szakmai rendezvényekre és szántóföldi bemutatókra jár, ahol gazdatársaival beszélgetve, a gyártók és forgalmazók előadásait meghallgatva, kiadványaikat végiglapozva gyűjt szakmai információkat – vélekednek sokan.

Nos, a kép ennél ma már jóval árnyaltabb.

Nem csak a termelésben használt eszközök modernizálódtak, hanem a mindennapi kommunikáció során használt kellékek is.

A közelmúltban például robbanásszerű fejlődést tapasztalhattunk a mobiltelefon-használatban: míg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint 1999 elején hazánkban mindösszesen 1,1 millió mobiltelefon-előfizetést tartottak nyilván – beleértve az üzleti célú előfizetéseket is –, addig 2012 év végén a KSH adatai szerint 100 lakosra már 117 mobiltelefon-előfizetés jutott.

 

Ennél is dinamikusabb fejlődést mutat az internet használata.

Magyarországon 2,3 millió internet-előfizetés volt 2009 év elején, míg 2012 év végén ez a szám már megközelítette az 5,5 milliót, amely 26%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Ezen belül a vezeték nélküli internet használata egy év alatt közel 46%-kal növekedett, mely változás leginkább a mobilinternet közel 47%-os növekedésének köszönhető.

Az összes internet-előfizetés 58%-a már a mobilkategóriába tartozott, így ennek részaránya egy év alatt 8 százalékponttal lett nagyobb.

Néhány további adat szintén jól mutatja, hogy a digitális forradalom a szemünk előtt zajlik. 2012-ben a háztartások 10%-a (közel 400 ezer háztartás) nyilatkozott úgy, hogy 2013-ban számítógép vásárlását tervezi.

2012 már a második olyan év volt, melynek során több hordozható, mint asztali számítógép beszerzését tervezték a vásárlásban gondolkodók.

A laptoppal rendelkező háztartások aránya a 2010-es 18 százalékról 2011-ben 21 százalékra, 2012-ben pedig már 26 százalékra nőtt.

Az internetezésre is alkalmas mobiltelefon térhódítása szintén új távlatokat nyitott meg.

Míg 2010-ben a hazai mobiltelefonoknak mindössze 5%-a volt okostelefon, addig 2012-ben ez az arány 23%-ra emelkedett.

Ma már mindennapos látvány az okostelefonján internetező diák, háziasszony, üzletember.

Miért lenne ez másként az agráriumban?

A digitális eszközök használatában közel sincs olyan lemaradásban a mezőgazdasági ágazat, mint azt sokan még mindig gondolják.

Lássunk hát erre néhány érdekes adatot!

A mezőgazdasági termelést jövedelemszerzés céljából folytató gazdálkodók információszerzési szokásait és jövőre vonatkozó elképzeléseit vizsgáló tavalyi felmérésünk 1.198 fő ágazati döntéshozó megkérdezésén alapult.

A minta a mezőgazdaságilag hasznosított terület 90%-át művelő mintegy 175 ezer gazdálkodó egységet reprezentálja.

A válaszadók négyötöde döntéshozó, további 13-16%-uk döntés befolyásoló a különféle alapanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) és gép, eszköz beszerzésében, továbbá a termény értékesítésében; ugyanakkor a válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntés befolyásoló legalább egy szakterületen.

Tehát az alapanyag és gép, alkatrész beszerzési, illetve a terményértékesítési döntésben minden válaszadó részt vesz.

A válaszadók közel fele önállóan hozza meg a beszerzési és értékesítési döntéseket, további egyharmaduk mások megkérdezése után dönt.

 

 

 

A legalább nettó 10 millió Ft éves árbevételt elérő, hivatásszerűen gazdálkodó válaszadók (436 fő) eszközhasználatát elemezve elmondható, hogy az országos átlagtól egyáltalán nem maradnak el.

Asztali számítógépet 75%-uk, hordozható számítógépet 65%-uk használ.

Közel egyharmaduk (32%) okostelefon-használó, és 45%-os körükben a GPS-használat aránya.

Sőt, 4%-os részarányban megjelentek már a táblagépek is.

Az internetet legalább hetente használja a válaszadók 99%-a, valamint 96%-uk legalább heti rendszerességgel küld és fogad e-mail üzeneteket.

 

 

 

Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a gazdálkodók által tartalmasnak és hitelesnek minősített hagyományos információforrások – mint a szakkönyvek, a kollégák és szaktanácsadók, az agrárszaklapok, a szakmai rendezvények, kiállítások és bemutatók – továbbra is fontosak a szakmai döntések megalapozása során, ám ezek mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kommunikáció digitális eszközeit és csatornáit sem.