Az informatikai megoldások szerepe a precíziós állattartásban

1. rész: A kontroll és az informatika szerepe az állattartásban

A mezőgazdasági termelés és az állattartás egyaránt olyan ágazat, ahol a természet javait és a természetes evolúció során kialakult szabályrendszer mentén fejlődő egyedek hasznait élvezhetjük. Nagyüzemi méretekben – de akár kisebb, családi gazdaság szintjén is – az állattartás gazdasági tevékenység, és a gazdasági tevékenységek fő célja a lehető legmagasabb profit elérése.

 

tehén

 

1. A kontroll szerepe és szükségessége az állattartásban

A mezőgazdasági termelés és az állattartás egyaránt olyan ágazat, ahol a természet javait és a természetes evolúció során kialakult szabályrendszer mentén fejlődő egyedek hasznait élvezhetjük. Nagyüzemi méretekben – de akár kisebb, családi gazdaság szintjén is – az állattartás gazdasági tevékenység, és a gazdasági tevékenységek fő célja a lehető legmagasabb profit elérése. Kézenfekvő az a megközelítés, hogy optimalizáljuk a ráfordításokat és azok költségét, azaz azonos erőforrással több hasznot realizálhassunk. Ezt a nézőpontot hivatott képviselni a precíziós állattartás, ahol a mérés-adatgyűjtés és az automatizált működés segítségével minimalizálni tudjuk az ismeretlen tényezők okozta kockázatokat. A mérés és az automatizálás nem tud működni kontroll nélkül. Definíció szerint a kontroll egy folyamat, eseménysor szándékunk szerinti alakítása, kormányzása annak érdekében, hogy a kívánatos célt elérje. Olyan iparterületeken, ahol a termelést kizárólag gépek, gépsorok segítségével végzik, illetve a késztermék sem élő, organikus egyed, ott a teljes működés feltétele a kiterjesztett ellenőrzés – akár műszaki, akár folyamatirányítási vagy humán erőforrás terén. Az állattartásban a kontroll kiterjesztése lehet a válasz a szakképzett munkaerő hiányára, a munkavállalói morálban rejlő kockázatok kivédésére, a gazdasági versenyképesség javítására, valamint a betegségek és a rendellenes fejlődés megelőzésére. A gazdasági hasznokon túl a kutatás-fejlesztésben és az oktatásban is elengedhetetlen a tényekre, azaz mért adatokra támaszkodó összefüggések megismerése, valamint azoknak a földrajzi, telephely-üzemeltetési és technológiai kockázatoknak az elemzése, amik akadályoznák a gazdaság optimális működését.

 

2. A humán erőforrás fegyelme, szaktudás és technológiai problémák

A legnagyobb kockázatot egy állattartó telep életében a dolgozók jelentik. A telep dolgozói látják el minden gépészeti rendszer és az állatállomány felügyeletét, noha ellenőrző és döntési képességük, illetve kompetenciájuk nagyon hektikus lehet. A legismertebb problémák azok a viselkedések, melyek a higiéniai, állatjóléti vagy gazdaságossági szabályok – legyenek azok belső szabályok vagy akár hatósági előírások – megszegését okozzák. Mivel minden folyamat összefügg, ezért például a hanyagul kitárolt takarmány, amit az állatok nem megfelelő minőségben vagy mennyiségben érnek el, közvetlenül hatással van a tejhozamra vagy az egyedfejlődésre is. A higiéniai előírások megszegése járványügyi problémákat okozhat, melyek akár a teljes gazdaságot csődbe sodorhatják, a technológiai és gazdasági hibák pedig több millió forintos beruházásokat képesek tönkretenni. A probléma ellen megoldás lehet a telephely működését automatizált irányba terelni, illetve az állatok megfelelő életkörülményeit nem kizárólag becslés, hanem mért adatokra támaszkodó szabályrendszer kialakításával biztosítani. A dolgozók egy része a megszokott, általa jól ismert folyamatok végzésére hajlandó, és nem nyitott az új technológiákra. Ennek az az oka, hogy általában ez magasabb személyi kontrollal, ezáltal felelősség- és feladatvonzattal is jár. Jó vezetői kommunikációval azonban megértethető velük, hogy a technológiai fejlesztések nem ellenük, hanem értük történnek, hogy a cég még hatékonyabban tudjon működni. A fiatalabb generációknak már mindennapos a különböző informatikai eszközök használata, ezért ezekkel a rendszerekkel a telephelyen találkozva nem az elutasítás, hanem a kíváncsiság az első reakció. A technológiai innovációk fejlesztési sebességét persze mindig az adott befogadóközeghez kell igazítani, mert akkor tudnak profitot termelni, ha használják is tudásukat. Ezért az egyik legfontosabb feladata a cégvezetőnek és a technológiát szállító vállalkozásnak a fejlesztéssel párhuzamos oktatás és tudásanyag átadása a dolgozók felé.

 

ábra

 

3. Az oktatás szerepe

Az informatikának, a digitalizációnak a mezőgazdaságban, így az állattartásban sincsenek gyökerei. Ennek megfelelően egy informatikára épülő új technológia bevezetése gyakran ellenállásba ütközik a dolgozók, de akár a cégvezetés részéről is. Korábban már szót ejtettünk róla, hogy a fiatal generáció életének, mindennapjainak már része az informatika. Meggyőződésünk, hogy ezt ki lehet és ki kell használni. Ennek több előnye van. A fiatalok számára vonzóbbá válik a mezőgazdaság mint karrierlehetőség, ha az informatika jelen van a munkavégzésben. Könnyen megértik a működést, és mezőgazdasági szaktudásukkal segíteni tudják a rendszerek hatékonyabb fejlesztését is. Tapasztalatunk szerint a mezőgazdaságban most jelent meg markánsan az igény a piaci környezetben felhalmozott tapasztalat felsőoktatásban történő átadására. Az elfogadott Digitális Agrár Stratégiája (DAS) egyik központi eleme az informatikai oktatás az agrárium területén. Ez egy digitális tananyag, amely Digitális Agrár Akadémia (DAA) formájában is megjelenik.

 

Kövesdi József
OKOSFARM

 

Digitális Agrár Akadémia Digitális Agrár Stratégia humán erőforrás informatika informatikai eszközök kontroll mezőgazdasági termelés nagyüzem oktatás precíziós állattartás profit új technológia
..