Járvány ellenére rekord a géppiacon?

Az első negyedévben még köhögött kicsit a forgalom, de aztán jobban kilőtt, mint a tavalyi rekordesztendőben. Mi lesz ebből év végéig?

Gépválasztás: csúcs és józanság

Már tavaly ódákat zengtek – és abszolút jogosan – a mezőgazdasági géppiac megfigyelői. Egyrészt szép csúcsteljesítmény volt a 236 milliárdos össz gép- és alkatrészforgalom. Másrészt kétségtelenül megfigyelhető volt, hogy immár nem (vagy már nem elsősorban) pályázattól függött a gép- és eszközvásárlások iránya, hanem a valós szakmai, innovációs, technikai-technológiai fejlesztések józan szüksége diktálta a választásokat.

Gép, eszköz, alkatrész 93 milliárdért

Mindezek után jött a koronavírus-járvány, ami számos szegmensben visszavetette a forgalmat. A géppiacon ennek ellenére az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 93 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket az idei első félévben, ami durván 1%-os növekedés a tavalyi azonos időszakhoz mérve. Alkatrészekre is elköltöttek a gazdák-gazdaságok bő 30 milliárdot, ami már 12%-os növekedés a vizsgált időszakban.

Traktor, kombájn, erőgép

A gazdálkodók továbbra is új erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet, ami a vizsgált időszakban a mezőgazdasági gépberuházás összértékének 58%-át tette ki. A teljes értékesítésen belül a traktorok 34, a gabonakombájnok 18%-os arányt képviseltek. Jól indult az idei év első két hónapjában a traktorértékesítés (szerződésállomány), igaz, az első negyedéves forgalom már csökkent. A 2020. január-júniusi időszakban már az előző évinél 19%-kal kevesebb, 1316 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 31,1 milliárdos értékben. A legnagyobb részarányt továbbra is az 50-100 LE-s könnyű univerzális kategória jelenti: ezekből 38 százalékkal csökkent az eladás, 371 traktorra volt vevő. Ugyanakkor a 320 LE feletti nagyteljesítményű traktorokból 7%-kal nőtt a kereslet, utóbbinál az értékesített 72 szuper nehéz univerzális erőgép értéke megközelítette az 5,2 milliárd forintot.

Aratás, cséplés, bálázás

A gabonakombájn-piac az egy évvel korábbi időszak szintjén alakult 2020 első hat hónapjában – részletezi az Agrárgazdasági Kutatóintézet. Idén júliusig 176 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba. Az eladások összes értéke elérte a 16,2 milliárd forintot. A kombájnokhoz a tavalyihoz képest több mint háromszor annyi napraforgó- és 68%-kal több kukoricabetakarító-adapter talált vevőre. A bálázógépekből 19%-kal csökkent a kereslet, összesen 274-et értékesítettek, amelynek 95%-a hengeres bálázó volt. Ezek mellett 26%-kal kevesebb, 104 bálacsomagoló gépet értékesítettek. Járvaszecskázóból viszont 40%-kal több talált gazdára. Az önjáró rakodók értékesítése 19%-kal csökkent idén júniusig a bázisidőszakhoz viszonyítva, ami 252 rakodógép eladását jelentette közel 5,1 milliárd forint értékben. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt volt nagyobb az érdeklődés, az értékesített 191-ből 122 a 7-9 m rakodási magasságú változatokból került ki. A törzscsuklós homlokrakodókból 45, a csúszókormányos rakodókból 57%-kal esett vissza a kereslet.

Munkagépek piaca

A mezőgazdasági munkagéppiac hullámzó képet mutatott. Legnagyobb darabszámban (2004) a különböző talajművelő gépeket vásárolták a gazdaságok, ennek ellenére a 2020. I. félévi összértékesítésük 15%-kal maradt el az egy évvel korábbi eladásoktól. A talajművelőgépeken belül 18-22%-kal esett vissza a szárzúzók, rézsűkaszák, a tárcsás talajművelők és a magágykészítők értékesítése, a hengerekből 7, a talajmarókból 33%-kal csökkent a kereslet. Ugyanakkor a talajlazítókból 34%-kal több talált gazdára a vizsgált időszakban, mint 2019 első hat hónapjában. Az ekékből és a szántóföldi kultivátorokból a bázisidőszak szintjén alakult az értékesítés.

Tápanyag-kijuttató gépekből 18, vetőgépekből 16%-kal vásároltak kevesebbet, mint a bázisidőszakban. A vetőgépekből számottevő mennyiségben a szemenkénti vetőgépeket vásárolták, közel ugyanannyit (270), mint egy évvel korábban. A növényvédő gépek iránti kereslet 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A piacra került 655 növényvédő gépből 444 függesztett és vontatott szántóföldi permetezőgép, 47 önjáró, 115 pedig ültetvénypermetező volt. Az önjáró szántóföldi permetezőgépekből több mint kétszer annyi talált vevőre idén júliusig.

Megtorpanást is látunk

A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 24%-kal maradt el a 2019. I. félévitől, a rendkezelők piaca 32%-kal zsugorodott. A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény 70%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értékesítést. A mezőgazdasági célú szállító járművek eladása megtorpant, 14%-kal csökkent a kereslet 2020 első hat hónapjában. Az öntözőgépek eladása viszont nőtt, 2,1 milliárd forint értékben telepítettek lineár, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket.

Koncentráció: tovább nőttek a legerősebbek

Abban sincs változás, hogy a piac meglehetős gyors tempóban koncentrálódik. Már tavaly is beszámoltunk arról, hogy a forgalmon döntő hányada néhány cég kezében összpontosul. Idén, az első félévben is a végfelhasználóknak történő mezőgazdaságigép- és eszközértékesítések 73%-át 10 cég bonyolította le. A 3 legnagyobb agrárgép-kereskedő az összes magyarországi mezőgépeladás közel csaknem 60%-át adta a vizsgált időszakban. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi azonos időszakhoz képest tovább erősödött a koncentráció: 4 százalékponttal nagyobb részesedésükkel uralják a piacot a legerősebbek.