Javuló jövedelmezőség, felzárkózó agrárkivitel 2013-ban

Márpedig a KSH legfrissebb külkereskedelmi statisztikai adatai arra utalnak, hogy közel ekkora, vagy akár ezt a szintet is enyhén meghaladó exportnagyságrendre számíthat az élelmiszergazdaság. Különösen akkor meglepő ez a kiviteli szint, ha figyelembe vesszük azt, hogy alacsony átmenő gabonakészletekkel kezdődött a 2013-as év, és ha az előző évhez képest, 2013-ban jó termést is takarítottak be a termelők, valójában, a menetrend szerint megérkezett nyár közepi aszály végül is csak egy átlagos év termését hagyta ránk. Mindehhez relatíve gyenge gabona világpiaci árak társultak. Legalább is messze a 2012-es árszint alatti árakon kelt el a tavalyi termények zöme, így lanyha gabonakivitel jellemezte a múlt év túlnyomó hányadát. Olyannyira szerény gabona exportnagyságrend, hogy például a 2012-es kukoricaexportunk alig 36%-a hagyta el, január és október között mennyiségben az országot.

A 2013-as kivitelben így nem a korábban 40%-os részarányt is meghaladó gabona- és gabonatermékek domináltak, hanem a feldolgozott mezőgazdasági termékek, ami rendkívül pozitív fordulat képét vetíti előre. Azt reprezentálja, hogy van esély a magasabb hozzáadott értékű termékeink külpiaci elhelyezésére és nem a sokat emlegetett, kissé lesajnált külpiaci modell szerinti jövőkép az egyedüli járható út, azaz a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek fokozott exportja.

De még mielőtt átesnénk a ló másik oldalára, érdemes felvillantani egy momentumot a rendkívül sikeresnek mondható AGROmashEXPO kapcsán.

Szántóföldi géppark a HUNGEXPO területén

A világ élmezőnyébe tartozó szántóföldi erő és munkagép kínálat várta január végén a felfokozott érdeklődést tanúsító, szükségletét fizetőképes kereslettel is párosító, több tízezres szakmai látogatósereget az AGROmashEXPO, ahol a színvonalas szakmai fórumok és szakmai bemutatók is népes közönség előtt zajlottak. Az érdeklődők, korosztályi részrehajlás nélküli, rendkívül népes táborát még a szélesebb termelői és élelmiszer feldolgozói, netalántán fogyasztói kört megszólító OMÉK-ok is megirigyelhették volna.

Óhatatlanul felvetődik a kérdés, vajon fejlődött-e 2013-ban ilyen mértékben a magyar agrárgazdaság, vagy ezt a felfokozott szakmai érdeklődést, a szántóföldi növénytermesztésben érdekelt termelők és vállalkozások kitüntető figyelmét a világ legfejlettebb technikái iránt a Közös Agrárpolitika küszöbön álló, 2014- és 2020 közötti, új agrártámogatási csomagjára építő várakozás gerjesztette.

Nézzük a 2013-ról eddig ismertté vált, a jövedelem alakulását reprezentáló gazdaságstatisztikai adatait.

Agrár-külkereskedelmi folyamatok alakulása (millió euró)
EXPORT IMPORT EGYENLEG
2008 5782 3860 1922
2009 5086 3371 1715
2010 5843 3711 2133
2011 7193 4446 2747
2012 8075 4455 3620
2012. 1-11. hó 7490 4079 3411
2013. 1-11. hó 7438 4175 3263

Fejlődésre utaló jegyek

Mivel a mezőgazdaság kibocsátása, 2013 első három negyedévében jelentősen meghaladta az előző év azonos időszaki szintjét, így a magyar mezőgazdaság, mint az elmúlt néhány esztendőben jó néhány esetben, ismét a nemzetgazdasági GDP növekedésének fontos húzóerejévé vált. A mezőgazdaság teljesítménye az év során folyamatosan javult. Az előző év azonos időszakához viszonyítva, az első negyedévben 6,7%-kal, a másodikban 25,7%-kal, a harmadikban 27,6%-kal javult, így az összevont, I-III. negyedévi volumenbővülés összességében 21,7%-ot tett ki. A teljesítménynövekedés pozitívan hatott a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulására is. A korábbi évi 4,6%-os GDP arány 4,8%-ra emelkedett. Az utolsó negyedév GDP adatai még változtathatnak, reményeink szerint javíthatnak ezen a relatív arányszámon.

A számottevően bővülő kibocsátás lendített a beruházási folyamaton is. A mezőgazdaság beruházásai, egyharmadot meghaladó módon (36,3%-kal) bővültek. Elsősorban a gépbeszerzéseknek és a tárolók építésének köszönhető a növekedési erély ilyen alakulása. A nagyságrend is érdemel néhány szót, hiszen az első három negyedévben az ágazat beruházásainak értéke a 186 milliárd forintot meghaladta.

A mezőgazdaság, nemzetgazdaság beruházásokból való részesedése a jelzett időszakban a 2012 azonos időszakában mért 5,8%-ról 6,6%-ra nőtt. A beruházások alakulására a relatíve jó terméskilátások, a jegybanki alapkamat csökkenése folytán mérséklődő vállalkozói hitelkamatok, illetve az MNB Növekedési Hitelprogramja is kedvező hatást gyakorolt, de szerepe volt a beruházási kedv fellendülésében az agrár-és vidékfejlesztési támogatások növekedésének is. (Anélkül, hogy részletekbe mennénk indokolt megemlíteni, hogy jelentős (50 milliárd Ft-ot meghaladó) nagyságrendű, vissza nem térítendő támogatások társultak a kertészeti gépek vásárlásához, az öntözésfejlesztéshez és az élelmiszeripari kapacitások korszerűsítéséhez.)

A növekvő kibocsátás javuló jövedelmezőséggel is párosult.

Az előzetes MSzR adatok szerint (Mezőgazdasági Számla Rendszer) a mezőgazdaság kibocsátása, folyó alapáron 2265 milliárd forintot tett ki, ami 4,2%-kal haladta meg a 2012. évi szintet. (Megjegyzendő, hogy az élelmiszeripari kibocsátás ezt a nagyságrendet akár meg is haladhatja.) A termelés volumenének 11,6%-os bővülése ellensúlyozta a mezőgazdasági termelői árak 6,6%-os visszaesését. A pozitív, 2013-as folyamatok hátterében elsősorban a növényi termékek kedvező terméseredményei állnak, így nem minden alapot nélkülöző és csak a megújuló Közös Agrárpolitika reménybeli forrásaira alapozott az AGROmashExpo-n tapasztalt felfokozott termelői érdeklődés. Konkrétabban fogalmazva és az ágazatok közötti fejlődési különbségeket is érzékeltetni kívánva megállapítható, hogy a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 6,4%-kal, az élő állatoké 0,2%-kal és az állati termékeké 1,5%-kal nőtt 2013 I-III. negyed évében.

Termelési háttér változásai

Fontos a termelési háttér változásának ismerete is. Mint ahogy már utalás történt rá, a növénytermesztési és kertészeti termékek volumennövekedése ellensúlyozta a termelői árak nagymértékű csökkenését. 2013-ban szinte minden termékcsoport termésmennyisége nőtt. A volumen 21,5%-os bővülése jelentősen meghaladta a termelői árak 12,5%-os visszaesését, így a növénytermesztés kibocsátása 6,4%-kal nőtt. A kibocsátás közel egyharmadát adó gabonafélék volumene például 32,7%-kal bővült, miközben a termelői ár 17,8%-kal mérséklődött. Ennek köszönhetően a gabonafélék kibocsátásának értéke 9%-kal haladta meg az előző évi, amikor lényegesen jobb értékesítési árszinthez jóval kisebb termés kötődött. Kukoricából 6,7 millió tonnát, búzából 5,1 millió tonnát takarítottak be 2013-ban a termelők. A kukoricatermés 41%-kal, a búzatermés pedig 28%-kal haladta meg a 2012. évi mennyiséget. Az ipari növények termésmennyisége 11,2%-kal nőtt, a termelői ár ugyanakkor itt 18,4%-kal mérséklődött. Ennek következtében az ipari növények kibocsátása összességében 9,3%-kal elmaradt a 2012. évi értéktől.

A zöldségfélék termelése is kedvezően alakult 2013-ban. A termelés volumene 12%-kal, a termelői ár pedig 8%-kal nőtt, így kibocsátásuk értéke mintegy ötödével bővült.

Az élő állatok és állati termékek termelésének volumene az előrejelzés alapján 2,7%-kal csökkent ugyan, de az előző évinél magasabb termelői árak (+3,3%) ellensúlyozták a kiesést, így az állattenyésztés kibocsátása végül is enyhén emelkedett.

Főbb exportpiacaink (2012-2013. 1-11. hónap) – Ezer euróban

Sorrend Ország Export Export
2012 2013
1-11. hó 1-11. hó
1 Németország 1040665 1117159
2 Románia 882379 842858
3 Ausztria 687736 654467
4 Olaszország 632106 629818
5 Szlovákia 772245 597603
6 Hollandia 566540 505285
7 Lengyelország 334048 321974
8 Csehország 281332 297859
9 Oroszország 197898 241545
10 Nagy-Britannia 180683 194392
11 Franciaország 166758 212498
12 Szlovénia 162796 182234
13 Horvátország 124792 177123
14 Belgium 121785 143258
15 Ukrajna 141556 131532
16 Bulgária 108069 104856
17 Bosznia-Hercegovina 96971 88224
18 Spanyolország 82119 83727
19 Görögország 60003 73400
20 Törökország 107329 30469

Reáljövedelem

A mezőgazdasági termelés költségei a kibocsátásnál kisebb mértékben emelkedtek, ezért javult a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége. A folyó termelő felhasználás (a termelés során felhasznált inputanyagok) 3,3%-kal, a bruttó hozzáadott érték 6,1%-kal, a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 9,6%-kal volt magasabb, mint 2012-ben. Mindezek eredményeként 2013-ban a mezőgazdasági dolgozók jövedelemhelyzetének változását tükröző, az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 4,1%-kal emelkedett.

Hitelállomány

A hitelállomány is kedvezően alakult. A társas gazdaságok hitelállománya az utóbbi években csökkent, de a leszálló pályán lévő hitelállomány alakulását a Növekedési Hitelprogram érdemben módosította. A hitelállomány 2013 harmadik negyedévében 16,3%-kal emelkedve, 364,3 milliárd forintra nőtt. Ezen belül az éven túli forint hitelek a 150,7 milliárd forintról 215,0 milliárd forintra emelkedtek (+42,6%), ami azt mutatja, hogy a növekedés egyértelműen a fejlesztési hiteleknek tulajdonítható. A beruházási aktivitás növekedésének ez is az egyik, nem éppen elhanyagolható forrása.

A rendkívül alacsony kamatozású hitelprogram a mezőgazdaság számára a jövedelmezőséggel arányos forrásköltséget biztosított. A mezőgazdaság részesedése a Hitelprogramban 14,2%-os volt, vagyis a mezőgazdaság mind a nemzetgazdaságban betöltött szerepéhez, mind pedig a hitelezési aktivitáshoz képest felülreprezentálttá vált.

Agrár-külkereskedelem

Magas szinten stabilizálódott az agrár-külkereskedelem teljesítménye is. Mint, ahogy említettem, 1%-on belüli mértékre csökkent az 2013. 1-11. havi agrár-külkereskedelemben a relatív lemaradás mértéke. Mivel azonban az év második felében, a bázist jelentő 2012-es hónapok kiviteli teljesítményét rendre meghaladó hónapok követték egymást, ezért jó esélye van annak, hogy a decemberi hónappal végleg kiegyenlítődik az előző évi kivitelhez viszonyított kis eltérés és a 2013. évi élelmiszergazdasági kivitel, lényegesen jobb szerkezetben, a sarokszámokat illetően megismétli önmagát, esetleg enyhén túl is szárnyalja a rekordnak számító szintet.

Összefoglalva

Összességében 2013-ban a mezőgazdaságot növekvő kibocsátás, és javuló jövedelmezőség, élénkülő beruházások jellemezték. A pozitív folyamatok hátterében elsősorban a növényi termékek javuló terméseredményei állnak. A termelési többletek ellensúlyozták a termelői árak mérséklődését. Az állattenyésztés kibocsátása a termelés volumenének csökkenése, és az árak emelkedése eredményeként enyhén nőtt. Megemlíthetjük továbbá, a Darányi Ignác Terv – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 2013-ban kifizetett beruházási támogatásokat is, amelyek kertészet korszerűsítésére, ültetvények korszerűsítésére, telepítésére, öntözésfejlesztésre, valamint az állattartás és az élelmiszer-feldolgozás eszközigényének kielégítésére irányultak, összesen mintegy 56 milliárd forint értékű, vissza nem térítendő támogatás formájában. Ezek a támogatások is hozzájárultak a mezőgazdasági beruházások 2013 első három negyedévében megfigyelhető nagymértékű bővüléséhez.

Külföldi példa

Nem mindenhol alakult azonban az Európai Unión belül a jövedelmezőség olyan kedvezően 2013-ban, mint nálunk. Francia agrárkamarai előrejelzések szerint a mezőgazdasági termékek árának hektikus ingadozása, sérülékennyé tette a francia gazdaságokat. A francia agrárkamara számításai szerint a gazdaságok jövedelme 18,6%-kal csökkent 2012-höz képest. A világpiaci árak 2013-as csökkenése miatt felére olvadt a GOFR növényekkel foglalkozók (gabona, olajos növény, fehérje növény és rostnövények termelőinek) jövedelme, a zöldségtermelésben pedig az árak emelkedése sem tudta ellentételezni az árualap csökkenést, így a gazdaságok jövedelme itt 21%-kal csökkent.

Nem lényegtelen kérdés azonban, hogy mit, honnan nézünk. A „La France Agricole” december 12-i száma is közli ugyanis a statisztikai eredményeket. A lap megfogalmazás szerint, három éves folyamatos növekedés után következett be, igen szélsőséges területi különbségek és ágazati pozíció különbségek mellett a jelzett mértékű visszaesés.

A francia szaklap „történelmileg magasnak” mondja az előző háromévi 34.600 eurós, gazdánkénti átlagos éves jövedelmet, ami egyértelműen a szemes termények korábbi, rendkívül magas árának volt tulajdonítható. (A 2013-as jövedelemcsökkenés alól egyedül a szőlészet-borászat (+33%, 52600 €) és a gyümölcstermesztés (+7%, 32100 €) jelentett kivételt.) A GOFR növényekre a lap 24.200 € átlagos jövedelmet közöl a 2012-es rekord szintű 50.300 eurós, éves átlagos jövedelmet követő évben, amivel a francia növénytermesztők a 2000-2005 közötti időszak jövedelmi szintjére estek vissza. Az átlagok persze sokszor félrevezetőek. Ennek ellenére kérdés, hogy a francia gazdálkodók sanyarú jövedelmi helyzete nálunk megütközés, avagy sóvárgást váltana-e ki.

aszály élelmiszer gazdaság külkereskedelem szántóföld termés