Jól fizet a sokáig csak lenézett repce

Úgy tűnik, hogy a világ növényi olajok iránti éhsége csillapíthatatlan. A kereslet mozgatórugója a fejlett országokban elsősorban a biodízelgyártás felfutása, míg a feltörekvő gazdaságokban – a megújuló energia térnyerése mellett – az étkezési szokások változása növeli a fogyasztást. Az olajnövények közül a repce termelése látványosan megugrott az elmúlt években.

Az Informa Economics a világ 2011/2012. gazdasági évi repcetermését 63,5 millió tonna körül valószínűsíti, ami közel 8 százalékkal haladná meg a jelenlegi gazdasági év mennyiségét, és egyben új csúcsot jelentene – idéz a legfrissebb kutatói jelentésből Potori Norbert agrár- és vidékpolitikai igazgató. Az Európai Unióban 21,2 millió, Kanadában 14,5 millió, míg Indiában 7 millió tonna repcemag betakarításával számolnak az idén. A hamburgi Oil World elemzői ennél lényegesen pesszimistábbak: az EU-ban csupán 20,1 millió tonna repcemag betakarítását vetítik előre, tekintve, hogy Németországban, Svédországban, Dániában, Lettországban és Magyarországon a téli-tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt visszaesés várható. Németországban előreláthatóan 4,6-4,9 millió tonna repcemag kerül a raktárakba, míg a tavalyi termés 5,8 millió tonnára rúgott. Franciaországban viszont az előző évihez képest 400 ezer tonnával 5,2 millió tonnára, az Egyesült Királyságban 200 ezer tonnával 2,2 millió tonnára, míg Lengyelországban 100 ezer tonnával ugyancsak 2,2 millió tonnára emelkedhet a betakarított repcemag mennyisége. Potori Norbert szinte biztos tippje, hogy az EU-27 a következő szezonban sem dönti meg a repcetermelés rekordját, de a nemzetközi piacon feltehetően bőséges lesz az exportárualap.

Ősztől emelkedhet a repce ára

„Az EU repceolaj-fogyasztásában elkerülhetetlen volt a racionalizáció az elmúlt hónapokban: az ipari és élelmiszeripari felhasználás 2010 októbere és 2011 márciusa között 200 ezer tonnával csökkent. A biodízelgyártók helyzete nem irigylésre méltó: a gázolaj-helyettesítő termelésének jövedelmezősége igen szerény volt a téli hónapokban, a tavasszal pedig egyre jelentősebb mennyiségű import érkezett az olcsóbb szójaolajból (Argentína) és pálmaolajból (Indonézia és Szingapúr) készült biodízelből. A repceolaj ára Európában a várakozásokkal ellentétben viszonylag magas maradt áprilisban, május elején pedig 150 dollárral (USD) meghaladta a szójaolajét. Ez elsősorban a repcefeldolgozás erőteljes visszaesésével, valamint a biodízel iránti kereslet – kőolaj árának emelkedésével párhuzamos – erősödésével magyarázható. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján valószínűsíthető, hogy Európában a repceolaj és a repcemag ára a nyári hónapokban csökken, majd az ősz második felétől ismét emelkedik, mivel a téli hónapokban lényegesen több, a szója- és pálmaolajnál alacsonyabb dermedéspontú repceolajból készült biodízelre tart igényt a piac” – mondta érdeklődésünkre az Agrárkutató Intézet igazgatója.

Látványos területnövekedés

A repce termesztése egész Európában, közte Magyarországon mind nagyobb szerepet kap – mondta Blum Zoltán, a RAPOOL Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Hazánkban a látványos területnövekedést erős felhasználás bővülés kísérte, kíséri. A termelők – látva a felnövő piacot –évről évre növelik a bevetett terület nagyságát. A gazdák munkáját segíti, hogy hazánkban az utóbbi években jelentősen bővült a fajta és hibrid választék, fejlődött a termesztési technológia. A repce nemesítésében, kutatásában, vetőmag előállításában és a csávázási technológia területén nevet szerzett németországi központú RAPOOL hazai képviselője szerint a magyar repce iránti igény két területre koncentrálódik: az étkezési olajfelhasználásra és a boidízel gyártásra. Egy kisebb, egyedi fajtákból álló mennyiséget vásárol továbbá a vegyipar.

Tíz évvel ezelőtt Magyarországon töltelék növényként szerepelt a repce, vetésterülete évente 100-150 ezer hektár között ingadozott. Kizárólag szabad virágzású fajtákkal találkoztunk – mutatott rá Timár András, a RAPOOL kereskedelmi- és marketingvezetője. Az elmúlt években a fajta és a hibridkínálat azonban gyökeresen átalakult. A korábban tapasztalt erős termésingadozás megszűnt. A hektáronként 1,5-1,8 tonna helyett az országos termésátlag 2,3-2,5 tonnára emelkedett, számos gazdaságban 3,5 tonna feletti terméseket takarítanak be. A hibridek aránya 65 százalék, ezzel néhány év alatt elértük az európai átlagot. A gazdák repce iránti érdeklődését igazolja, hogy a vetésterület a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva gyakorlatilag megduplázódott, 270 -300 ezer hektárra növekedet.

Hazánkban korábban hagyományosan az északi és a nyugati megyékben termelték a repcét. Ma az egész országban mindenhol megtalálható és a kultúrnövények között a negyedik legnagyobb területet foglalja el. Itt jegyezzük meg, hogy a repce azokon a hazai területeken, sőt egyes országokban is jövedelmezővé tudott lenni, ahol korábban nem. Például Romániában és Bulgáriában látványosan fejlődött a repce, alig egy évtizeddel ezelőtt még mindkét országban elképzelhetetlen növénynek számított. Azokban az országokban pedig, ahol nagy hagyománnyal termesztik, mint Franciaországban, Németországban és Lengyelországban, a terület szempontjából elérték a csúcsot, a megfelelő vetésforgó megtartása korlátokat állít a bővítések elé. A németek ugyan megpróbálják az arany szabályként alkalmazott 4 éves vetésforgót lejjebb szorítani, ám kétséges, hogy a repcére káros egyes talajlakó gombák mit szólnak mindehhez.

Válogatva a lehetőségek közül

Blum Zoltán úgy emlékszik, pályafutása kezdeti éveiben a repce egy lesajnált növény volt, amelyet a legtöbb helyen kicsi ráfordítással és kevés figyelemmel termelték. Az extenzív növényből mára egy drága, intenzív kultúra lett, termesztése pedig jól fizet a gazdáknak. Az új fajtáknak és a hozzánk is elérkezett új termesztési és növényápolási technológiáknak köszönhetően a hektáronkénti 10 kilogramm vetőmagigény lecsökkent 2,5-3 kilogrammra, illetve megváltozott a teljes növényvédelem. Többek között az őszi regulátorozás alapkezeléssé vált. A ritkább tőszám miatt változtatni kellett a gyomirtás gyakorlatán, a tápanyag biztosításon. A sikeres gazdálkodás előfeltétele lett a termőhely adottságaihoz kiválasztott vetőmag, a csávázás, a rovarok elleni 3-4 alkalommal történő védekezés, a gombakártevők kordában tartása. „Aki hektáronként 3 tonna fölötti eredményt kíván elérni, annak legkevesebb 200 ezer forint körüli invesztícióval kell számolnia” – egészítette ki Timár András.

A repcetermesztés lényegében augusztusban kezdődik, amikor jellemzően kevés a csapadék és még magas a hőmérséklet. A megfelelő vetőágy elkészítéséhez talajtípustól függetlenül nagy teljesítményű talajművelő gépsorok szükségesek. Ezzel együtt gépi oldalról a repce nem igényel speciális gépsorokat a hagyományos kultúrákkal szemben. „Aki kiáll a repce termesztése mellett, annak azt kell mérlegelnie, hogyan illeszthető be a repce a gazdálkodásába. A félreértések elkerülés érdekében szögezzük le, repcét akár 3 hektáros parcellán is lehet gazdaságosan termeszteni, miként 300 hektárnyi, egybefüggő táblában. Ez utóbbi esetében biztosan több féle érésidejű fajtát kell a vetéshez választani, például a betakaríthatóság időzítése és a rendelkezésre álló arató kapacitások miatt – hangsúlyozta Blum Zoltán. – Mi azt javasoljuk, nagyobb területen történő gazdálkodás esetén éljünk a fajták kínálta lehetőséggel. Olyan fajták közül válasszunk, amelynek jó az állóképessége, abiotikus stressz toleranciája, betegségállósága. A repce sok figyelmet igényel. Sok rovar és gomba kártevője van. Alapvető megoldás ebben is a megelőzés, hiszen a repce esetében az utólagos védekezés kockázatos és a költséges.”

Timár András megjegyezte, egyes területeken ma is divat a mag visszafogása. Mit kockáztat a gazda? A maggal együtt bizonyos gyomok robbanásszerűen elterjednek, illetve a házilag végzett, a lényegében elégtelen szintű csávázás miatt elképesztő növényvédelmi gondokat okozhatnak a gombafertőzések. E kockázatok csökkentése miatt a következő vetési idényben a RAPOOL Hungária Kft. megfizethető árak mellett egy csávázott, szabad virágzású fajtát is kínál a gazdáknak, ezzel kívánják elejét venni a fogott mag otthoni és emiatt kétséges eredményű kezelésének.

Jelenleg óriási a repce iránt Európa igénye. A hazai termés zöme exportra megy, döntő hányada Németországba, kisebb mennyiségben Ausztriába és Olaszországba. Az ipari feldolgozók által elvárt magas olajtartalmú magokért a felvásárló cégek jellemzően többet fizetnek, miként értéket képvisel az alacsony glükozinolát tartalom is.

Tavaszi repce és olajretek

Hazánkban a tavaszi káposztarepcét minimális területeken vetik. Döntően akkor vetődik fel iránta az igény, ha az őszi vetésű repcében jelentős a pusztulás, a kiesés veszélyezteti a szerződéses átadási kötelezettséget. A tábla „kifoltozása” ilyen esetekben előfordul, ám tömeges vetése ebben a régióban nem jellemző főként a csapadékhiány, a gyors felmelegedéssel járó stressz miatt.

Nyugat-Európában hagyománya van az olajreteknek, amelynek a mustárhoz hasonlóan nagy a lomb tömege, kiváló zöldtrágya alapanyag. A hazai gazdák leginkább a vetőmagja miatt termelik. Az északi országok későbbi aratási idénykezdete miatt a magyar olajretek egy korai vetőmag kínálatot teremt a zöldtrágyázással gazdálkodók számára.