A Szatmári-Tisza-háton, Szatmárcsekén gazdálkodik 320 hektáron a Nyilas-Farm Kft., élén Nyilas Lászlóval. A növekvő min-till felületek mellé több Väderstad gép is felsorakozott. A gazdálkodót a talajokról, az eredményekről és a svéd gyártó gépeiről szerzett tapasztalatokról kérdeztük.
Fotó: Väderstad
Milyen talajokon, milyen főbb kultúrákkal dolgoznak?
– A területeink döntően réti, kötött talajok, emellett van néhány hektár tiszai öntéstalajunk is. Hétnövényes vetésforgóban dolgozunk, őszi és tavaszi kultúrákkal, a vetésszerkezetben a kalászosok, a kukorica, a szója és a cirok is fontos szerepet kapnak.
Hogyan alakult az idei év időjárás és terméseredmények szempontjából?
– Az őszi vetések nagyon szépen indultak, a tavaszi kultúráknál viszont a nyári csapadékhiány és az áprilisi–májusi fagyok hátráltatták a fejlődést. Júliusban aztán leesett 134 milliméter eső, ami látványosan helyre rázta az állományokat, de a kukoricánál addigra a termés nagy része már „eldőlt”. Szójában nagyjából átlagos évet zártunk, cirokban viszont kifejezetten jó eredményeket értünk el.
Milyen talajművelési rendszerben dolgoznak?
– Nyolc éve a teljes területen forgatás nélküli rendszerben dolgozunk, és no-till kísérleti táblákat is beállítottunk. Az öntéstalajokon kifejezetten jól működik ez a megközelítés, de kellett hozzá az elmúlt évek tapasztalata, mire nagyobb felületen is bátran mertünk váltani. Az őszi vetésű kultúrákat no-tillben vagy min-tillben vetjük tárcsás vetőgéppel, és általános célunk, hogy amennyiben van alapművelés, utána lehetőleg közvetlenül a vetőgép következzen, felesleges menetek nélkül.
Mikor kerültek Väderstad gépek a gazdaságba, és milyen feladatokra használják őket?
– Az első Väderstad gépünk egy Carrier rövidtárcsa volt 2010 körül, amely azóta is üzemel. Időközben CrossCutter lapokra cseréltük a tárcsákat, így ma főként mulcsozásra, hántásra használjuk, de csak akkor, ha az adott évjárat ezt valóban indokolja. 2011-ben érkezett egy NZ Aggressive, amelyet ma már főleg speciális feladatra vetünk be – például lúdtalpkapával felszerelve a búzatarlók szegélyein, az egyszikű évelő gyomok visszaszorítására. 2012-ben vásároltunk egy Rapid 400-as vetőgépet, amely 13 év használat után került új gazdájához. Csak a gyári kopóalkatrészeket kellett eladás előtt cserélnünk. Az utóbbi évek legfontosabb beruházása pedig a TopDown volt, amely az alapművelésben kap központi szerepet. 2020 novemberében érkezett hozzánk, először háromméteres munkaszélességben, később ezt egy négyméteresre cseréltük. Kötött talajokon, szűk időablakban dolgozunk, ezért fontos volt, hogy egy menettel minél több munkát elvégezzünk. A kopóhegy-konfigurátorban egy úgynevezett alacsony bolygatású kopóelemet választottunk, azaz a Low Disturbance kivitelt. Ennek lényege, hogy hasítja a talajt, nem keveri fel, nem hozza a felszínre a nagy rögöket, ugyanakkor sok szármaradványt hagy a felszínen. Ez jól illeszkedik a no-till irányába tett lépéseinkhez: az alapművelést gyakran közvetlenül követheti a vetés, felesleges köztes művelet nélkül.
Milyen tartósságot tapasztalt a Väderstad gépeknél az önök talajviszonyai között?
– A Väderstad gépei jól vizsgáztak: az elmúlt 10–15 évben jórészt csak kopóalkatrészeket és néhány csapágyat kellett cserélnünk, ami a kötött talajainkat ismerve szerintem jó eredmény.
Agrárágazat Tudástár: Min-till és no-till alapművelés – A forgatás nélküli talajművelési rendszerek célja a talajszerkezet megőrzése, a nedvességveszteség csökkentése és a menetszám minimalizálása; kötött talajokon is működőképesek, ha alacsony bolygatású eszközökkel, például hasító jellegű kapákkal történik az alapművelés, amely után akár közvetlen vetés is megvalósítható.
