A tavalyi év egyik felkavaró, nevezzük inkább úgy, hogy megosztó híre az agrárintegrációk újraszabályozási szándéka volt. Mi is az integráció? Mezőgazdasági termelésszervezés, ahol a tőkeerős vállalkozások szolgáltatásokat nyújtanak a termelőknek, akik ezért természetesen fizetnek. A megállapodás elvileg kölcsönös előnyökkel jár, mivel a gazdálkodók olyan szolgáltatásokhoz juthatnak, amit önerőből nem érnének el, az integrátorok számára pedig egy stabil piac remélhető, a nagy számok törvénye értelmében. De valamilyen okból kifolyólag nálunk ez nem alakult ki magától, a termelők nem szeretnek tömörülni, ez alól esetleg a zöldség-gyümölcs ágazat jelenthet kivételt. Az integrátori munka gyakorlatilag mégis működik, tudjuk: jól prosperáló kisebb és nagyobb vállalkozások felvállalják a termeltetést, inputanyag-ellátást, felvásárlást, értékesítést. Hogy ezt mennyiben lehet/kell majd kategorizálni, felülről irányítani, majd különböző előnyökben részesíteni, már több kérdést is felvet. Arról nem is beszélve, mikor a jelenleg jól működő helyi vagy legalábbis környékbeli integrátort csak az új szabályozás miatt esetleg feldolgozó (vagy látszat-feldolgozó) tevékenységre „bírjuk”. A nonprofit integrátor szókapcsolatot pedig valószínűleg még ennél is többen megkérdőjelezték.
Szóval az idén is várnak ránk nagy csaták, kihívások, de ahogy egyik kedves riportalanyom is fogalmazott: a gazdák nagy túlélők.
Amit mi kínálunk erre az évre (is): számtalan információt, beszámolót, szakmai cikket, újdonságot. Ehhez hasznos olvasást, az előttünk álló évhez pedig jó időjárást, jó döntéseket és persze jó termést kívánok mindannyiuknak!
Sándor Ildikó
főszerkesztő